Az orosz elnök csak nyerhetett a brazil választással: Bolsonaróhoz hasonlóan Lula is a Kreml narratíváját osztja Ukrajna ügyében.
HIRDETÉSAz orosz elnök az elsők között gratulált a brazil elnökválasztés szélsőbaloldali jelöltjének a győzelemhez. Ő azonban csak nyerhetett: ahogy a radikális jobboldali Bolsonaro, Lula da Silva is látszólag semleges, valójában nagyon is Moszkva-barát Ukrajna ügyében.
"A szavazás eredménye megerősítette az Ön magas politikai tekintélyét" - írta az orosz elnök Luiz Inacio Lula da Silvának, miután az nagyon szoros versenyben, 50,9%-kal legyőzte riválisát, Jair Bolsonarót a brazíliai elnökválasztáson.
"Arra számítok, hogy közös erőfeszítéseink révén biztosítani fogjuk a konstruktív orosz-brazil együttműködés további fejlődését minden fronton" - közölte Vlagyimir Putyin diplomatikusan. Brazília ugyanis tagja a feltörekvő gazdaságokat tömörítő BRICS-csoportnak, amelynek Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika is tagja, semmilyen érdeke nem fűződik tehát egy Moszkvával való konfliktushoz.
Putyin azonban mindkét brazil jelölttel jól járt volna Ukrajna ellen indított háborúja szempontjából is: ahogy a radikális jobboldali Bolsonaro, úgy Lula is látszólag kiegyensúlyozott, pragmatikus, valójában nagyon is Kreml-konform álláspontot képvisel ez ügyben. Természetes, hogy az orosz elnök mindkettővel jó viszonyt ápol.
Bolsonaro idén februárban, nem sokkal az ukrajnai háború kezdete előtt Moszkvában találkozott Putyinnal, akivel közölte: "Szolidárisak vagyunk Oroszországgal. Számos területen van együttműködésünk. Védelem, olaj és gáz, mezőgazdaság, és a találkozók folytatódnak".
Júliusban Bolsonaro - Orbán Viktorhoz hasonlóan - kijelentette, hogy az Egyesült Államok és Európa szankciói Oroszországgal szemben "nem működnek", ő Moszkvával a tárgyalások pártján áll: az egyensúlyról, orosz műtrágya importjáról, a világ élelmezésbiztonságáról és az "Amazonas szuverenitásáról".
Ugyanebben a hónapban Bolsonaro kijelentette: azt fogja javasolni Zelenszkijnek, hogy tegye azt, amit Argentína tett 1982-ben a Falkland-szigetek esetében: fogadja el a vereséget és adja meg magát. Vezetése alatt, egyik utolsó nemzetközi lépéseként, az ENSZ Biztonsági Tanácsában Brazília is tartózkodott, amikor Moszkva megvétózta az obskurus "népszavazásokat" elítélő ENSZ-határozatot.
Radikális baloldali kihívója, a kubai és venezuelai szocialista rezsimeket csodáló Lula da Silva ebben az egy kérdésben alig különbözik Bolsonarótól. Májusban nagy vihart kavart az amerikai Time magazinnak adott terjedelmes interjúja, amelyben egyebek mellett kijelentette: "Putyinnak nem kellett volna megszállnia Ukrajnát.
Mi volt az oka az ukrajnai inváziónak? A NATO? Akkor az USA-nak és Európának azt kellett volna mondania: 'Ukrajna nem csatlakozik a NATO-hoz'. Ez megoldotta volna a problémát." Ugyanezt állította az EU-ról: szerinte az uniónak nemet kellett volna mondania Ukrajna EU-csatlakozására.
Az orosz invázió megindítása mint a nyugati, NATO- és EU-provokációkra adott érthető válasz azonban egy az egyben a Kreml ideológiája.
Akárcsak a megtámadott ország első számú vezetőjének, Volodimir Zelenszkijnek a hibáztatása: "Néha ülök és nézem, ahogy Ukrajna elnöke beszél a televízióban, és az összes európai parlamenti képviselő állva tapsol neki. Ez a fickó ugyanolyan felelős a háborúért, mint Putyin. Mert a háborúban nem csak egy ember a bűnös."
A most megválasztott brazil elnök szerint tehát Zelenszkij "akarta a háborút". Ha nem akarta volna, "akkor egy kicsit többet tárgyalt volna. Ennyi. Amikor márciusban Mexikóvárosban jártam, kritizáltam Putyint, mondván, hiba volt a megszálás. De nem hiszem, hogy bárki is segíteni akarna a béke megteremtésében. Az emberek gyűlöletet szítanak Putyin ellen. Ez nem fogja megoldani a dolgokat! Meg kell állapodnunk."
Az ukrán elnöki főtanácsadó, Mihajlo Podoljak élesen bírálta Lula da Silva megjegyzéseit: "Lula da Silva brazil exelnök Ukrajna vagy a Nyugat háborúban való bűnösségéről beszél. Ezek orosz kísérletek az igazság elferdítésére. Pedig egyszerű: Oroszország alattomosan megtámadta Ukrajnát. Klasszikus pusztító és megszálló háború" - írta Podoljak a Twitteren.
A Reuters május elején találóan állapította meg: "Lula megjegyzései arra utalnak, hogy az októberi brazil elnökválasztás két fő esélyese közül valószínűleg egyik sem fog nagy nyomást gyakorolni Putyinra és Oroszországra."