Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Újabb két tanulmány erősíti meg, hogy a szankciók működnek

Access to the comments Kommentek
Írta: SL
Szentpétervári utcakép
Szentpétervári utcakép   -   Szerzői jogok  AP Photo/Dmitri Lovetsky   -  

Német gazdaságkutatók és egy európai biztonságpolitikai intézet tanulmánya is egyértelműen kimondja, hogy van értelmük az Oroszország és Irán elleni nyugati büntető intézkedéseknek.

Két német gazdasági kutatóintézet közös tanulmánya szerint meglett a hatásuk az Irán elleni 2012-es és az Oroszország elleni 2014-es szankcióknak. A Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) és a kieli Világgazdasági Intézet (IfW) arra a következtetésre jutott, hogy az orosz export tartósan 36 százalékkal, az import pedig több mint 30 százalékkal csökkent. 

Ez a jólét 1,5 százalékos, vagyis az ország kereskedelmi nyereségének 10 százalékos csökkenéséhez vezetett. Irán esetében a visszaesés még jelentősebb volt: az export 41 százalékát és az import 83 százalékát tette ki. Az ország 1,7 százalékos tartós jóléti veszteséget szenvedett el, ami a kereskedelmi nyereség 12 százalékának felel meg.

"Az Oroszországgal szemben idén bevezetett szankciókat tekintve lényeges, hogy a szankciókkal sújtott ország számára még akkor is jelentős jóléti veszteségek keletkeznek, ha nem minden gazdaságilag jelentős ország követi a példát világszerte" - mondta Julian Hinz, az IfW jelentésének társszerzője. A kutatók szerint a szankciók hatása annak ellenére megmutatkozott, hogy nem volt egységes kiállás a büntetőintézkedések mellett. 

Hasonló következtetésekre jut a European Union Institute for Security Studies (EUISS) uniós intézet elemzése is, amely szerint a szankciók hatásai az eredetileg vártnál később jelentkeztek, hosszú távon azonban súlyosak lesznek. Ez Oroszország gazdasági és technológiai potenciáljának tartós károsodását jelentheti.

A szankciók következményeként a lakosság életszínvonala hosszú távon csökkenni fog, az ország elitjének pedig el kell fogadnia gazdasági erőforrásainak korlátozását. Különösen az ipari ágazat szenved súlyos visszaesést a szankciók hatályba lépése óta - írja az EUISS elemzáse.

Az Oroszországgal szembeni uniós szintű intézkedések között számos import- és exportkorlátozás szerepel. Például bizonyos, az olajfinomításhoz szükséges árukat nem lehet az EU-ból Oroszországba exportálni. A hatodik szankciócsomag megtiltja továbbá a nyersolaj és egyes kőolajtermékek Oroszországból a tagállamokba történő behozatalát vagy továbbszállítását.

Az Oroszország elleni, ebben a hónapban elfogadott nyolcadik szankciócsomaggal az EU-tagállamok ráadásul megalapozzák, hogy Oroszországnak a jövőben a jelenleginél jóval alacsonyabb áron kelljen olajat értékesítenie a nagy vevőknek, például Indiának. Ennek célja, hogy csökkentse Moszkva bevételeit, amelyekből az Ukrajna elleni háborút is finanszírozzák.