A képviselők szerint a magyar kormány korrupcióellenes vállalásairól még nem derült ki, hogy a gyakorlatban is képesek-e megvédeni az EU pénzügyi érdekeit
HIRDETÉSAz Európai Parlament plenáris ülése ismét vitát tartott Magyarországról, amelynek középpontjában egyrészt a jogállamisági eljárás, másrészt pedig a helyreállítási tervvel kapcsolatos tárgyalások állnak.
Összességében elmondható, hogy a képviselők többsége nem elégedett a magyar kormány által vállalt 17 korrupcióellenes intézkedéssel. Ezért arra lehet számítani, hogy csütörtökön elfogadják azt az állásfoglalást, amelyben felszólítják a Bizottságot: amíg be nem bizonyosodik, hogy a magyar vállalások hatékonyak, addig ne juthasson egyetlen centhez sem Magyarország.
Didier Reynders, az EU igazságügyi biztosa azt mondta, azért kellett megindítani a jogállamisági eljárást, mert a magyar hatóságok rendszerszinten nem voltak képesek a korrupció kezelésére. Most értékelik, hogy a vállalásokat hogyan sikerült teljesíteni, és azt mondta, ennek a munkának még ebben a hónapban a végére érnek.
A jelenlegi helyzet az, hogy ennek az értékelésnek az ismeretében döntenek majd a tagállamok arról – feltehetően december 6-án -, hogy felfüggesszenek-e 7,5 milliárd eurós magyar forrást. A magyar intézkedések értelemszerűen ennek elkerülését célozzák. Az Európai Parlament nagy pártjai azonban úgy vélik, hogy semmi bizonyíték nincs – mert az idő hiányában nem is lehet – arra, hogy ezek az intézkedések hatékonyak.
Reynders biztos azt is hozzáfűzte még, hogy a helyreállítási alapok ügyében a kifizetéseket mérföldkövek teljesítéséhez kell kötni, konkrétan pedig az igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállítását nevezte meg. Mindez azt jelenti, hogy bár lesz Magyarországnak elfogadott helyreállítási terve, az innen érkező 5,8 milliárd eurót csak az igazságszolgáltatással kapcsolatos reformok elvégzését követően tudják lehívni.
A képviselők közül Eider Gardiazabal Rubial spanyol szocialista politikus úgy fogalmazott, hogy „az intézkedéseket elemezve egyetlen döntést hozhatunk, hogy befagyasztjuk az alapokat”.
Daniel Freund német zöldpárti politikus szerint eljött az igazság órája, dönteni kell, hogy „elfogadjuk-e az első EU-autokratát és a hihetetlen korrupciót, vagy azt mondjuk, hogy nincs tovább”.
A francia Gilles Lebreton vagy a lengyel Patryk Jaki azonban a magyar kormány támogatását hangsúlyozta. Lebreton azt mondta, hogy „teljesen helyes, hogy bizonyos lépéseket Magyarország blokkol, támogatom Orbán Viktor harcát az EU ellen”, Jaki szerint pedig Magyarország védi a saját értékeit, amelyre épült az európai kultúra.
A magyar politikusok közül Deutsch Tamás fideszes képviselő azt mondta, hogy „az európai baloldal a felsőbbrendűség-tudattól vezérelve fenyeget, büntetni akar mindenkit, aki nem ért egyet velük. Mindezzel éppen a baloldal az, aki a demokratikus és jogállami értékeket durván megsérti, az európai együttműködést súlyosan aláássa”. Párttársa, Hidvéghi Balázs felszólalásában kiemelte, hogy “akik ezt a vitát kezdeményezték, a jogállamiság őrének szerepében akarnak tetszelegni. A valóság azonban az, hogy semmibe veszik az emberek akaratát és nem tudják megbocsájtani, hogy a magyarok - és egyre többen mások is Európában - nem kérnek a baloldal politikájából, az életidegen, veszélyes ötleteikből.”
Cseh Katalin, a Momentum képviselője szerint ez egy történelmi pillanat, hogy hatékonyabb szabályokat alkalmazzon az EU annak érdekében, hogy a magyar népnek és ne a magyar kormánynak segítsenek, a pénzt az embereknek, vagy éppen a kórházaknak kell megkapniuk.
Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció képviselője úgy fogalmazott, hogy Orbán Viktor az uniós forrásokat nem a magyar embereknek, hanem a saját üzlettársainak, oligarcháinak, barátainak szánja, „ezt bizonyítják az elmúlt 12 éve lopásai”. Hozzátette, olyan ez mintha a fél szavannát felfaló hiénák vegetáriánus fogadalmat tennének.