Tuvalu történelmi jelentőségű felhívást tesz közzé a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivonására.
HIRDETÉSTuvalu felszólította a COP27-klímacsúcson részt vevő országokat, hogy hozzanak létre egy globális szerződést a fosszilis tüzelőanyagok használatának fokozatos beszüntetésére. A szegényebb nemzetek azt akarják, hogy a gazdag országok fizessenek a szennyezésük által nekik okozott károkért.
“A felmelegedő tengerek kezdik elnyelni a földjeinket, centiről centire. De a világ olaj-, gáz- és szénfüggősége nem süllyesztheti el álmainkat a hullámok alá. Ezért a Nobel-békedíjasok százával és tudósok ezreivel világszerte egyesülve arra szólítjuk fel a világ vezetőit, hogy csatlakozzanak a fosszilis tüzelőanyagok elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződéshez, hogy a fosszilis tüzelőanyagokról való igazságos átmenetet sikerüljön megvalósítani" – hangsúlyozta Kausea Natano tuvalui miniszterelnök.
Tuvalu csendes-óceáni szomszédja, Vanuatu már szeptemberben, az ENSZ Közgyűlésén ilyen mechanizmus létrehozására szólított fel - emlékeztet a CNBC. Eddig azonban csak néhány kis ország támogatta a kezdeményezést, míg a fosszilis tüzelőanyag-ipar az energiabiztonság fontosságát hangsúlyozta a megújuló energiaforrásokra való áttéréssel kapcsolatban.
Világszerte egyre nagyobb lendületet kapnak a fosszilis tüzelőanyag-termelés megszüntetésére irányuló felhívások. Az Európai Parlament, a Vatikán és az Egészségügyi Világszervezet is támogatta a javaslatot az elmúlt hónapokban.
Fizessenek a gazdagok!
Sarm-es-Sejkben, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülésén (COP27) első alkalommal vitatták meg a fejlődő országok azon követelését, hogy a leggazdagabb, legszennyezőbb országok fizessenek kártérítést az éghajlatváltozás által okozott "veszteségekért és károkért". A főleg afrikai és közel-keleti térségek államai ugyanis sokkal jobban megszenvedik az éghajlatváltozást, hiába kisebb a károsanyag-kibocsátásuk.
A barbadosi kormányfő, Mia Mottley is azt hangoztatta, hogy a fosszilis tüzelőanyagokat gyártó vállalatok fizessenek az általuk okozott károkért, járuljanak hozzá azokhoz az alapokhoz, amelyek a klímaváltozás által leginkább sújtott országoknak pénzügyi segítséget nyújtanának.
Mohammed Abdullahi nigériai környezetvédelmi miniszter felszólította a gazdag országokat, hogy vállaljanak kötelezettséget az éghajlatváltozás által leginkább sújtott országok megsegítésére.
"A mi világrészünknek élet és halál között kell választania" - hangsúlyozta Samia Suluhu Hassan tanzániai elnök.
"Afrika nem fizethet olyan bűnökért, amelyeket nem követett el" - jelentette ki Faustin-Archange Touadera, a Közép-afrikai Köztársaság elnöke, szintén aláhúzva, hogy a klímaválságért a gazdag nemzetek a felelősek.
"Az éghajlatváltozás közvetlenül fenyegeti népünk életét, egészségét és jövőjét - figyelmeztetett William K. Ruto kenyai elnök, kiemelve, hogy Afrika 2050-ig évi 50 milliárd dollárnyi kárral számolhat az éghajlatváltozás miatt.
A Seychelle-szigetek elnöke, Wavel Ramkalawan ugyancsak arra hívta fel a figyelmet, hogy a többi szigethez hasonlóan a Seychelle-szigetek is csak minimális mértékben járul hozzá a bolygó pusztításához. Ezzel szemben mégis ők szenvedik el a legtöbb kárt.
Antonio Guterres ENSZ-főtitkár hétfői beszédében úgyszintén szolidaritásra és a fejlett és fejlődő országok közti együttműködésre szólított fel. A főtitkár úgy fogalmazott: dönthetünk a "szolidaritás vagy kollektív öngyilkosság" között.
A szén-dioxid-kibocsátásból származó nyereségekre kivetett különadó ötlete az elmúlt hónapokban kapott egyre nagyobb visszhangot, miután az olaj- és gázipari nagyvállalatok bevételei jelentősen emelkedtek, a fogyasztók viszont csak nehézségek árán tudják rendezni fűtésszámláikat vagy autóik üzemagyagköltségeit.
Németország és Nagy-Britannia jobban a zsebébe nyúl
Németország 2025-ig hatmilliárd euróra (2400 milliárd forint) növeli nemzetközi klímavédelmi hozzájárulását, ebből 170 millió eurót (68 milliárd forint) a klímakockázatok kezelésére szolgáló új globális alapba szánnak - közölte Olaf Scholz.
A német kancellár a COP27-en hangsúlyozta, hogy az átállás a megújuló energiaforrásokra és a fosszilis üzemanyagokkal való takarékoskodás nemcsak klímavédelmi okokból fontos, hanem ennek biztonságpolitikai jelentősége is van.
Rishi Sunak brit miniszterelnök felszólalásában gyorsabb ütemű harcot sürgetett a klímaváltozás ellen. Mint mondta, az Oroszország ukrajnai háborúja miatt megemelkedett energiaárak nem indokolják, hogy ellankadjunk a klímavédelemben.
Mint mondta, Nagy-Britannia a klímaváltozás által hátrányosan érintett országokat a jövőben erőteljesebben fogja segíteni, 2025-ig 1,5 milliárd fontot (690 milliárd forint) különít el erre a célra.
Emmanuel Macron francia elnök minden mélytengeri bányászat betiltása mellett érvelt a klímacsúcson.
HIRDETÉSNem változik az Egyesült Államok klímapolitikája
Joe Biden a félidős amerikai választások eredményétől függetlenül is fenntartja klímapolitikáját – jelentette ki kedden az amerikai elnök klímaügyi különmegbízottja a COP27-konferencián. John Kerry hozzátette: "a klímaválság nemcsak a gazdaságot, az infrastruktúrát és a biztonságunkat fenyegeti, hanem a hétköznapi életünk valamennyi területét is".
Donald Trump korábbi amerikai elnök 2017-ben jelentette be, hogy kilépteti országát a két évvel korábban megkötött párizsi klímaegyezményből, azzal érvelve, hogy a megállapodás túl sok terhet rótt az amerikai gazdaságra. Joe Biden elnöksége alatt azonban az Egyesült Államok visszatért a párizsi klímamegállapodáshoz.
Rekordmeleg októberben
Az idei nyár volt a legmelegebb volt Európa történetében, a múlt hónap pedig az eddigi legmelegebb október. A felszíni levegőhőmérséklet 1,92 Celsius-fokkal haladta meg az 1991 és 2020 közötti időszakban mért átlagos hőfokot, közölte az Európai Unió műholdas Föld-megfigyelési programja, a Copernicus kedden.
A Meteorológiai Világszervezet a COP27 konferencián közölte, hogy az elmúlt nyolc év lehetett a legmelegebb a feljegyzések kezdete óta.