Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Életfogytiglani börtönre ítéltek két orosz és egy ukrán férfit, akik lelőtték a maláj utasszállítót

Access to the comments Kommentek
Írta: Noemi Mrav
A 2014-es tragédiában 298-an vesztették életüket.
A 2014-es tragédiában 298-an vesztették életüket.   -   Szerzői jogok  Peter Dejong/AP   -  

Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte a holland bíróság azt a három férfit, akik 2014-ben lelőtték az Ukrajna felett átrepülő Malaysian Airlines MH17-es járatát, ezzel 298 ember halálát okozva. A hágai kerületi bíróság csütörtökön közzétett ítéletében azt is megerősítette, hogy a kelet-ukrajnai szakadárok a szovjet-orosz gyártmányú Buk légvédelmi rendszer egyik rakétájával lőtték le nyolc évvel ezelőtt a maláj gépet.

Hendrik Steenhuis elnöklő bíró a támadást "összehangolt katonai akciónak nevezte", és kiemelte: a katasztrófa előkészítésében és végrehajtásában részt vevők közül többen orosz állampolgárságúak voltak, illetve korábban az orosz fegyveres erők kötelékébe tartoztak. A nyomozás során visszahallgatott telefonbeszélgetések tanúsága szerint a szakadár "Donyecki Népköztársaság" több vezetője, akik tudtak a rakétatámadásról, szoros kapcsolatot ápoltak akkor Oroszországgal.

A bíróság az ítélet indoklásában részletesen kifejtette, miért döntött így: a malajziai légitársaság MH17-es járatára a három férfi egy Oroszországban készült, az oroszok támogatásával a helyszínre juttatott és ott egy orosz fennhatóság alatt álló fegyveres csoportra bízott rakétát lőttek ki. A bírák szerint a két orosz és egy ukrán nemzetiségű férfi szándékosan lőtt a gépre - igaz, azt hitték, hogy katonai, és nem civil célpontra céloznak.

A négy vádlott, az orosz Igor Girkin, Szergej Dubinszkij és Oleg Pulatov, valamint az ukrán Leonyid Harcsenko nem volt jelen sem a tárgyalásokon, sem az ítélethirdetésen. Girkin, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) korábbi ezredese 2014 nyarán a szakadár ukrajnai régió, a DNR "védelmi minisztereként" szolgált. Dubinszkij a DNR katonai hírszerző ügynökségének vezetője volt, Pulatov az ügynökség egyik alosztályát irányította, az ukrán Harcsenko pedig a felderítő osztag vezetője volt.

Girkint a rakéta bevetése és az orosz segítség elfogadása miatt, Dubinszkijt a Buk-típusú rakéta megrendeléséért és odaszállításáért, Leonyid Harscsenkot pedig a rakéta felügyelete és őrzése miatt nyilvánították bűnösnek. Az orosz állampolgár Oleg Pulatov volt az egyetlen a négy vádlott közül, akinek jogi képviselője részt vett a tárgyaláson. A bírák szerint bár Pulatov tudott a rakétáról, de nem volt társtettes az elkövetésben, ezért őt felmentették.

A bíróság az ítélethirdetéskor kiemelte: a vádlottak nem tekinthetők az orosz fegyveres erők tagjainak "ezért nem illeti meg őket a harcokban részt vevő katonák mentelmi joga. Közölte továbbá: később döntenek az üggyel kapcsolatos más jogi kérdésekről, valamint a gyanúsítottak bűnösségéről vagy ártatlanságáról. Emlékeztetett: az ügyben eljáró holland ügyészség életfogytig tartó börtönbüntetést kért a vádlottakra.

Egyértelműen bebizonyosodott, hogy az oroszok aktív részesei voltak a támadásnak

A 2014. július 17-én elkövetett rakétatámadás az egyik legsúlyosabb volt a szakadár ukrán területeken. A repülőgép fedélzetén utazó 298 ember, köztük 80 gyerek és a 15 fős legénység mind életüket vesztették. Az utasok nagy része holland, malajziai és ausztrál volt. 

Az orosz-ukrán konfliktus ekkor még csak a kezdeti szakaszában járt, és a területet alacsony kockázatúnak nyilvánították. Bár több katonai gépet is lelőttek a magasban, az ukrán hatóságok csak 32 ezer lábig zárták le a légteret. A maláj légitársaság gépe ezer lábbal efölött a magasság fölött repülrt, a biztonságosnak vélt zónában.

Oroszország mind akkor, mind azóta tagadja, hogy bármilyen része is volna a szerencsétlenségben, ezzel párhuzamosan pedig számos "alternatív teóriát" kezdett terjeszteni. Ezekről később nemzetközi nyomozásban sikerült bizonyítani, hogy teljességgel alaptalanok. Az ügyben eljáró, holland, ausztrál, maláj, ukrán és belga összetételű - nemzetközi nyomozócsoport 2019 júniusában közölte, hogy a gyanúsítottak a gépet megsemmisítő, mozgatható föld-levegő rakéta telepítésében vettek részt, tevékenyen hozzájárulva ezzel a fedélzeten tartózkodók halálához. Megtalálták ugyanis a rakéta darabjait, melyek egyértelműen alátámasztották, hogy egy orosz gyártmányú, 9N314M típusú rakétafej és egy 9M38M1 hordozó okozta a gép balesetét. 

A támadást előkészítő és elkövető mintegy száz további gyanúsított kilétére is bizonyítékok állnak a nemzetközi vizsgálóbizottság rendelkezésre, viszont az még nem tisztázott, hogy parancsra hajtották-e végre a támadást, vagy önállóan cselekedtek - tették hozzá.

Orosz külügy: elfogult, politikai ítélet született Hollandiában

Moszkva sajnálja, hogy a 2014 júliusában Ukrajnában lezuhant malajziai Boeing ügyében a politikai konjunktúra befolyása alá került holland bíróság figyelmen kívül hagyta a pártatlan igazságszolgáltatás elveit – írta az MTI tájékoztatása szerint az orosz külügyminisztérium közleményében.

A dokumentum szerint az ítéletből látszik, hogy az politikai megrendelésre készült Moszkva gyanúba keverésére. A minisztérium kifogásolta, hogy a testület szelektíven kezelte az ügy anyagait, és figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy a holland ügyészség minden következtetése névtelen titkosított személyazonosságú tanúk vallomásán, valamint egy érdekelt fél, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) által rendelkezésre bocsátott, kétes eredetű, többször is hamisnak és ellentmondásosnak bizonyult információkon alapult.

A tárca nehezményezte, hogy nem vették figyelembe a védelem érvelését, miszerint nincs meggyőző bizonyíték arra, hogy az MH17-es járatot orosz eredetű Buk rakéta semmisítette meg. Figyelmen kívül hagyták az orosz védelmi minisztérium titkosítás alól feloldott dokumentumait is, amelyek értelmében Ukrajnának olyan rakétája volt, amelynek sorozatszáma megegyezett azzal, amelyet a helyszínen talált roncsokon azonosítottak.