NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Minden vízkészletét feléli Jordánia, lassan már nincs honnan pótolni az ivóvizet

Fiatal szíriai menekültek töltik meg víztartályaikat a zaatari menekülttáborban, Jordániában, 2013-ban
Fiatal szíriai menekültek töltik meg víztartályaikat a zaatari menekülttáborban, Jordániában, 2013-ban Szerzői jogok Mohammad Hannon/AP
Írta: Noemi Mrav
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A jelenleg 11 milliós országban hetente 36 órán át van csak vezetékes víz, de már így sem tudják kielégíteni az igényeket. A probléma összetett: az ország elhelyezkedése, a klímaváltozás, a népességnövekedés és a folyók kimerülése mind részét képezi.

HIRDETÉS

Az aprócska közel-keleti állam, Jordánia napjainkra a világ legszárazabb országainak egyikévé vált. A vízkészletek mostanra a kritikus szint alá csökkentek. Ennek oka összetett: a klímaváltozás okozta hőség, az elavult, sokszor sérült infrastruktúra, a földrajzi jellegzetességek, illetve a robbanásszerű népességnövekedés mind szerepet játszanak benne. Az egy évtizede még csak nyolcmilliós országban a régióban kialakult szíriai és izraeli-palesztin konfliktusok miatt jelenleg több mint 11 millióan élnek - becslések szerint minden harmadik ember menekült.

A 64 éves Rádzsa al-Bavabidzsi a jordán fővárosban, Ammánban él. Napjait a fővárosiak többségéhez hasonlóan a vízkorlátozásokhoz igazítja: míg hét közben emberi jogi ügyvédként praktizál, péntekenként az idővel versenyt futva csak és kizárólag a háztartásra koncentrál: a takarításnak, mosásnak és három napra elegendő főtt étel elkészítésének mind bele kell férnie abba az időszakba, míg érkezik folyóvíz a csapból.

A jordániaiak a világ egyik legszárazabb országában élnek, a vízkorlátozások már régóta mindennapi életük velejárói. Hetente összesen 36 órán át van hozzáférésük a folyó vízhez: a maradék időben a csapok szárazak maradnak. A közelmúltban azonban már ez a szűkös időkeret is tovább csökkent: a bolygó melegszik, a víz iránti kereslet viszont nő, így a kormánynak nem volt más választása, mint tovább csökkenteni azt.

Laure Van Ruymbeke/Copyright 2022 The AP. All rights reserved.
Az eredetileg Petra megóvása miatt a hatvanas években ásott csatornában mára már egy kis erecske se folydogálLaure Van Ruymbeke/Copyright 2022 The AP. All rights reserved.

Víztározók minden elképzelhető helyen

Az ENSZ által megállapított, vízhiányos állapot 500 köbméter/fő/év. Jordániában messze ezalatt sikerül csak ellátni az embereket: átlagban 80 köbméter/fő/évvel lehet számolni a minisztérium munkatársa szerint. 

A nyáron az ország bizonyos részein a háztartásokban három héten át nem volt folyóvíz. "Mindenki ideges volt" - idézte vissza Rádzsa. Ekkor sokan úgy döntöttek: maguk próbálják megoldani a dolgokat, privát víztározókkal. A tankerek ára ettől természetesen azonnal felment, így most már csak az igazán tehetősek engedhetik meg maguknak, hogy vegyenek belőle. Rádzsa végül szomszédaival társulva szerzett be egy második víztározót, melyet a háza tetején helyezett el, a már meglévő mellé, és amit egy privát vízszolgáltatóval töltettek fel. "Ha szabadnak akarod érezni magad, legalább három víztározóra van szükséged" - tette hozzá sóhajtva a New York Times riporterének

Az épületek teteje tele van víztározókkal, melyeket a hét elején megtöltenek vízzel, aztán a hét végéig azzal próbálnak túlélni. A szegényeknek azonban nincs ilyen menekülőútvonala: ha van víztározójuk, annak kisebb a kapacitása, a privát vízszolgáltatóktól pedig nem tudnak vásárolni, mert nem tellik rá.

Ibtiszam Juszef Abdelrahman 55 éves palesztin nő, aki férjével, két lányával és két unokájával egy kétszobás lakásban él a Wihdat menekülttáborban, a főváros délkeleti részén. A koronavírus-járvány alatt új víztározót kaptak az UNICEF -től, hogy kicserélhessék régi, rozsdás tankerüket. De szeptember közepén a tározó megrepedt, az értékes víz pedig patakokban folyt el az utca porában. 

"Sírtam. Aztán végigjártam a szomszédokat vízért" - mondta. Miután nem tudták eltárolni az egész hétre szükséges vizet, végül egy vödörrel körbejárva minden nap a szomszédoktól kértek kölcsön. A családja és ő is elhagyta a zuhanyzást és minimálisra csökkentették a tisztálkodást, ő pedig árgus szemekkel figyelte még a kézmosásokat is, nehogy egy csepp is kárbamenjen.

