III. Károly az eddigi legidősebben trónra lépő uralkodó a brit királyi családban. Idén nincs nagy felhajtás az uralkodó születésnapján, de jövőre, ha már a koronázási ceremónia is lezajlik, és nem lesz ennyire közeli édesanyja, II. Erzsébet halála, akkor már biztosan hangosabb ünneplés lesz.
HIRDETÉSIII. Károly az eddigi legidősebben trónra lépő uralkodó a brit királyi családban. Idén nincs nagy felhajtás az uralkodó születésnapján, de jövőre, ha már a koronázási ceremónia is lezajlik, és nem lesz ennyire közeli édesanyja, II. Erzsébet halála, akkor már biztosan hangosabb ünneplés lesz Londonban.
III. Károly brit uralkodó 70 évig volt trónörökös, mire valóban király lett belőle. Édesanyja, II. Erzsébet Károly 4 éves korában lett királynő, sokkal korábban, mint amire bárki számított. Ez azt is jelentette, hogy Károly nem sok időt tudott gyermekkorában édesanyjával tölteni, sokak szerint meglehetősen magányos gyerekkora volt.
Károly volt az első gyermek a brit királyi családban, aki nem maradt végig magántanuló, hanem iskolába járt, és abban is ő számít elsőnek, hogy az érettségi után nem rögtön katonának állt, hanem előbb diplomát szerzett. A Cambrige-i Egyetemen antropológiát, régészetet és történelmet hallgatott.
Tíz éves volt, amikor édesanyja megtette őt Wales hercegévé, de a beiktatási ceremóniára csak 21 évesen, 1969-ben került sor.
A katonai évek alatt született egy sikeres alapítvány fiataloknak
Szolgált a Királyi Légierőnél, majd a haditengerészetnél. Az egyetemi évek alatt pilótaképzést is elvégzett, a légierőnél azonban egyszer rosszul lett, elájult, úgyhogy ezután került a haditengerészethez, ahol a repüléshez visszatérve helikopterpilóta képesítést szerzett. 1994-ben adta fel végleg a repülést, amikor lezuhant egy géppel Islay-ben.
A hadseregnél szerzett jövedelmét különféle jótékonysági akcióknak szentelte, és 1976-ban saját jótékonysági szervezetet alapított Prince's Trust néven. A korábbi királyi jótékonysági szervezetek viszonylag "biztonságos" témákkal foglalkoztak: árva gyermekek, gazdátlan állatok, kórházak támogatása. Ehhez képest Károly bátran állt ki amellett, hogy az Egyesült Királyság hátrányos és főleg bevándorló hátterű fiataljait támogassa. Ez a szervezet elsődleges célja a mai napig a nehéz helyzetű fiatalok támogatása különböző képzésekkel, segítségnyújtás vállalkozás beindításához, vagy éppen a pályaválasztáshoz, elhelyezkedéshez.
A szervezet azóta is folyamatosan működik, különböző programokat indítanak 11 és 30 év közötti fiataloknak, egy időben világsztárok közreműködésével jótékonysági koncerteken gyűjtöttek pénzt a működéshez, elsősorban a '80-90-es években. Az alapítvány 2020-ban jelentette be, hogy addigra már egymillió hátrányos helyzetű fiatalnak tudtak segíteni Nagy-Britanniában.
A magánélet okozta népszerűtlenségét
Károlynak trónörökösként az egyik legfontosabb feladata az volt, hogy „megfelelő” feleséget találjon magának. Első házassága előtt sok nővel volt kapcsolata, köztük mostani feleségével, Kamillával is (Camilla Parker Bowles), akit azonban a királyi család nem tartott alkalmasnak arra, hogy megfelelő hercegné váljon később belőle. Felfigyeltek azonban Spencer gróf lányára, Dianára, akit Károly is nagyszerű potenciális menyasszonynak tartott. Bár rendkívül keveset találkoztak személyesen, 1981-ben Károly megkérte Lady Diana kezét, és még abban az évben össze is házasodtak. 1982-ben megszületett Vilmos, 1984-ben pedig Henrik herceg, akit Harry néven ismert meg a világ.
Nem sokkal a kisebbik fiú születése után a házasságuk megromlott. Károly 1986-ban felmelegítette kapcsolatát az addigra már házas Kamillával, és állítólag Dianának is voltak viszonyai ebben az időszakban. A házastársak gyakorlatilag a sajtónak teregették ki a szennyest, és évekig tartó viszály után végül csak 1996-ban váltak el végleg. Diana egy évvel később akkori szerelmével, Dodi al-Fayeddel együtt halálos autóbalesetet szenvedett Párizsban.
Károly népszerűsége volt felesége halála után elérte mélypontját. Kamillát csak nyolc évvel később, 2005-ben vette feleségül, miután nagymamája, Erzsébet anyakirályné elhunyt. A királyi család első nem templomi esküvőjét eredetileg április 8-ára tervezték, de aznap volt a néhány nappal korábban elhunyt II. János Pál pápa temetése, így a házasságkötést egy nappal elhalasztották, hogy Károly, és sok más, az esküvőre meghívott közjogi méltóság részt vehessen a pápa búcsúztatásán.
Nehéz kihívások várnak II. Erzsébet utódjára
Károly népszerűsége sosem volt olyan magas, mint édesanyjáé, II. Erzsébeté, ugyanakkor a mélyponthoz képest sokat javult, egy tavalyi közvélemény-kutatásban már a britek 60%-a kedvező véleménnyel volt róla.
Károly szeptember 8-án, édesanyja halála után lépett a brit trónra, szeptember 10-én az Utódlási Tanács hivatalosan is az Egyesült Királyság királyává nyilvánította. Most ünnepli első születésnapját királyként, ő a legidősebb korban trónra lépő brit uralkodó. Az ünnepélyes koronázási ceremóniát 2023. május 6-án tartják a Westminster-apátságban.
Hogy a III. Károly néven uralkodó új királynak milyen hosszútávú tervei vannak a jövőre nézve, még nem tudni. Az viszont évek óta nyílt titok, hogy karcsúsítani akarja a monarchiát, a kiterjedt uralkodócsaládot - II. Erzsébetnek és Fülöp hercegnek négy gyermeke, nyolc unokája és 12 dédunokája volt - szeretné szűkebbre, csak a trónörökösre és családjára redukálni, nem mellékesen azért, hogy így csökkentse a királyi családra költött összegeket.
III. Károly turbulens időszakban örökölte meg a trónt. Egyrészt a gazdasági nehézségek és az infláció Nagy-Britanniát sem kímélik, másrészt az ezek eredményeképpen kialakult belpolitikai válság miatt, ami nemrég újabb kormányfőcserét jelentett az országnak, és persze bizonytalan időszak ez a monarchia szempontjából is, hiszen egyre többen vannak, akik nem látják értelmét a 21. században a királyság fenntartásának, a király család szerepének Nagy-Britanniában.