Az orosz-ukrán háború februári kezdete óta számos hasonló esetről számoltak be Európából, mikor is kormányzati rendszereket ért terheléses támadás.
HIRDETÉSAz MTI szerint a lengyel szenátus egyik szóvivője közölte: a támadást több irányból hajtották végre, köztük Oroszországból is. A szóvivő szerint a kibertámadás összefüggésben állhat azzal, hogy a varsói felsőház szerdán megszavazta azt a határozatot, amely terrorista rezsimmé nyilvánította az orosz kormányt.
Grendel Gábor, a szlovák parlament alelnöke úgy nyilatkozott, hogy a törvényhozás teljes számítógépes hálózata megbénult, és a szavazórendszert is érintette a kibertámadás, ezért a tervezett szavazásokat is el kellett halasztani és a parlament ülését berekesztették.
Az Euractiv azt írja, hogy Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke csütörtökön egy súlyos kibertámadásra hivatkozva szakította félbe a Nemzeti Tanács ülését. A TV Markíza szerint a törvényhozók számítógépei, illetve a szavazógépek is leálltak.
Az esetet a Nemzetbiztonsági Hatóság vizsgálja, melynek szóvivője közölte, hogy egyelőre nem nevezi támadásnak, "csak" kiberbiztonsági incidesnek az esetet. Leszögezte: további részleteket nem közölnek. A szóvivő elmondta a kibertámadás és a kiberbiztonsági incidens közötti különbséget, miszerint utóbbi körébe tartozik minden olyan esemény, ami negatívan hat egy rendszer vagy szoftver működésére, míg előbbi szándékos cselekmény, melynek célja lehet például adatlopás vagy egy rendszer lebénítása.