AP/Copyright 2019 The AP. All rights reserved.
Vízért állnak sorban a Rukban menekülttábor szíriai lakói 2016-banAP/Copyright 2019 The AP. All rights reserved.

Nincs miből pótolni

Az ország névadó folyója, a Jordán szinte teljesen kiszáradt, történelmi átlagának csupán tíz százalékát tudja produkálni. A Jarmuk-folyó, a másik fő vízforrás vízhozama szintén töredékére esett vissza - és még ezt a két folyót is "megvámolják" az északabbra fekvő szomszédok: Szíria és Izrael. 

Az ország legfőbb vízforrásai a határokhoz közel vannak, a vizet pedig csak jelentős energiabefektetéssel, az energiaárak emelkedése miatt egyre magasabb áron tudják belföldre szállítani. A csapadék mennyisége az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent, az egyre magasabb hőmérséklet miatt pedig még az a kevés is, ami leesik, gyorsan elpárolog - ami a mezőgazdaságot is rosszul érinti, mivel a hosszabb és melegebb nyarak miatt már így is megrövidült a munkákra alkalmas időszak. Vagyis a jordániai víztartalék növelése ezekből a forrásokból szinte lehetetlen.

Kifogyóban a föld alatti vízkészletek is

Mindez ahhoz vezetett, hogy az országnak nem maradt más választása, minthogy föld alatti vízkészleteihez nyúljon a lakossági igények kielégítése érdekében. Mostanra az ország vízkészletének hatvan százalékát ebből fedezik. 

MOHAMMAD ABU GHOSH/AP2010
Fiatal fiú csillapítja szomját Ammántól nem messzeMOHAMMAD ABU GHOSH/AP2010

A földkéreg alatti vízkészletek azonban kétszer gyorsabban fogynak, mint ahogy természetes módon újratermelődhetnének. "A kormány nagyon is tudatában van annak, milyen veszélyekkel jár, ha kimeríti a föld alatti vízkészleteket - mondta el Omar Szalameh, a Vízügyi és Öntözési minisztériumból. - De nincs más alternatíva" - tette hozzá, a lakosság hirtelen növekedését hozva példaként. A kormány azért van nyomás alatt, mert alig egy évtized alatt az eredetileg 8 millió lakosú ország 11 milliósnál is nagyobbra bővült - ideértve azt a több mint 760 ezer menekültet is, akiket az ENSZ hivatalosan számon tart.

A sótalanítás jó megoldás lehet, de évekbe tellik, mire megvalósul

A tengervíz sótalanítása ígéretes megoldásnak tűnik az ország problémáira. Ez azonban nem holnap fog megvalósulni: az Akvabai kikötő mellett a Vörös-tenger partján indított, nagyszabású sótalanítót már elkezdték építeni, de még évekbe tellik, mire működni is fog.

Persze van egy gyors megoldás is a bajokra: ha több vizet vásárolnak a sótalanítási technikákban is élen járó Izraeltől. A két ország közötti együttműködés "vízügyekben" már az 1994-es békekötésnek is fontos eleme volt, azóta pedig egy újabb, vizet-az-energiáért típusú együttműködést is aláírtak az ENSZ égisze alatt tartott COP27 találkozón Egyiptomban. A hír, miszerint Jordánia áramot ad el Izraelnek, aki ezért cserébe vízzel fizet, óriási felháborodást szült azok között, akik a palesztín területek megszállása miatt menekültek az országba. Ám ez most nem sokat számít, mert a vízhez való hozzájutás prioritást élvez.

"A kormánynak növelnie kell a tartalékokat a lakossági ellátás érdekében, hogy megelőzze az elégedetlenséget" - mondta el Sandra Ruckstuhl, az Amman-ban székelő International Water Management amerikai munkatársa. Véleménye szerint a megoldás az lenne, ha a kormány növelné a vízszolgáltatás díját, melyeket a háztartások bevételéhez kéne igazítani. Sok jordániai azonban már így sem tudja kifizetni azokat: a 22 százalékos munkanélküliséggel sújtott országban a rezsiárak emelése sokak szemében szükségtelen és népszerűtlen terhet jelentene. 

Egyiptom is ugyanezen nehézségekkel küzd

A COP27-nek otthont adó Egyiptomban ugyanez a probléma. A 111 millió lakosú országban a népesség egy évtized alatt csaknem húszmillióval nőtt. A Nílus szabályozásával is vannak gondok, de az ivóvízkészletek kifogyása ettől függetlenül is égető probléma. A két ország küszködése pedig riasztó jövőképet fest a bolygó lakói elé.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Feszültség Jordániában az elszálló üzemanyagárak miatt

Ivóvízhiány fenyeget a Meteorológiai Világszervezet szerint

Szennyvízből állítanak elő ivóvizet egy kísérleti eljárással