Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Kemény üzenet az USA-tól: ha Észak-Korea nukleáris csapást indít, az a Kim-rezsim végét jelenti

Access to the comments Kommentek
Írta: FT
Lloyd Austin és Kim Dzsongun
Lloyd Austin és Kim Dzsongun   -   Szerzői jogok  Fotó: AP   -  

Lloyd Austin, az Egyesült Államok védelmi minisztere csütörtökön közös sajtótájékoztatót tartott Dél-Korea védelmi miniszterével, Li Dzsong Szuppal a Pentagonban. Bejelentették: Észak-Korea rakétakísérleteire válaszul Dél-Korea és az USA nagyszabású hadgyakorlatokba kezd a Koreai-félszigeten. Austin elmondta, mi történne Észak-Koreával, ha az nukleáris támadást indítana.

Az elmúlt napokban Kim Dzsongun kormánya számos rakétakísérletet hajtott végre, a kísérletekkel kapcsolatban a dél-koreai hadsereg megjegyezte: szerintük egy interkontinentális ballisztikus rakéta csütörtöki tesztje kudarccal végződhetett. Japán "felháborítónak és abszolút tűrhetetlennek" nevezte a kilövést.

Csütörtökön az Euronews is beszámolt arról, hogy Észak-Korea folytatta soros rakétatesztjeit, és hogy legalább három rakétát lőttek ki Japán felé. Japánban légiriadót rendeltek el, az ország pedig aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Phenjan nukleáris tesztre készülhet.

A csütörtöki rakétakísérlet mindössze egy nappal követte a korábbit, amikor észak-koreai rakéták az Észak- és Dél-Korea közötti tengeri határ közelében csapódtak be. Egy dél-koreai szigeten légiriadót rendeltek el, a lakosokat földalatti óvóhelyekre menekítették. Dél-Korea válaszul szintén rakétákakísérletet hajtott végre a tengeri határ közelében.

Az amerikai védelmi minisztérium válaszára sem kellett sokat várni: közleményük szerint Lloyyd Austin a dél-koreai védelmi miniszterrel, Li Dzsong Szuppal folytatott megbeszélése során azt mondta, hogy “elfogadhatatlan, és a Kim-rezsim végét jelenti, ha bármilyen nukleáris támadás éri az Egyesült Államokat vagy szövetségeseit és partnereit, beleértve a nem stratégiai nukleáris fegyverek bevetését is.”

A múlt héten nyilvánosságra hozott amerikai nemzeti védelmi stratégia is hasonlóan fogalmaz: 

"Nincs olyan forgatókönyv, amelyben a Kim-rezsim túlélné, ha atomfegyvereket vetne be.

Austin leszögezte: "Az Egyesült Államok továbbra is abszolút elkötelezett Dél-Korea védelme mellett", és hozzátette, hogy a tervek szerint a két ország visszatér a nagyszabású hadgyakorlatokhoz a Koreai-félszigeten. A Biden-kormányzat négy évvel azután döntött erről, hogy Donald Trump példátlanul nagy hangsúlyt helyezett a Szöul és Washington közötti kapcsolatokra, miszerint Dél-Korea fizessen az 1950 és 1953 közötti koreai háború óta fennálló amerikai katonai támogatásért.

Donald Trump igencsak könnyedén kezelte a nukleáris politikát, négy évig tartó elnöki ciklusa során többször is találkozott Kim Dzsongunnal, ám a csúcstalálkozók kevés kézzelfogható eredményt hoztak.