Nem összpontosít az iráni atomalku felélesztésére az Egyesült Államok, miután a keleti ország erőszakkal válaszolt a kormányellenes tüntetésekre.
HIRDETÉSNem kell sürgetni az iráni atomalku újbóli megkötését a szeptember óta tartó tüntetések leverése és az Oroszországnak szállított iráni drónok miatt - vélekedett az Egyesült Államok iráni különmegbízottja Párizsban.
Robert Malley leszögezte: az Egyesült Államok készen áll arra, hogy folytassák a diplomáciai megbeszéléseket "ha és amikor" elérkezettnek látják az időt. Washington ugyanakkor továbbra is szankciókkal sújtja Iránt a szeptember közepén kezdődött fejkendő- és kormányellenes tüntetések erőszakos leveréséért, és azért, mert Oroszországnak "kamikáze" drónokat szállított.
Az iráni atomalku felélesztését mindeddig elutasította Teherán, közelmúltban tett lépései pedig elfordították az Egyesült Államok figyelmét az atomalku megkötéséről - fogalmazott az iráni különmegbízott.
Az alku - melyből 2018-ban lépett ki az akkori amerikai elnök, Donald Trump - újbóli megkötése érdekében több egyeztetést tartottak, ám ezek megszakadtak szeptemberben. A nyugati hatalmak azzal vádolják Iránt, hogy "ésszerűtlen követeléseket" támasztott tárgyalópartnereivel szemben, miután a résztvevő felek álláspontjai közeledni kezdtek.
Robert Malley újságíróknak azt nyilatkozta, nem arra a megállapodásra összpontosítanak, amely nem halad előre, hanem az iráni helyzetre: a drónok eladásán túl a foglyok kiszabadítására. Az iráni Evin börtönben három amerikai állampolgárt tartanak fogva, akiket többek között kémkedés miatt ítéltek el az iráni hatóságok.
Miután Irán és az Egyesült Államok között felbomlott az atomalku, a keleti ország több száz urándúsító centrifugát helyezett üzembe, mellyel a 2015-ös megállapodásban rögzített határt átlépték. Az egyezmény korlátozta a nukleáris fegyverek fejlesztését Iránban, az ország vezetői azonban tagadták, hogy atomfegyvereket áll szándékukban létrehozni.
Az iráni különmegbízott nem mondta meg, meddig tartja fent az Egyesült Államok a status quo-t, ugyanakkor elmondta, hogy ha diplomáciai úton nem tudják rendezni a konfliktust, "európai szövetségeseikkel egyeztetve" más eszközöket vetnek be.
Az atomalku felélesztésére tett kísérletek azután szakadtak meg, hogy szeptember közepén egy 22 éves fiatal nő, Mahsza Amini az erkölcsrendészet fogságában életét vesztette. Aminit azért vették őrizetbe, mert helytelenül viselte a haját elrejtő fejkendőt. Az iráni hatóságok szerint szívroham végzett a fiatal nővel, miközben szemtanúk szerint súlyosan bántalmazták, megverték a fogságban, ennek következményeképpen halhatott meg. Amikor az eset köztudomásúvá vált, tömegmegmozdulások kezdődtek Iránban, amelyek azóta is tartanak.
Az Európai Unió, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság valamint Kanada újabb szankciókat vetett ki Iránra a drónok szállítása, és az emberi jogok megsértése miatt.