Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Közpénzből terjeszti a Fidesz ideológiáját Európában az MCC brüsszeli irodája

Access to the comments Kommentek
Írta: Németh Árpád
Magyar zászló tükröződik a Parlament előtt
Magyar zászló tükröződik a Parlament előtt   -   Szerzői jogok  ATTILA KISBENEDEK / AFP   -  

Közpénzből hozták létre, és ebből működtetik a magyar GDP egy százalékát kitevő, több mint 500 milliárd forintos vagyonnal rendelkező Mathias Corvinus Collegiumot. Át akarja alakítani az oktatást és országa társadalmát, hogy még nemzetibb és konzervatívabb politikai szervezetet hozzon létre – érvelt alapítása előtt Orbán Viktor miniszterelnök. A tehetséggondozó kizárólag a nemzeti oldal érdekeit szolgálja. Sorra nyitja meg kihelyezett központjait a magyar fővároson kívül vidéken, és „külhonban”. A következő állomás az európai főváros, Brüsszel, azzal a szándékkal, hogy „érett, átgondolt vitát folytasson a kontinensen átívelő kulturális feszültségekről”, és alternatívát kínáljon fel kontinensünk, ezen belül persze az unió jövőjére. A brüsszeli agytröszt segíteni fog abban, hogy Magyarország „szellemi erőművé” váljon – állítja az MCC kuratóriumának elnöke, az egyik ellenzéki EP-képviselő szerint azonban az MCC-projekt kudarcra ítélt Orbán Viktor brüsszeli „szélsőséges elszigeteltsége” és a magyar fiatalok nyugati orientációja miatt.

„Amerika kulturális elitje számára ma már szinte kötelező gyűlölni Elon Muskot. Nem nehéz rájönni, miért viselkednek így. Elvégre Musk egyike azon kevés kiemelkedő üzletembereknek, akik hajlandóak nyilvánosan elhatárolódni az elit által nagyra tartott woke értékektől” – így kezdődik Frank Furedi minap megjelent cikke a brit Spiked portálon, ahol rendszeresen publikál annak ellenére, hogy rövidesen nagyon elfoglalt lesz: ő irányítja a magyar Mathias Corvinus Collegium, rövidítve az MCC hivatalosan november 15-én megnyíló brüsszeli irodáját.

Musk – aki magát „a szólásszabadság abszolutistájának” nevezi – a Twitter megvásárlása után azt ígérte, hogy a népszerű közösségi platformot a „szólásszabadság menedékévé” teszi, ami megrémisztette azokat, akik a társadalmi kérdésekre érzékeny woke értékek hívei. Szerintük minden olyan beszéd, amely megkérdőjelezi ezeket az értékeket, „gyűlöletbeszéd”. Azt állítják, hogy a cenzúrától mentes Twitter hamarosan a rasszisták, a fasiszták és a homofóbok rezervátumává válik – írta Furedi, aki szerint a nagyvállalatok, a média és a civil szervezetek koalíciója fog össze, hogy meghiúsítsa Musk terveit.

Brüsszelnek szüksége van egy magyar agytrösztre címmel Frank Furedi egy másik cikket is megjelentetett a Politicóban, amely az MCC Brussels ügyvezető igazgatójaként és a Kenti Egyetem tiszteletbeli szociológia professzoraként mutatja be a szerzőt, és megjegyezte, hogy az MCC magyar kormányzati támogatásban részesült.

Nem egyszerűen a budapesti politikát övező zűrzavar feloldásának szükségessége foglalkoztat, hanem az egyre inkább polarizálódó európai kulturális tájkép kezelése – állítja Furedi, aki szerint van valami a brüsszeli levegőben, amitől különösen magyarnak érzi magát.

Felidézi, hogy Nyugaton nőtt fel, életét angol-amerikai tudományos intézményekben töltötte. A szülőföldje ritkán váltott ki vitát, legfeljebb kíváncsiságot ébresztett benne. Miután azonban 2017-ben felszólalt a brüsszeli Passa Porta Könyvfesztiválon, rájött, hogy egyesek számára a magyar identitása gondot jelent.

Visszafelé, a szállodába menet a közönség egyik tagja odament hozzá, és fasiszta söpredéknek nevezte, amiért nem volt hajlandó elítélni Magyarország álláspontját az európai migrációs válsággal kapcsolatban. Finoman felvetette: egyezzenek ki abban, hogy nem értenek egyet, partnere egyszerűen csak gúnyolódott, és faképnél hagyta. A kisebb incidens számára komoly következményekkel járt.

