Magukat is összeférhetetlennek mondó bírók, gyanús körülmények közt elvesztett perek - a KRIK oknyomozó portál példája mutatja, hogy a szerb jogállam még küzd kihívásokkal.
HIRDETÉSMíg az Európai Unió vezetői dícsérik Szerbia elkötelezettségét a "fundamentális reformok" terén, és az ország uniós tagjelölti státusza elől egyre-másra hárulnak el az akadályok, független szerb újságírók azt állítják, az intézkedések csupán látszatintézkedések, a szerb elnök pedig egyre inkább putyini mintára próbálja átalakítani az országot. Ennek egyik legékesebb példája, hogy az ország legismertebb oknyomozó portálját és annak munkatársait évek óta próbálják megfélelmlíteni, folyamatos nyomás alatt tartani és lejáratni, legutóbb épp az - elvileg független - bírósági rendszer segítségével.
"Mindegyikőtöket megöllek és elégetlek". Ilyen és ehhez hasonló fenyegetésekből több tucatnyit kapott már a KRIK nevű, szerb oknyomozó portál újságírója. - A múlt héten több ilyen is érkezett, ez is azok között volt - mondja Stevan Dojčinović, a portál 36 éves főszerkesztője.
A díjnyertes oknyomozó portál, a KRIK 2015-ös megalapítása óta számtalan bűnözőt és korrupt hivatalnokot buktatott le tényfeltáró cikkeivel. A 14 fős szerkesztőség tagjai cserébe olyan nyomást tapasztaltak meg, amit mások el sem igen tudnak képzelni: kémkedés, deportálás, ellenük indított lejárató médiakampányok, rendőrségi nyomozások, fenyegetések érték őket az elmúlt években. 2021 vége óta azonban már nem is elsősorban a bűnözőktől, hanem a szerb igazságszolgáltatási rendszertől tartanak.
A portál ellen összesen kilenc per van folyamatban. Az ügyek érdekessége, hogy a felperesek mindegyike olyan személy, akik valamilyen módon kapcsolódnak Vučić szerb elnökhöz vagy annak köreihez.
Egyikük az október vége óta belügyminiszteri pozíciót betöltő, korábban a titkosszolgálat vezetőjeként működő Bratislav Gasic, aki becsületsértésért és jó hírnév megsértéséért perelte be őket. Egy másik felperest az elnök "vértestvéreként", vagy ahogy a szerbek hívják: kum-jaként tart számon a közvélemény - ő azt kérvényezte, hogy a KRIK két riporterét pénzbírság helyett börtönbüntetéssel sújtsa a bíróság, amiért "személyes információkat" adtak közre róla - miközben az általa említett cikkben csupán üzleteiről és offshore vállalatairól írtak.
Egy másik esetben a felperes jó hírnév megsértése és mentális károkozás miatt perelte be őket, miután tudósítottak annak az üzletembernek a peréről, melyben egy tonnányi marihuána termesztése miatt állították bíróság elé - cikkükben a vádlottat a "drogbáró" jelzővel illették. De folyik per a főszerkesztő ellen is egy olyan cikk miatt, amit nem is ő, hanem egy kollegája írt.
Nincs kegyelem, mindenképp kicsinálnak - mondják az érintettek
"Ezek a perek csupán újabb kísérletek a kormányzó párt részéről, hogy elhallgattassák és kiriminalizálják az oknyomozó újságírókat" - mondja Maja Bjeloš, a belgrádi biztonságpolitikai központ kutatója. - A médiát és a civil társadalmat Szerbiában "az állam ellenségeként" kezelik, mert a teljes autokráciát gátló kevés akadály egyikének számítanak és mert feltárják az elhallgatni kívánt ügyeket."
A külső szemlélők - és maguk a KRIK újságírói szerint - érdemes az ellenük folyamatban lévő pereket a "nagy egész" részeként szemlélni, melyben a rendőrségi nyomozások és bírósági perek csupán egy nagyobb, államilag irányított lejáratás részei, melyben a parlamenti képviselőktől kezdve a népszerű bulvárlapokon át mindent bevetnek.
"A magánéletem részleteit is megosztják. Volt olyan chatbeszélgetésem a volt barátnőmmel, amit az újságokban láttam viszont" - teszi hozzá.
"Ha egy cikket a legfelsőbb szinteken nem szeretnek, a bulvárlapok szerkesztői és tulajdonosai azonnal reagálnak" - mondja el Đurić. - Először egyéni szinten, a közösségi médiában, majd pár órával, esetleg másnap már a bulvárlapokban olvasod a reakciójukat. Nincs rá bizonyítékom, hogy direkt kapcsolatban állnak a kormányzati felsővezetőkkel. De amikor azt látod, hogy a megjelenés után 10-30 percen belül már reagálnak is őket védve, akkor nincs kétséged. Ráadásul ezek a lapok mind részben vagy egészben államilag finanszírozottak."
