Oroszország a harctéren egyre több veszteséget könyvelhet el, épp ezért akarják sötétbe borítani Ukrajnát.
HIRDETÉSFebruár 24-én kezdődött az ukrajnai orosz invázió, viszont az energetikai infrastruktúrát eddig egyszer sem támadták olyan hevesen az oroszok, mint múlt hét kedden. A támadások miatt az ukrán fővárosban jelentősen romlott az energiaellátás, és Kijeven túl is ijesztő a helyzet.
Az ukrán elosztóhálózat-üzemeltető, az Ukrenergo jelentése szerint jelenleg az ukrán lakosság 40 százalékánál vannak energiaellátási problémák az ország tizenöt nagy energiaközpontját ért károk miatt. Közleményükből kiderül, hogy az országban "több ezer kilométernyi kulcsfontosságú nagyfeszültségű vezeték nem működik", ezért figyelmeztetnek: a jövőbeli áramkimaradások akár több naposak is lehetnek, és kérik az ukrán lakosságot, hogy a tél folyamán legyenek bátrak, és egyben rugalmasak is, mert mindkettőre szükség lesz. Az Ukrenergo közzétett egy képet egy transzformátorállomásról, melyet egy orosz rakéta rombolt le a múlt hét során. Azt írják, hogy a lerombolt transzformátor miatt mintegy 400 ezer ember maradt áram nélkül, és hogy nem ez az egyetlen ilyen berendezés, amit súlyos károk értek. Megjegyzik: az ilyen transzformátorokat képtelenség gyorsan pótolni.
Melegedőket létesítenek a csapdába került Kijevben
Vitalij Klicsko kijevi polgármester múlt pénteken az AP-nek nyilatkozva közölte, hogy az ukrán fővárosnak fel kell készülni a legrosszabb forgatókönyvre is, miszerint ha télen nem lesz áram, akkor víz, fűtés, kommunikáció és egyéb más szolgáltatások sem lesznek. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ugyanekkor azt mondta, hogy a támadások miatt több mint 10 millió ukrán maradt áram nélkül, de vasárnap bejelentette, hogy egyes területeken javult a helyzet, és hogy a szakemberek éjjel-nappal dolgoznak a javításon. Zelenszkij bejelentette, hogy a javítások miatt egyes régiókban és Kijevben is tervezett áramkimaradások lesznek vasárnap és hétfőn.
Kijev mindeközben bajba került: a hidegbetörés és az első havazás egy részről megnehezítette a karbantartási munkálatokat, más részről pedig arra kényszeríti az embereket, hogy bekapcsolják a fűtést, amivel drasztikusan terhelik a hálózatot – a terhelés növelése viszont növeli az áramkimaradások hosszát.
A városvezetés bejelentette, hogy közösségi fűtőpontokat, azaz melegedőket állítanak fel. A hárommilliós Kijevben összesen 528 vészhelyzeti pontot jelöltek ki, itt a lakosok összegyűlhetnek, teát ihatnak, feltölthetik a telefonjaikat és minden egyéb szükséges segítséget megkaphatnak. A melegedők nem a központi áramellátót terhelik, mivel önálló áramforrásokkal, valamint speciális kazánházakkal lesznek felszerelve.
Vitalij Klicsko polgármester azt mondta, hogy készülnek a nehezebb időszakra is: elektromos generátorokat kértek nyugati partnereiktől, és gyógyszerből sincs hiány.
A kijevi lakóházakban is páratlan összefogásról tanúskodnak a lakók: élelmiszert, zseblámpákat és áramfejlesztővel teli dobozokat hagynak a felvonókban arra az esetre, ha valaki hosszabb időre beszorulna egy liftbe.
"Fény nélkül még lehet élni, az oroszokkal viszont lehetetlen"
Kijevben az áramhiány miatt a tömegközlekedés is akadozik, illetve egyes kisboltok nem nyitnak ki, minek köszönhetően ellátási gondok vannak. A magasabb épületekben a legrosszabb a helyzet: ha például rakétatámadás ér egy 21 emeletes lakóházat, és éppen nincs áram, akkor lifttel képtelenség a földszintre jutni, a sötét lépcsőházban pedig nehéz közlekedni.
