Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

NATO-csatlakozás: Finnország a magyarokat és a törököket sürgeti

Access to the comments Kommentek
Írta: SL
Sanna Marin a brüsszeli EU-csúcson Orbán Viktorral
Sanna Marin a brüsszeli EU-csúcson Orbán Viktorral   -   Szerzői jogok  MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher   -  

Sanna Marin finn miniszterelnök sürgette Magyarországot és Törökországot, hogy a két ország törvényhozása gyorsan hagyja jóvá a svéd és a finn NATO-csatlakozási kérelmet.

Magyarország és Törökország az egyetlen két fennmaradó NATO-tag, amely még nem ratifikálta e kérelmeket - emlékeztet a Reuters. A két szomszéd állam még májusban kérte felvételét az észak-atlanti szövetségbe, válaszul Oroszország ukrajnai inváziójára.

"Most minden szem Magyarországra és Törökországra szegeződik. Arra várunk, hogy ezek az országok ratifikálják a kérelmeinket. Úgy gondolom, fontos lenne, hogy ez lehetőleg minél előbb megtörténjen" - mondta Marin más észak-európai vezetőkkel közös sajtótájékoztatóján.

A két északi állam a múlt héten megerősítette, hogy egyszerre csatlakoznának a NATO-hoz, egységes frontot képezve Törökországgal szemben. Ankara ugyanis főleg a svédeket azzal vádolja, hogy általa terroristáknak tartott csoportokat rejtegetnek.

Magyarország először azt ígérte, október 24-én meglesz a parlamenti ratifikáció. Ezután azt állították, azért késik a lépés, mert "társadalmi egyeztetést" kezdeményezett róla a kormány, semmi ilyesmi nem történt azonban. 

Néhány napra rá Szijjártó Péter külügyminiszter zárt körben az EU-ra tolta a felelősséget, mondván, az Európai Bizottság elvárása volt a fontos törvények vitára bocsátása. A Fidesz frakció sajtóosztálya pedig a Szabad Európa megkeresésére azt írta, "nagyon zsúfolt a parlament napirendje", ezért nem volt még rá idő.

Minna Ålander, a Finn Nemzetközi Ügyek Intézetének kutatója az Euronewsnak október elején úgy nyilatkozott: "Lehetséges, hogy a Fidesz azt reméli, hogy Finnország és Svédország NATO-tagságát összekapcsolhatja a Bizottság közelmúltbeli javaslatával, miszerint a jogállamisági aggályok miatt befagyaszthatják a Magyarországnak szánt forrásokat."

Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója pedig a halogatás egyik fő okának azt nevezte, hogy "Magyarország elszigetelt helyzetben van az unióban, úgyhogy a vétójog az az eszköz, amivel érvényesíteni próbálja a befolyását."