Ársapka, különadók, a nemzetközi üzletláncokra írt törvények nehezítik a kereskedők jelenlétét.
HIRDETÉSA magyar kormány az egyre növekvő élelmiszerárakat ürügyként használja arra, hogy a magasabb adókkal és az árstoppokkal célba vegye az olyan, külföldi tulajdonú kiskereskedelmi áruházláncokat, mint például a Spar vagy a Lidl – írja elemzésében a Politico. A magyar piac nemzetközi szereplőit zavarja, hogy a kormány „kitoloncolná” őket az országból, és hogy egyelőre nem látszik tisztán, hogy mit tehetnének ellene.
Múlt hét szerdán Orbán Viktor miniszterelnök közölte: további élelmiszerekre terjesztik ki az ársapkát, így már csütörtöktől hatósági áras volt a burgonya és a tojás. Az ársapka valószínűleg a kiskereskedőket sújtja, miközben ők már eleve küzdenek az elmúlt évben és az idén bevezetett hasonló intézkedések sora miatt.
A Politico megjegyzi: 2021 decemberében a kontinenst, de különösen a Közép- és Kelet-Európát jelentősen sújtó élelmiszerár-infláció közepette a magyar kormány sietve beadott egy törvényjavaslatot, melyben a 100 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező üzletláncokat arra kötelezte, hogy a szavatossági idő előtt 48 órával adják át az élelmiszereket egy állami jótékonysági szervezetnek. Erre a rendelkezésre hívták rá az árplafont, melynél leszögezték, hogy nem fogják kártalanítani a kiskereskedőket, akik hat élelmiszert, köztük a cukrot, a lisztet és a filézett csirkemellet, no meg a csirke farhátat és a sertéscombot rögzített áron kellett értékesítsék. További rendkívüli jogkörökkel élve a kormány 2,7 százalékról 4,1 százalékra emelte a nagyobb kiskereskedők adókulcsát, majd erre az eleve felfokozott állapotra érkezett a szerdai bejelentés.
A szabályok hatálya alá tartozó cégek közül egyik sem magyar: az Aldi és a Lidl német, az Auchan francia, a Penny Market ír, a Spar osztrák, a Tesco pedig brit tulajdonban van. Mindeközben a magyar tulajdonú, de 100 milliárd forintos küszöbértéket elérő vagy átlépő élelmiszer-üzletláncok kikerülnek az adók és egyéb intézkedések alól, ugyanis franchise-rendszerben működnek. Az új törvény viszont megakadályozza, hogy a külföldi láncok is bevezessék ezt az üzleti modellt, azaz átszervezésről szó sem lehet.
A piac ideges
„A jelen történéseket nem lehet másképpen értelmezni, minthogy bizonyos vállalkozásokat szándékosan szorítanak ki a piacról – közölte az egyik érintett üzletlánc név nélkül nyilatkozó képviselője. Hozzátette: – Egyszerűen lehetetlen fenntartható módon és nyereségesen működni a magyar kormány által előírt körülmények között. Ez a törvény szembemegy az EU belső piacának alapelveivel." A képviselő megjegyezte, hogy az Európai Bizottságnak közbe kell lépnie.
A Politico megkereste az érintett, külföldi tulajdonban lévő üzletláncokat, de nem válaszoltak a kérdéseikre.
A lap megjegyzi: az intézkedések látszólagos kormányzati válaszok az ukrajnai orosz invázió miatt súlyosan növekvő inflációra. A múlt hónapban a magyarországi médiának nyilatkozva Orbán Viktor kormányfő azt mondta, hogy a legutóbbi árbefagyasztás annak a tervnek a része, mellyel csökkenthetik az inflációt, csakhogy az infláció októberben elérte a 21,1 százalékot, az év végére pedig várhatóan eléri a 25 százalékot – elemzők szerint pedig jövőre sem lesz megállás.
Magyar tulajdonba mindent
„Növelni kell a hazai tulajdonhányadot az építőanyag-ágazatban, és ugyanígy az élelmiszer-kiskereskedelemben" – közölte májusban Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter. A narratíva távolról sem nevezhető újnak, a magyar kormány más tagjai is mondtak már hasonlókat, és már az infláció robbanása előtt szorgalmazták a magyar tulajdonú kiskereskedők országos arányának növelését.
Orbán Viktor 2010 óta van hatalmon, és azóta egyik elsődleges üzleti célja, hogy a kulcsfontosságú gazdasági ágazatokat magyar ellenőrzés alá vonja: ide tartozik
- a bankszektor,
- az építőipar
- és az energiaszektor.
A kormányfő szövetségesei és partnerei, valamint a hozzájuk kapcsolódó vállalatok az utóbbi tizenkét évben jelentős részesedést szereztek az említett ágazatokban, és hatalmas profitra tettek szert.
Orbán megnyerte az áprilisi választásokat, majd újabb veszélyhelyzetet hirdetett, és folytatódott a rendeleti kormányzás, minek köszönhetően ágazati adóemeléseket vezetett be: extraprofitadóval sújtotta a légitársaságokat és a nagyobb távközlési cégeket.
A Politico megkereste a magyar kormányt az újabb ársapkával kapcsolatban, de nem válaszoltak a kérdéseikre. A lap egy régebbi, témába vágó nyilatkozatra emlékeztetett, mikor is azt mondta a kormány, hogy „az orosz-ukrán háború és az elhibázott brüsszeli szankciók Európa-szerte energiaválsághoz és magas inflációhoz vezettek. Magyarország kormánya ezért döntött az ársapkák mellett, és ezért is tartja fent azokat.”
Kényes ügyek
2020-ban a Tesco jogorvoslati kérelmet nyújtott be az Európai Unió bíróságán a magyarországi adóintézkedések miatt, de a kérelmet nem fogadták be. Sam Baldwin, a magyar tulajdonú Szecskay Ügyvédi Iroda képviseletében azt mondta a lapnak, hogy nem biztos, hogy a kiskereskedőknek ezúttal könnyebb dolga lenne. „Az árbefagyasztás korlátozhatja a belső piac szabadságát és az áruk szabad mozgását – mondta Baldwin. – A magyar kormány kétségtelenül a fogyasztók jólétére fog hivatkozni, és a védekezése jogosnak is tűnik, de továbbra is bizonyítania kell, hogy intézkedéseik nem torzítják a szabad versenyt."
A nagyobb üzletláncok ráadásul nem feltétlenül szimpatikusak mindenki számára, főleg ha a közvélemény úgy érzi, hogy az egekbe szökő élelmiszerárakból nagy hasznot húznak: 2021-ben az ország öt nagy külföldi üzletlánca növelte a forgalmát, a Lidl például 17 százalékos adózás utáni nyereségnövekedést könyvelhetett el.
Az Európai Bizottság beavatkozása úgy tűnhetne, mintha az uniós hivatalok a nagyobb kiskereskedelmi üzletláncok oldalára állnának egy olyan időszakban, amikor az emberek megélhetési gondokkal küzdenek, és amikor Orbán Viktor az ország számos más problémája miatt is Brüsszelt okolja. A fentebb idézet üzletlánc képviselője közölte: úgy véli, ha Magyarország megússza, hogy ilyen szigorú intézkedésekkel sújtja az országban működő cégeket, akkor „az negatív példaként szolgálhat a többi uniós tagállam számára is."