Azért ment Brüsszelbe, hogy hogy az olvasás szeretetét terjessze a fiatalok között, de úgy hagyta el a várost, hogy íróként kötelessége megkérdőjelezni a hazáját ostromló polarizáló és kiegyensúlyozatlan narratívát. „Ezt tervezem tenni” – utalt új brüsszeli szerepére.

Az MCC célja, hogy érett, átgondolt vitát folytasson a kontinensen átívelő kulturális feszültségekről.

A „rémhírterjesztés” egy tekintélyelvű diktatúra magyarországi feltámadásáról 2017-ben még viszonylag visszafogott volt a maihoz képest – írta Furedi. Orbán Viktor miniszterelnök kormányának tavaly áprilisi újraválasztása óta azonban a Magyarországgal szembeni ellenségesség irracionális „magyarofóbiává” vedlett át.

Orbánt magyar ellenfelei az „önkényuralkodó” kifejezéssel démonizálják – és az Európai Unió is követi ezt a példát. Szeptemberben az Európai Parlament elfogadott egy állásfoglalást, amely Magyarországot „választási autokráciának” és már nem „teljes értékű demokráciának” nevezte, majd elítélte az ország kormányát az európai értékek aláásásáért.

Néhány nappal később az Európai Bizottság a „demokratikus hanyatlás” miatti aggodalmakra hivatkozva javasolta a Magyarországnak nyújtott 7,5 milliárd eurós támogatás felfüggesztését – emlékeztetett Furedi.

A jelek szerint azonban megfeledkezik arról, hogy az uniós támogatás felfüggesztésének elsődleges oka a burjánzó korrupció, az európai adófizetők pénzének átláthatatlan elherdálása, az európai értékek és emberi jogok semmibe vétele, nem utolsósorban a jogállamiság csorbulása.

A demokratikus hanyatlás mindenesetre Furedi szerint egy ideológiailag rögtönzött fogalom, amelynek célja, hogy aláássa, „delegitimálja” a nyugati politikai berendezkedéssel ellentétes személyek és pártok megválasztását. Ily módon a demokrácia gyakorlása, amely a „rossz emberek” megválasztását eredményezi, elutasítható. Amikor Orbánt 53,3 százalékos eredményével, elsöprő fölénnyel újraválasztották, a usual suspects (a szerző, N. Á. megjegyzése: a filmcím hivatalos magyar fordítása a Közönséges bűnözők volt) ezt demokratikus hanyatlásként értékelték – írta Furedi, aki szerint Giorgia Meloni kormányfő pártjának figyelemre méltó sikere a legutóbbi olaszországi parlamenti választásokon hasonló vádak egész sorát váltotta ki.

Magyarország persze nem problémamentes. És én is gyakran érzem úgy, hogy hazámban a demokrácia veszélyben van. De a magyar demokráciát nem a Fidesz-kormány fenyegeti igazán, hanem a komoly és felelős politikai ellenzék hiánya

– állapította meg Furedi, aki külföldön él, így talán nincs tisztában azzal, hogy a kormánypárt a politikai rivális minden formáját csírájában fojtja vagy próbálja elfojtani.

A demokratikus társadalomnak szüksége van egy rátermett, érett politikai alternatívára. És mindig szükség van egy olyan ellenzékre, amely képes azok nevében beszélni, akik úgy érzik, hogy figyelmen kívül hagyják őket és marginalizálódnak. Egy kormány csak akkor válhat hatékonyabbá, ha hiteles kritikusok tartják mozgásban – szögezte le Furedi.

Ugyanakkor hozzátette: a magyar ellenzék nehezen tudja tükrözni az emberek érzéseit. „Elidegenedett a fővároson kívül élőktől, és úgy tűnik, csak önmagával tud beszélni – mint egy csapat önző gyerek, akik kudarcaikért inkább az ellenfeleket hibáztatják, mint saját alkalmatlanságukat.”

Azért vagyunk itt ebben a gyönyörű városban, amely a politikai önelégültség és bürokrácia terhe alatt nyög, hogy alternatívát nyújtsunk, hogy komolyan vegyük az ötleteket, és finoman leleplezzük azokat, akik nem veszik komolyan – üzente Frank Furedi Európa fővárosából.

