NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Németország 6 milliárd euróra növeli klímavédelmi hozzájárulását

Emmanuel Macron és Olaf Scholz az ENSZ 27. éghajlatváltozási konferenciáján (COP27) az egyiptomi
Emmanuel Macron és Olaf Scholz az ENSZ 27. éghajlatváltozási konferenciáján (COP27) az egyiptomi Szerzői jogok Ludovic Marin/MTI/MTI
Írta: Euronews/MTI
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Scholz kancellár ígéretet tett arra is, hogy megkétszerezik az erdők globális védelmére szánt összeget.

HIRDETÉS

Németország 2025-ig hatmilliárd euróra (2400 milliárd forint) növeli nemzetközi klímavédelmi hozzájárulását, ebből 170 millió eurót (68 milliárd forint) a klímakockázatok kezelésére szolgáló új globális alapba szánnak - közölte Olaf Scholz.

A német kancellár Sarm-es-Sejkben az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülésén (COP27) hangsúlyozta, hogy az átállás a megújuló energiaforrásokra és a fosszilis üzemanyagokkal való takarékoskodás nemcsak klímavédelmi okokból fontos, hanem ennek biztonságpolitikai jelentősége is van.

Olaf Scholz kijelentette: Németország a szén és a kőolaj átmenetileg nagyobb használata ellenére megtartja ígéretét, és 2045-re megteremti a hazai a klímasemlegességet. Mindemellett ígéretet tett arra is, hogy megkétszerezi, vagyis kétmilliárd euróra növeli az erdők globális védelmére Németország által szánt összeget.

Rishi Sunak brit miniszterelnök felszólalásában gyorsabb ütemű harcot sürgetett a klímaváltozás ellen. Mint mondta, az Oroszország ukrajnai háborúja miatt megemelkedett energiaárak nem indokolják, hogy ellankadjunk a klímavédelemben. Sőt, gyorsabban kell cselekedni, mivel a klímabiztonság kéz a kézben jár az energiabiztonsággal.

Sunak megerősítette, hogy Nagy-Britannia a klímaváltozás által hátrányosan érintett országokat a jövőben erőteljesebben fogja segíteni. Ezzel kapcsolatban közölte, hogy London 2025-ig 1,5 milliárd fontot (690 milliárd forint) különít el erre a célra.

Emmanuel Macron francia elnök minden mélytengeri bányászat betiltása mellett érvelt a klímacsúcson.

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök arról beszélt, hogy országa továbbra is elkötelezett a karbonsemlegesség mellett, összhangban a 2015-ös párizsi klímaegyezménnyel.

Mark Rutte holland miniszterelnök kijelentette, hogy 2025-ig hazája évi 1,8 milliárd euróra (723 milliárd forint) növeli a fejlődő országoknak szánt, éves klímavédelmi hozzájárulását.

A legtöbb szakértő kilátástalannak látja a legfontosabb párizsi klímacél, a 1,5 Celsius-fokos melegedés elérését.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

15 százalékkal magasabb halálozási arány a klímaválság által sújtott országokban

Új klímaügyi cselekvési programot vitatnak meg a világ vezetői a COP27-en

Német alkancellár: Növelnünk kell a katonai kiadásokat, hogy meg tudjuk védeni Európát