A WHO szerint a dengue-lázas megbetegedések az elmúlt húsz évben a nyolcszorosára emelkedtek. A Szudánhoz hasonló országok épp az ilyen helyzetekben igényelhetik a COP27-en létrehozott kompenzációs alapot.
HIRDETÉSHihetetlen mértékben terjed a dengue-láz Szudánban - jelentette a WHO helyi szervezete. A tavalyi katonai hatalomátvétel óta még inkább elszegényedett, gazdaságilag és politikailag is fejletlen országban az elmúlt hetekben nagy esőzések voltak, melyek pusztító áradásokat okoztak. A természeti károk vagy a járvány kezelésére azonban se pénz, se szakember. Pontosan ilyen esetekre hozták létre a fejlett országok az éghajlatváltozás következményeit leginkább elszenvedő szegény országok kárenyhítési alapját a hétvégén befejeződő COP27 klímakonferencián.
Több mint 1400 embernél azonosították Szudánban a dengue-lázat csak idén - ilyen rossz adatra már több mint egy évtizede nem volt példa - írja a Guardian.
Nima Szajed Abid, a WHO szudáni vezetője szerint azonban a megerősített esetek száma csupán "a jéghegy csúcsát" jelenti, mivel az enyhébb tünetektől szenvedők nem mennek kórházba, hanem otthon vagy alternatív gyógyítókkal igyekeznek kúrálni magukat, így ők be sem kerülnek a nyilvántartásba. A kórházba már csak azok jutnak el, akiknek állapota rendkívül súlyos.
A globális felmelegedéssel együtt korábban soha nem látott betegségek törnek utat maguknak
A dengue-lázat fertőzött moszkítók terjesztik, melyek általában valamilyen vízforrás vagy víztároló közelében élnek. A betegség elsősorban influenzaszerű tünetekkel jelentkezik, súlyos esetekben a szervek egymás utáni leállását, majd halált okoz.
A WHO szerint a regisztrált dengue-lázas megbetegedések száma az elmúlt húsz évben a nyolcszorosára emelkedett.
Ennek oka részben az, hogy jobban tudják szűrni a betegséget, másrészt viszont az, hogy a globális felmelegedés miatt világszerte nő a maláriás és dengue-lázas betegek száma - olvasható a The Lancet Planetary Health című, orvosi lapban. Az ott közölt tanulmány szerint egyre többfelé jelenik meg ez a két betegség: fokozatosan terjednek ott is, ahol korábban egyáltalán nem fordultak elő, illetve ismét megjelennek olyan helyeken, ahol korábban már sikerült felszámolni ezeket.
Így történt ez Szudán három régiójában: Észak-Kordofanban, Észak-Darfurban és a Fehér-Nílus környékén, ahol korábban soha nem jeleztek dengue-lázat. Az észak-kordofani helyzet annyira rossz, hogy a betegek már a kórház padlóján fekszenek, mert nincs elég ágy.
Az ilyen esetek kezelésre szolgál a legszegényebb országok támogatására létrehozott klímakompenzációs alap
A polgárháborús Szudánban, ahol a hadsereg tavaly katonai puccsal vette át a hatalmat, sem elég pénz, sem megfelelő infrastruktúra nincs ahhoz, hogy elejét vegyék a járványoknak, vagy legalább kezelni tudják a kialakult helyzetet.
A hétvégén befejeződött COP27-es klímacsúcson épp ezért megállapodtak egy olyan kompenzációs alap létrehozásáról, amely az éghajlatváltozással szemben legkiszolgáltatottabb országoknak nyújt támogatást különös tekintettel arra, hogy ezek az államok gyakorlatilag vétlenek a klímaváltozásban. Az egyezség szerint a gazdag országok ezen az alapon keresztül kompenzálják majd őket a globális felmelegedés előidézte károkért.
"Hatalmas eredmény, hogy a legsebezhetőbb államok végre segítséget kapnak. Mindezért 30 évig kellett kollektíven küzdeni" - mondta Tasneem Essop, a Climate Action Network nemzetközi környezetvédelmi hálózat klímaszakértője.