Magyarország „szellemi erőműve”

Az illiberális magyar miniszterelnök, Orbán Viktor által finanszírozott agytröszt, az MCC brüsszeli indulása megkavarja az ottani állóvizet, és heves visszatetszést vált ki az otthoni ellenzőkből – írta a budapesti think tank irodanyitásáról egy másik cikkében a Politico.

Az MCC, amely az Orbán-kormánytól vitatott módon kapott több milliárd forintot, alternatívát kíván nyújtani Európa „polarizált kulturális tájképére” – hivatkozik a lap Furedi már feljebb idézett véleménycikkére.

„A központ, amelyet Magyarország jobboldali, az Európai Unióval konfrontálódó kormánya támogat, fel fogja rázni a brüsszeli agytrösztök ökoszisztémáját, amelyben jelenleg a nagyrészt homogén, Európa-párti gondolkodás dominál” – véli a Politico.

Orbán ellenzéke azonban kritikus az MCC brüsszeli terjeszkedésével szemben. A lépés összhangban áll azzal a „stratégiai építkezéssel, amit a Fidesz már régóta folytat, és amelynek célja egy EU-ellenes, szélsőjobboldali politikai erőközpont létrehozása Brüsszelben” – nyilatkozta Ujhelyi István a szocialista párttagságáról lemondott EP-képviselő. Hozzátette: „kár, hogy az MCC ennek eszközévé vált”.

Hasonlóképpen érvel Cseh Katalin, a Momentum politikusa, a Renew EP-képviselője is, aki szerint a Fidesz sokat fektetett abba, hogy „egy alt-right, alternatív jobboldali szellemi univerzumot hozzon létre a politikája körül”. Cseh úgy véli: az MCC-projekt amúgy kudarcra van ítélve Orbán Viktor brüsszeli „szélsőséges elszigeteltsége” és a magyar fiatalok nyugati orientációja miatt.

Az agytröszt segíteni fog abban, hogy Magyarország „szellemi erőművé váljon, amelyben az MCC kulcsszerepet játszik” – ezt állítja Orbán Balázs, az MCC kuratóriumának elnöke, a Miniszterelnökség államtitkára.

Az agytröszt vezetői mindenesetre bizakodóak. Frank Furedi – aki a drezdai egyetem kutatási igazgatójával, Werner J. Patzelttel együtt vezeti majd a központot – már dolgozik egy, a Mitől félnek az európai emberek? elnevezésű projekten. Azt tervezi, hogy évente kiad egy úgynevezett félelem-barométert. Ebben azokat a kérdéseket sorolja fel, amelyek „az embereket a különböző európai országokban foglalkoztatják”.

Az MCC-központ azonban az oktatásra fog összpontosítani, és arra, hogy a magyarországi diákok rendszeresen eljussanak Brüsszelbe – mondta Furedi.

A brüsszeli iroda jelenleg egy maroknyi embert foglalkoztat a főtértől, a hangulatos Grand Place-tól ötpercnyi sétára, két saroknyira, a Rue des Poissonniers 13. szám alatt – köztük két kutatót, adminisztratív munkatársakat és egy kommunikációs igazgatót, aki közölte: jövőre a tervek szerint megduplázzák a létszámot.

A központ nyitó eseménye november 15-én egy nagyszabású konferencia lesz. Három panel foglalkozik majd a napjainkban a társadalom előtt álló gazdasági és társadalmi kihívásokkal, hogy választ adjon arra a kérdésre: „Merre tart Európa a globális felfordulás korában?”. Az előadók között szerepel az MCC Brussels alapító csapata, Nigel Biggar, az Oxfordi Egyetem erkölcs- és pasztorálteológia professzora, Dr. Monika Gabriela Bartoszewicz, az Arctic University of Norway docense, valamint Thomas Fazi, olasz politikai író, újságíró.

A közpénzből felfuttatott MCC

A Politico arról írt, hogy a Mathias Corvinus Collegium az Orbán-kormánytól „vitatott módon” kapott néhány milliárdot, az összeget azonban alaposan alábecsülték.

