A pakisztáni miniszterelnök egy globális éghajlat-változási ütemtervet és a politika újraszabályozását szorgalmazza.
HIRDETÉSA katasztrofális pakisztáni áradások 33 millió embert és három európai országnyi területet sújtottak az év elején.
A pakisztáni miniszterelnök a COP 27 klímacsúcson azt hangsúlyozta a küldötteknek, hogy itt az ideje egy éghajlat-változási ütemtervnek, amelynek célja a politika alapvető újraszabályozása, amire szerinte "egy olyan világban van szükség, amely gyorsabban ég el, mint amilyen gyorsan regenerálódni képes".
"Erőteljesen és világosan felszólítjuk azokat, akiknek megvan a hatalmuk és a pénzügyi erejük ahhoz, hogy megváltoztassák a történelem menetét... és erre szolgál ez a konferencia. Hölgyeim és uraim, most vagy soha. Számunkra valóban nem létezik B-terv, másik bolygó" – mondta Shebhaz Sarif.
A világ vezetői most átadják a tárgyalóknak a terepet, hogy azok megpróbálják a felhívásokat és követeléseket gyakorlati politikává alakítani. Ugyanakkor arra is törekednek, hogy a csúcstalálkozón tett ígéretek valódi cselekvéssé váljanak.
Az ENSZ főtitkára elítélte az úgynevezett „klímavédelmi zöldmosás” gyakorlatát. Amikor egyes vállalatok zéró nettó kibocsátást ígérnek, aztán folytatnak mindent ugyanúgy.
"Van némi cinizmus ezzel kapcsolatban, és vannak valódi kihívások„ – ismeri el Catherine McKenna, a terület szakértői csoportjának elnöke. „Elég világosan fogalmaztunk arról, hogy nem fektethetünk be új fosszilis tüzelőanyag-készletekbe, ha azt mondjuk, hogy nettó nulla. ,.. nagy ambícióim vannak a klímavédelemben. Nagy probléma az új fosszilis tüzelőanyag-forrásokba invesztálni. A másik dolog: az összes kibocsátásodat le kell fedned."
Eközben Kolumbia, Venezuela és Suriname vezetői az Amazonas esőerdőinek védelmét támogatják. A csúcstalálkozót arra használták fel, hogy széles körű összefogásra szólítsanak fel az erdőirtás megállítása érdekében.