Az ENSZ főtitkára és Európai Bizottság elnöke is a klímaváltozást, nem pedig a háborút vagy az energiaválságot tartja fő probléménak.
Az ENSZ főtitkára felháborodott azon, hogy az ukrajnai háború és az energia- és élelmiszerválság hátrébb sorolják a klímavállalások teljesítését. Ám a legtöbb szakértő így is kilátástalannak látja a legfontosabb párizsi klímacél, a 1,5 Celsius-fokos melegedés elérését.
"Alig elérhető távolságba került" a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokra történő korlátozása az iparosodás előtti szinthez képest, ami a párizsi klímavédelmi megállapodás legambiciózusabb célkitűzése volt - így fogalmaz a Meteorológiai Világszervezet (WMO) az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülésén (COP27) közzétett éves globális klímajelentésében.
Petteri Taalas, a WMO főtitkára kijelentette, minél nagyobb mértékű a felmelegedés, annál rosszabb hatásokkal kell számolni. "Olyan mennyiségben került szén-dioxid a légkörbe, hogy a párizsi klímavédelmi egyezmény 1,5 Celsius-fokos csökkentésre vonatkozó célkitűzése szinte elérhetetlen távolságra került."
A válságkezelés az első
Ezzel együtt az egyiptomi Sarm-es-Sejkben tartott tanácskozáson több mint 200 ország képviselője két héten át próbálja megtárgyalni, hogyan lehetne mégis visszafogni a CO2-kibocsátást, dacára annak, hogy a koronavírus-járvány, az ukrajnai háború, valamint az azzal összefüggő energia- és az élelmiszerválság, tehát a napi gondok enyhítése a jelek szerint parkolópályára tették a fosszilis tüzelőanyagok (szén, olaj vagy gáz) használatának korlátozását, mint fő célt.
Hozzájárul az érzékelhető válsághangulathoz és az épületbe be nem engedett, kint tüntető környezetvédők csalódottságához, hogy a legutóbbi konferencián tett kötelezettségvállalások ellenére kevesebb mint harminc ország emelte meg csökkentési célértékeit. Az ENSZ is úgy látja, hogy belátható időn belül "nincs hiteles módja" az 1,5 Celsius-fokos célkitűzés elérésének.
A világ legszennyezőbb országa, Kína elnöke, Hszi Csin-ping egyébként nem is vesz részt a klímacsúcson. A másik fő környezetszennyező, az Egyesült Államok elnöke, Joe Biden a félidős választások után, pénteken csatlakozik.
António Guterres ENSZ-főtitkárhoz hasonlóan Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is úgy látja, nem a háború, hanem a klíma a fő gond. Mint a Twitteren írta, "sok kihívással kell szembenéznünk, de az éghajlatváltozás a legnagyobb.
Emmanuel Macron francia elnök megígérte, hogy nem fogják feláldozni az éghajlatváltozással kapcsolatos kötelezettségvállalásaikat az orosz agresszió okozta energiaválság miatt, és az "energia-józanság" szükségességéről, a fosszilis tüzelőanyagokról való átállást hangsúlyozta.
Az "éghajlati igazságosságról" Macron azt mondta, hogy a globális észak és dél közötti bizalom elszállt: "Meg kell barátkoznunk a pénzügyi szolidaritás gondolatával". Ez szerinte azt jelenti, hogy a gazdag, szennyező nemzetek pénzt adnak a szegényebb, sebezhető nemzeteknek.
Hamis pánik-forgatókönyv
Miközben tehát a WMO azt hozta ki a konferencia elé tárt legújabb kutatásában, hogy az utóbbi nyolc év lehet a legmelegebb a feljegyzések kezdete óta, "a klímaváltozás még drámaibb és halálosabb hatásait vonva magával", a német Die Welt arról számol be, hogy a politikusok és klímaaktivisták által használt nagyon pesszimista, úgynevezett RCP8.5 klíma-forgatókönyvet a tudomány valójában megcáfolta.
"Politikusok, bankok, vállalatok, tudósok, aktivisták és a média egy irreális katasztrófa-forgatókönyvvel élnek, amely meghatározza a jövőképet, jelenleg az ENSZ éghajlatváltozási konferenciáján" - írja a lap.
Az RCP8.5 egy olyan folyamatot ír le, amelyben a levegő CO2-koncentrációja olyan mértékben növekszik, hogy az üvegházhatású gáz a globális felmelegedést 8,5 watt/négyzetméterrel erősíti. Nem más, mint maga az ENSZ Klímatitkársága cáfolta ezt az előrejelzést, szerintük a felmelegedési tendencia valószínűleg még az RCP4.5 forgatókönyvet sem éri el.
Ennek ellenére a "pánikkeltő" RCP8.5 a leggyakrabban idézett forgatókönyv az ENSZ legutóbbi klímajelentésében - kritizálja Roger Pielke, a Boulder Egyetem környezetkutatója az Environmental Research Letters című folyóiratban.
Az ENSZ szerint egyébként a meglévő szakpolitikák változtatás nélkül valószínűleg ahhoz vezetnek, hogy a hőmérséklet 2,8 Celsius-fokot emelkedik az évszázad végére, 0,1 fokkal többet, mint a korábbi becslésekben állt.