Orbán Viktor: Közel vagyunk ahhoz, hogy valós hadviselő féllé váljunk

Access to the comments Kommentek
Írta: FT
Orbán Viktor
Orbán Viktor   -   Szerzői jogok  Fotó: AP

Orbán Viktor miniszterelnök szokásos péntek reggeli Kossuth rádiós nyilatkozatában beszélt a szankciókról, a „szankciós inflációról”, az ársapkáról és a kommunizmusról, és hogy Magyarország lassan hadviselő féllé válhat az orosz-ukrán háborúban.

Szankciók és hadviselés

Orbán Viktor közölte: „A szankciós politika egy lépés a háború felé.” A miniszterelnök elmondta a sokat hallott kormányzati szólamot, miszerint az Európai Unió az ígéreteit sorra megszegte, azaz hogy fegyvereket szállít Ukrajnába, és hogy szankciókat szabott az energiára is, illetve kitért arra, hogy lassan Ukrajna finanszírozását is vállalja Brüsszel. 

Hozzátette: 

„Még nem lőnek ránk, de közel vagyunk ahhoz, hogy tényleges hadviselő féllé váljunk. Nagyon veszélyes, amit az unió csinál.

Orbán megjegyezte, hogy az EU vezetői a holnapnál nem látnak tovább, és hogy szerinte Magyarország egyedül maradt a maga békepárti álláspontjával. 

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy Magyarország sosem értett egyet a szankciókkal, és hogy nem is mindet szavazta meg, illetve ezredszer is leszögezte, hogy a jelenlegi infláció „egy szankciós infláció, amit nem egy gazdasági folyamat állít elő. Ezt az inflációt politikai döntések idéztek elő. Ennek a következménye a magas infláció, az energiaválság.”

Orbán azt mondta, hogy igyekeznek mérsékelni az inflációt Magyarországon, erre hivatott például az ársapka, de kiemelte, hogy ezt nem lehet minden termékre kivetni, mivel az 

„visszatérés volna a kommunizmusba.

Orbán hozzátette: Magyarország a rezsicsökkentés politikáját követve leszorítja az energiaárakat, az orosz gáz nélkül pedig nem működne a gazdaság. Közölte, a cél elkerülni Magyarország recesszióba zuhanását, de eközben a nemzetstratégiai intézkedéseiket sem szabad feladni. 

A lengyelországi rakétabecsapódásról

„A szabály az, hogyha háború van a szomszédodban te sem érezheted magad biztonságban. Mégis csak két lengyel ember halt meg, akinek semmi köze nem volt ehhez a háborúhoz” – közölte a miniszterelnök, és megemlítette a Barátság kőolajvezetéket ért találatot is. Megjegyezte, hogy a donyecki front messze van tőlünk, és olyan földrajzi kérdésekre is kitért, miszerint a lengyel-ukrán határ hosszú, a magyar-ukrán viszont rövid, és hangsúlyozta: a magyarok lakta Kárpátalja az egyetlen olyan ukrán terület, ahová komoly katonai csapást eddig nem mértek az oroszok.

Pár órával később ezt megerősítette a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) ülésén, hangsúlyozva: stratégiai kérdés Magyarország számára, hogy mielőbb béke legyen a szomszédunkban. A miniszterelnök fontosnak ítélte, hogy ne váljon a mindennapi tapasztalat részéve az, ami három napja Lengyelországban történt, ahol emberéleteket követelt a rakétabecsapódás.

Úgy fogalmazott: nem hálás szerep Európában egyedüliként beszélni a tűzszünet és a béketárgyalás fontosságáról, de Magyarországnak ez a stratégiai érdeke. Emlékeztetett: már a krími konfliktus is háborúvá terebélyesedhetett volna 2014-ben, ám akkor még lokális maradt, köszönhetően annak, hogy a német-francia tengely képes volt rendezni a kérdést.

Magyarország nem fogadja el a közös uniós hitelfelvételt

Magyarország nem fogja elfogadni, hogy az európai uniós tagállamok közösen hiteleket vegyenek fel Ukrajna megsegítése érdekében – mondta Orbán Viktor, és azt javasolta, az uniós tagállamok nézzék meg, hogy Ukrajna működéséhez mennyi pénzt akarnak adni, azt arányosan, fair módon osszák el egymás között.

Ezt az összeget, évente 60-70 milliárd forintot, a nemzeti költségvetésből biztosítaná Magyarország az ukránokkal kötött kétoldalú megállapodás keretében – tette hozzá.

Kijelentette: Magyarország elítéli az orosz agressziót, segíti az ukrán népet, de arra nem hajlandó, hogy Ukrajna érdekeit saját érdekei elé helyezze. A kormányfő szerint az általa vázolt támogatás nem sérti alapvetően a magyar nemzeti érdekeket, bár az összeg hiányozni fog a magyar költségvetésből.