NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Különadókkal sújtja Csehország az extraprofitot elkönyvelő ágazatokat

A detromavicei szénerőmű
A detromavicei szénerőmű Szerzői jogok Fotó: AP
Írta: FT
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Az Európai Unió egyre több országa vet ki extra adókat egyes ágazatokra.

HIRDETÉS

A Cseh Köztársaság is belépett azoknak az országoknak a sorába, akik megadóztatják azokat a vállalatokat, melyek extra profitra tettek szert az utóbbi egy évben. Európában egyre több kormány döntött már az ideiglenes különadók mellett, többek közt Magyarország is

Rendkívüli adót fognak fizetni jövő évtől kezdve három éven át az energetikai, vegyipari és bányaipari cégek, valamint a bankok Csehországban, írja az MTI.

A cseh kormány által javasolt 60 százalékos adó kivetését csütörtökön hagyta jóvá a cseh szenátus, miközben a képviselőház már november elején elfogadta a törvényjavaslatot. A törvény szokás szerint az államfő aláírása után lép életbe. 

A rendkívüli, 60 százalékos adók teljes egészében az államkassza bevételét gyarapítják. Korábban a települések önkormányzatai kérték, hogy a bevételekből ők is hadd részesüljenek, de a képviselőház és a szenátus sem hagyta jóvá a kérésüket. 

„A rendkívüli kiadások az államkasszát terhelik, így jogos, hogy a rendkívüli bevételek is az államkasszába menjenek" – indokolta a kormány álláspontját Zbynek Stanjura pénzügyminiszter.

Megvan, mire használják a pénzt

A cseh kormány ezeket a bevételeket az energiaárak maximálásával kapcsolatos állami kiadások fedezésére kívánja felhasználni. Zbynek Stanjura a parlamentben azt mondta, hogy a rendkívüli adó a jövő évben mintegy 85 milliárd koronát hozhat az államkasszának, a kormány pedig az energiatámogatásokra az újabb közlések szerint összesen mintegy 125 milliárd koronás kiadásokkal számol. A hiányzó milliárdokat a kormány az energiatermelők megadóztatásából kívánja előteremteni.

Különadók szerte Európában

Tavasz óta számos európai országban vetettek ki ideiglenes magasabb adókat egyes ágazatokat. Orbán Viktor májusban jelentette be, hogy „a kormány úgy határozott, hogy létrehoz egy rezsivédelmi és egy honvédelmi alapot. Innen fizetjük majd a rezsicsökkentés és a honvédség megerősítésének költségeit.” Hozzátette, hogy „kötelezni fogják a bankokat, a biztosítókat, a nagy kereskedelmi láncokat, az energiaipari és kereskedőcégeket, a telekommunikációs vállalatokat és a légitársaságokat, hogy extraprofitjuk nagy részét ebbe a két alapba fizessék be."

A kormányfő azzal indokolta a lépést, hogy az ukrajnai háború miatt az emelkedő energiaárak és kamatok révén a bankok és multicégek extraprofitra tesznek szert, és hogy ebből kíván elvonni a kabinet. 

Szintén májusban Rishi Sunak még Boris Johnson kormányának pénzügyminisztereként bejelentette, hogy különadót vetnek ki az energetikai cégekre, és így mintegy 5 milliárd font bevételhez juthat Nagy-Britannia. Az adót Sunak “Energy Profits Levy”-nek titulálta, tehát az energetikai ipar profitadójának. Hozzátették: a brit energiaipari cégek a rájuk kirótt különadónak köszönhetően a következő 12 hónapban 25 százalékos különadót fizethetnek.

A különadóval kapcsolatos hangok akkor erősödtek fel, amikor a BP és a Shell is váratlan nyereségnövekedésről számolt be. A különadó eleve azokat a cégeket célozza meg, melyek valamilyen váratlan eseménynek köszönhetően magasabb nyereséget könyveltek el, mint előtte. Az energetikai cégekre ez igaz volt: sokkal több pénzt kaptak az olaj- és gázkitermelésért, mint 2021-ben.

Mindeközben Németország is hasonlóan cselekedett. Szeptemberben szokatlanul heves parlamenti vita alakult ki a 2023-as német szövetségi költségvetés elfogadása körül. A 3 és fél órás tanácskozáson az ellenzékbe szorult CDU/CSU elnöke, Friedrich Merz azzal vádolta Olaf Scholz kancellárt, hogy elárulta hazáját és feláldozta a németek anyagi, valamint energiabiztonságát. 

A berlini vezetés akkor mutatta be legújabb, 65 milliárd eurós gazdaságélénkítő és szociális csomagját, melyben jelezték: csökkentik a hálózati díjakat, a rászorulóknak ársapkát vezetnek be a gázra és a villanyra, valamint különadót vetnek ki azokra az energiatermelő vállalatokra, amelyek a hirtelen drágulás miatt túl nagy profithoz jutottak az elmúlt hónapokban.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Nem vezetik ki az árstopokat, közölte Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter

Az energiaválság kéz a kézben jár a szélsőjobb előretörésével Csehországban

Csehország ársapkát vezet be a lakossági áram- és gázfogyasztásra