Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Német koalíciós feszültség Scholz kínai útja előtt

Access to the comments Kommentek
Írta: SL
Annalena Baerbock külügyminiszter és Olaf Scholz kancellár Berlinben
Annalena Baerbock külügyminiszter és Olaf Scholz kancellár Berlinben   -   Szerzői jogok  AP Photo/Markus Schreiber   -  

Igen szokatlan, ha egy külügyminiszter nyilvánosan emlékezteti főnökét, milyen üzeneteket közvetítsen külföldi tárgyalásain, ám Berlinben éppen ez történt: Olaf Scholz pénteki pekingi látogatása előtt Annalena Baerbock felhívta a figyelmét, hogy hangsúlyozza majd az emberi jogok szerepét.

A német külügyminiszter azt várja a kancellártól, hogy kínai látogatása során olyan kulcsfontosságú üzeneteket közvetítsen, mint az emberi jogok, a nemzetközi jog és a tisztességes versenyfeltételek fontossága - írja a Die Welt.

"A kancellár döntött az útja időpontjáról. Most kulcsfontosságú, hogy Kínában is világossá tegyük azokat az üzeneteket, amelyeket a koalíciós megállapodásban közösen rögzítettünk, és amelyeket én is magammal hoztam ide Közép-Ázsiába" - mondta a zöldpárti politikus kedden Taskentben.

Németországban sokan bírálják Scholz pénteken kezdődö pekingi látogatásának időzítését, akárcsak azt, hogy a kancellár nemrég jóváhagyta a hamburgi kikötő egy tulajdonrészének egy kínai vállalat, a Cosco általi felvásárlását. A berlini koalíción belül is többen aggódnak amiatt, nem nő-e tovább Németország függősége a Kínai Népköztársaságtól.

A német külügy külön jegyzékben állapította meg, hogy a tervezett hamburgi üzlet "aránytalanul kiterjeszti Kína stratégiai befolyását a német és európai közlekedési infrastruktúrára, valamint Németország Kínától való függőségét". A tiltakozáshoz a liberálisok (FDP) vezette minisztériumok és a zöldpárti Robert Habeck vezette gazdasági minisztérium is csatlakozott.

A hamburgi kikötőügy óriási visszhangot keltett az unióban is, az Európai Néppárt a Twitteren egyenesen azt írta, nem lehet a hamburgi kikötőt "ajándékként odaadni Kínának."

A berlini koalíciós vita azonban nem csupán a hamburgi üzletről szólt, hanem a kormány egész Kína-stratégiájának vonaláról, üzenetéről. A Zöldek szerint a valódi vita még csak most kezdődött el erről, ugyanis

mindenképpen meg kell akadályozni Peking további hozzáférését a kritikus infrastruktúrához.

A kezdettől fogva markáns emberi jogi és feminista külpolitikát ígérő Annalena Baerbock, aki korábban többször is szóvá tette például a kínai ujgur kisebbség üldöztetését, most Taskentben elmondta: döntő fontosságú, hogy Peking számára világossá tegyék, "hogy a tisztességes verseny, az emberi jogok kérdése és a nemzetközi jog elismerése a nemzetközi együttműködésünk alapja, legyen szó akár Közép-Ázsiáról, akár a világ más régióiról". 

A külügyminiszter hangsúlyozta: a német kormány azért alkot új Kína-stratégiát, mert "a kínai politikai rendszer az elmúlt években markánsan megváltozott, így a mi Kína-politikánknak is változnia kell."