Ez egy demokrácia, bárki bárkit beperelhet
A fenti esetek egyikében sem keresték meg a lapot helyreigazításért vagy javításért, egyből a bíróságra mentek. Sok esetben még arra sem válaszoltak, mikor a riportok publikálása előtt az újságírók szerették volna, ha reagálnak az azokban abban leírtakra.
"Mivel ez egy demokrácia, bárki bárkit beperelhet. Úgy gondolom, hogy a kormány, a kormánypárt is csak ennyit mondana, ha felelősségre vonnák őket - pedig ezek a perek sokkal többek, mint sima büntetőjogi perek, mert a felperesek többsége sok szálon kötődik a rendszerhez. Végeredményben olyan, mintha csak tettetnénk a demokráciát" - mondja Bojana Jovanović, a KRIK felelős szerkesztője.
Ezzel azonban sokan nem értenek egyet. Alig húsz évvel ezelőtt ért véget Slobodan Milošević rémuralma Szerbiában, és az ország azóta elképesztően nagy utat tett meg: a gazdasága nőtt, a Koszovóval való ellenséges viszony rendeződni látszik, és az állami intézményeket már az uniós sztenderdekkel összhangban szervezik újjá.
"Sok nehéz munkát végeztek el, de ez a nehéz munka kifizetődik. Lenyűgöző látni a fejlődést" - mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke legutóbbi szerbiai látogatásán. Von der Leyen Vučić elnökkel közösen jelent meg és őt többször is "kedves Aleksandar"-ként emlegette. És miközben megjegyezte, hogy az ország előtt még sok munka áll, mondataiból az tűnt ki, hogy ezek leginkább technikai jellegűek. "Elengedhetetlen a jogállamiság területén való fejlődés - mondta a Bizottság elnöke. - Tudom, hogy dolgoznak rajta" - tette hozzá.
"A törvények papíron nagyon hasonlítanak azokhoz, melyeket a britek, a kanadaiak vagy a németek törvénykönyveiben találnánk" - mondja Jasmin Mujanović, politológus. - De a lényeg az, hogyan alkalmazzák a jogot a gyakorlatban, hogyan működnek az intézmények a valóságban. Ebből derül ki a valódi természetük."
A bírónő, akinek férje jóbarátja a miniszternek
A lap ellen indított perek és azok kifutása jól illusztrálja ez utóbbi gondolatot. November hetedikén született ítéletet a Bratislav Gasič jelenlegi belügyminiszter által indított perben. Gasič azért perelte be őket, mert egy magnófelvételen rögzített, két bűnöző között elhangzott beszélgetésre hivatkozva a riporterek cikkükben azt írták: a bűnözők arról beszéltek, hogy főnöküknek nincs oka tartani a hatóságoktól, mivel Gasič "egy katlanban van velük". Ez a kifejezés a szerb szlengben nagyjából azt jelenti, hogy az adott személyt a másik lefizeti.
Gasic azt nem vitatta, hogy ez a mondat elhangzott - azt viszont igen, hogy az adott kifejezés valóban azt jelenti-e, hogy őt lefizették. A cikket jegyző újságírót pedig azért perelte be, mert véleménye szerint elferdítette a mondottak jelentését.
A perben eljáró bírónő, Nataša Petričević Milisavljevic véletlenül épp annak a Bojan Milisavljevićnek a felesége, aki a kormányon lévő Szerb Progresszív Párt prominens tagjai közül többel is évtizedes barátságot ápol - köztük az új munkaügyi miniszterrel, Nikola Selaković-csal, és az egykori igazságügyi miniszterrel, aki viszont Gasic jóbarátja.
HIRDETÉS2016-ban egy szintén a KRIK ellen indított másik perben a bírónő ugyanezen kapcsolati háló miatt felmentését, és az ügy másik bírónak való átadását kérte. A bírónő kérelmében azt írta: a belgrádi jogi egyetemen professzorként tanító férje hosszú évtizedek óta jóbarátja és "kifejezetten jó és kollegiális viszonyt tart fenn a barátság mellett" a volt miniszterrel. Kérését mégis elutasították, mondván: nem látják akadályát annak, hogy folytassa a pereljárást, miután "egy hosszú barátság" nem gátolhatja őt abban, hogy ítéletét pártatlanul hozza meg.
A mostani pert összesen két rövid meghallgatás után már le is zárták. A bíróság Gasic-nak adott igazat és elítélte a KRIK-et az egykori titkosszolgálati vezető becsületének és jó hírnevének megsértése miatt. A KRIK azonban vitatja ezt, és úgy véli, kollégái az újságírás szakmai sztenderjei szerint jártak el, mivel a publikálás előtt megkeresték Gasičot, hogy reagáljon a leírtakra, de ő még csak nem is reagált erre. Az újságíróknak azt sem engedték meg, hogy az inkriminált felvételt lejátszák, vagy annak leiratát bizonyítékként bemutassák, és azt sem, hogy megkérdezzék, hol járt Gasic azon az éjszakán, mikor a felvétel készült.
Ha a KRIK munkatársai az ellenük folyó pereket elveszítik, nagyjából egymillió dollárnyi kártérítés kifizetésére kötelezhetőek. Ez az éves működési költségeik háromszorosa.