Az Orbán Viktor által létrehozott bentlakásos főiskola egyik nem titkolt célja az eddiginél nemzetibb társadalom megteremtése – állt a New York Times tavalyi tényfeltáró cikkében, amely a kollégium vagyonát ugyan milliárdosra becsülte, de nem forintban, hanem dollárban. Akkori értéken egészen pontosan 1,7 milliárd dollárra. A kezdeményezés bírálói szerint a finanszírozás a közpénzek legalizált ellopása – jelentették a lap tudósítói Budapestről.

Az amerikai lap értelemszerűen dollárban számol. A részleteket a Transparency International Magyarország, a TI tárta fel közérdekű adat-igényléssel.

A tulajdonosi jogokat gyakorló alapítvány alapító okirata azt erősítette meg, ami már korábban is köztudott volt: az MCC elképesztően gazdag. A vagyona tavaly egészen pontosan 501 192 066 146 forintra, azaz valamivel több mint 501 milliárdra rúgott.

Mindezt nekünk, magyar polgároknak köszönhetik, hiszen a mi pénzünkből kaptak 265 milliárd forintot érő MOL részvényeket, amit 100 milliárd forintos Richter-pakett tetéz, de a Gellérthegyen található székházuk is közel 2 milliárd forintot kóstál. Ehhez jön még 131 milliárd forint pénzbeli vagyoni juttatás, vagyis készpénz, szintén az államtól. Vagyis szintén tőlünk, adófizető magyar emberektől

 – állapította meg Ligeti Miklós, a TI jogi vezetője.

A New York Times Orbán Viktort, az európai szélsőjobboldal „hősét” idézte, aki azt mondta: át akarja alakítani az oktatást és országa társadalmát, hogy még nemzetibb és konzervatívabb politikai szervezetet hozzon létre. Ugyanakkor kritikusai azt állítják, hogy az adományozás legalizált lopás, amelyet Orbán Viktor hatalmának megszilárdítására használnak, mivel a közpénzeket a politikai szövetségesek által működtetett alapítványoknak, szám szerint 32-nek utalják át.

Ez még a demokratikus normákat folyamatosan semmibe vevő Orbán Viktor részéről is arcátlan lépés, miután Magyarország egészségügyi rendszere alulfinanszírozott, ráadásul a járvány terhei alatt megroggyant – jegyezte meg a lap, amely szerint az oktatási alapítványnak juttatott tekintélyes összeg az ország bruttó hazai termékének körülbelül 1 százaléka. Az államtól immár függetlenített, így leválthatatlan alapítvány már most több vagyont kezel, mint az ország teljes felsőoktatási rendszerének éves költségvetése.

Az MCC a temérdek pénzből patinás szállodákat bérel, vásárol és alakít át diákkollégiumokká.

Hatalmas fejlődésen ment keresztül az MCC regionális hálózata is: a rendkívül gyors ütemű növekedésnek köszönhetően az alapítvány immáron 23 Kárpát-medencei helyszínen – 14 magyarországi és 9 külhoni városban – van jelen. Továbbra is azon dolgozunk, hogy az MCC 35 településen, tízezer diák tehetséggondozását tudja biztosítani – összegez az MCC. A helyszínek egyike most már a brüsszeli iroda is.

„Ez nem a magyar felsőoktatásról szól” – idézte a New York Times Hiller Istvánt, az ellenzéki szocialisták törvényhozóját, volt oktatási minisztert. „Ez a hatalom megszilárdításához szükséges alapok megteremtéséről szól” – mondta a parlament jelenlegi alelnöke.

Az MCC oktatói és vendégei

Az MCC költségvetéséből – természetesen az oktatáson és az elszállásoláson kívül – bőven futja hangzatos kísérő rendezvényekre is.

Tavaly augusztusban az egyik ilyen a háromnapos esztergomi MCC Feszt volt, amelyen harminc perces előadást tartott az Egyesült Államokban sem túl ismert és népszerű Dennis Prager. Emellett részt vett egy szintén fél órás podcastben, amelyben az oktatás helyzetét fejtegették.

A két produkcióért egyenként 15-15 ezer dollárt, azaz összesen 30 ezer dollárt, akkori árfolyamon 9,4 millió forintot kapott a vendéglátótól, az MCC-től, ami négyévi magyar minimálbérnek felelt meg.