Anasztázia Pirozsenszko, kijevi lakos elmondta, hogy a közelmúltban előfordult olyan, hogy egy 24 órás idősávban alig fél órán át volt áram abban a 26 emeletes emeletes házban, melyben ő lakik, és hozzátette, hogy a “katonás körülmények” egyszerűen kiűzték őt és férjét a lakásukból. "A mi épületünk a legmagasabb a környéken, így célpontja lehet az orosz rakétáknak. A szüleinkhez költöztünk, és készülünk életünk legrosszabb telére" – mondta a 25 éves nő az AP-nek.
Pirozsenszko jelenleg négy rokonával él egy kis kijevi lakásban. A családnak van egy faháza egy Kijev melletti faluban, ahova már bekészítettek a tüzifát egy esetleges kényszerű evakuáció esetére. “Felfogtuk, hogy a tél egyszerre lehet hosszú, hideg és sötét, de készen állunk arra, hogy elviseljük. Fény nélkül lehet élni, az oroszokkal viszont nem vagyunk hajlandóak."
Az egészségügyi és az oktatási intézmények helyzete
Kijev legtöbb kórháza kapott már generátorokat, így a kórházakban egyelőre nem volt áramkimaradás. Az Ukrenerego vezetője még pénteken nyilatkozta, hogy az egészségügyi intézmények prioritást élveznek, és hogy a legtöbbjüket autonóm energiaforrásokkal látták el, miként az oktatási és a szociális intézményeket is. Az oktatásban viszont így is vannak fennakadások, néha ugyanis áramszünet van, minek köszönhetően megszakad az internetkapcsolat, és így a távoktatás is.
Az AP-nek nyilatkozott egy nyolc éves kisfiú édesanyja. Olena (a vezetéknevét kérésére nem írhatjuk le) elmondta, hogy fia iskoláját rakétatámadás érte, minek köszönhetően az összes ablak kitört, valamint megrongálódott az óvóhely is. A legtöbb gyerek távoktatásban tanult, de most már ennek is vége, mert a tanárok nem tudnak bemenni az intézménybe. Hozzátette: "Megpróbáljuk megvédeni a gyerekeket a háború borzalmaitól, de a hideg és az áramhiány ezt nagyban akadályozza".
A kórházakban más a helyzet, az egészségügyi ellátás egyelőre rendben működik: Kijev legnagyobb és legrégebbi kórháza, az Olekszandrivszka közölte, hogy tervezett műtéteket még nem mondtak le, köszönhetően a Franciaországból kapott elektromos generátoroknak.
Fronthatás
Elemzők szerint az ukrán energetikai infrastruktúrát ért támadások nem befolyásolják az ukrán hadsereg sikeres előrenyomulását az ország déli területén, és úgy általában a harctéren sem. Volodomir Fesenko, a kijevi Penta agytröszt elemzője a támadásokkal kapcsolatban azt mondta az AP-nek, hogy “az oroszok nem tudnak győzni a csatatéren, ezért a hideget és a sötétséget használják fegyverként a polgári lakosság ellen. Megpróbálnak pánikot kelteni, depresszióba löknék az embereket, demoralizálni akarják az ukránokat. Putyin katonai vereségek sorát szenvedi, szüksége lenne egy katonai értelemben vett kiadós szünetre, és kegyetlen támadások sorával akarja kikényszeríteni Zelenszkijből, hogy tárgyaljanak.”
Az elemző szerint a Kreml nyomást próbál gyakorolni az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatásra is: ha ugyanis Kijevnek súlyos ellátási gondjai lesznek, akkor az Európai Unió és az Egyesült Államok is kénytelen lesz bővíteni a segélycsomagjait, ami a tél folyamán jóval több pénzbe kerülhet, mint amibe eddig került. "Putyin megpróbálja növelni az Ukrajnának szánt támogatások költségeit, ami egyszerre vonatkozik az országnak közvetlenül nyújtott segélyekre, valamint a fagyoskodó országból Európába irányuló menekültáradatra.”