Egy szereplése tehát 4,7 millió forintot ért. Ha már az oktatásról beszélt, akkor ezt hasonlítsuk össze a legjobban fizetett magyar pedagógus bruttó 596, nettó 396 ezer forintos bérével. A „csúcsfizetéses” magyar tanárok nyolc hónapig gürcölnek bruttóban Prager harminc perces felszólalása ellenértékéért. A magyar pedagógusok zöme egyébként jóval kevesebbet keres.

Egy hónapja a Gatwick reptéren a brit hatóságok őrizetbe vették és kihallgatták John Laughland euroszkeptikus konzervatív politikatudós-történészt, aki egy holland szélsőjobboldali párt nemzetközi igazgatója, és történetesen az MCC egyik vendégoktatója havi 10 ezer euróért, négy millió forintért.

Az esetet maga az őrizetbe vett Laughland is elismerte az Európa a totalitárianizmusba süllyed című hosszú írásában, amelyben tudatta, hogy a számítógépét elkobozták, és azóta sem kapta vissza.

Azt gyanítják, hogy orosz kém – mondta Laughlandról egy interjúban Thierry Baudet, a Fórum a Demokráciáért elnevezésű szélsőjobboldali párt vezetője.

„John Laughland 2021 márciusában jelentkezett a Mathias Corvinus Collegium (MCC) vendégoktatói ösztöndíjprogramjára, jelentkezését követően az MCC a szakmai-tudományos tevékenysége értékelése alapján hozta meg döntését (Oxfordi Egyetemen szerzett egyetemi diploma és doktori fokozat, jelentős publikációs tevékenység, több sikerkönyv szerzője, komoly nemzetközi egyetemi oktatói és kutatási tapasztalat.) A Mathias Corvinus Collegium tehetséggondozó intézmény, a tudományos teljesítményen és oktatói tevékenységen túlmutató átvilágítást nem végez. Laughland jelentkezése során semmilyen, az integritását érintő jelzés nem érkezett sem hazai, sem külföldi hatóságoktól. Vele szemben semmilyen hivatalos vád nem fogalmazódott meg, jelenlegi legjobb tudásunk szerint semmilyen jogi eljárás nincs ellene folyamatban” – így reagált a munkáltató, az MCC a megkeresésünkre küldött válaszában.

Az MCC brüsszeli igazgatója

A Budapesten 1947-ben született Füredi Ferenc családja az ötvenhatos forradalom után emigrált Kanadába. Frank a tekintélyes montréali McGill Egyetemen végzett a nemzetközi kapcsolatok, majd Nagy-Britanniába költözött.

„A továbblépés, a mindig továbblépés az egyik legfontosabb alapelv, amely a mindennapi életemet vezérli” – idézte több mint évtizede a BBC, amely a kenti professzor múltjából azt is felelevenítette, hogy az egykori radikális diák a hetvenes években a Forradalmi Kommunista Párt alapítója és elnöke volt.

A forradalmi kommunisták szócsövét Living Marxistnak, élő marxistának hívták. Az elnevezés önmagáért beszél, a múlt idő pedig arra utal, hogy a lap már nem létezik, mert becsődölt.

A boszniai háború idején a brit ITN televízió stábja azonosította elsőként a szerbek által működtetett, a nácikhoz hasonló gyűjtőtáborokat Omarskában és Trnopoljen. A fél világot bejárta a csonttá soványodott Fikret Alić fényképe az egyik tábor szögesdrótja mögött. A fogoly túlélte a háború borzalmait, és negyed évszázaddal később a hágai bíróság előtt várta a háborús bűnökkel gyanúsított Ratko Mladić ítélethirdetését.

A Living Marxist azonban már az első fénykép megjelenésekor, 1992-ben megkérdőjelezte hitelességét, és azt állította, hogy a hírtelevízió szándékosan félretájékoztatott a boszniai háborúról, kivált pedig a szerb erők által működtetett állítólagos táborokról. Az ITN rágalmazásért pert indított a lap ellen, amit évekig tartó bírósági eljárás megnyert, a Living Marxistot pedig csődbe juttatták a perköltségek.

Az élő marxisták Spiked néven támasztották fel később lapjukat, amelyben a szerzői gárda a Living Marxisthoz képest nem változott, egyik rendszeres szerzőjük pedig változatlanul Frank Furedi, aki az MCC brüsszeli irodáját vezeti.

Ez az intézmény fogja felrázni a brüsszeli agytrösztök ökoszisztémáját.