Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

A bevándorlás uralja a dán választási kampányt, pedig az embereket jobban érdekli az egészségügy

Access to the comments Kommentek
Írta: Noemi Mrav  & David Mac Dougall
Választásra készül Dánia
Választásra készül Dánia   -   Szerzői jogok  Euronews   -  

Előrehozott parlamenti választást tartanak Dániában november elsején, az eredetileg vártnál hét hónappal korábban. A változtatás oka, hogy a kormánypárt balközép szövetségese, a szociálliberális párt bizalmatlansági indítvány benyújtásával fenyegette meg Mette Frederiksen miniszterelnököt. A kampány legfőbb témája a bevándorlás - miközben az embereket ennél sokkal inkább érdekli az egészségügy, a gazdaság és a klímavédelem.

Miért hozták előre a választást?

Mette Frederiksen miniszterelnök 2019 júniusa óta vezeti szociáldemokrata kisebbségi kormányát - népszerűsége azonban jelentősen csökkent Dánia egész nyércpopulációjának leöléséről szóló döntésben játszott szerepe miatt.

A menyétféléket azután kellett elpusztítani, hogy a koronavírus emberre veszélyes mutációját fedezték fel bennük 2020 őszén. Észak-Jyllandon ugyanis legalább 12 embernél már a mutálódott vírus okozta fertőzést mutatták ki

Dánia a világ legnagyobb nyércprém exportőre. Az állatok azonnali levágása 17 millió nyércet érintett, közülük több millióan egészségesek voltak. Ezzel azonban még mindig nem ért véget a nyérc-ügy: az eltemetett állatokat később kihantolták és elégették, mert a bomló tetemek a talaj és a víz minőségét veszélyeztették. 

Az ügyet kivizsgáló parlamenti bizottság élesen kritizálta  Frederiksen kabinetjét ezért a döntéséért. A kormányt kívülről támogató Dán Szociálliberális Párt pedig ultimátumot adott: vagy kiírják az előrehozott választásokat, vagy bizalmatlansági indítványt nyújt be.

Hogyan zajlik a választás Dániában?

A dán parlamentben (dán nevén Folketing) 179 képviselői hely van, ideértve Grönland és a Feröer-szigetek két-két képviselőjét is. A választások hivatalosan november elsején lesznek, de valójában már el is kezdődtek, miután a kijelölt nap előtt három héttel már lehetőség van leadni a szavazatokat. Az idősotthonokban, börtönökben, vagy külföldön élők általában élnek is ezzel a lehetőséggel, és azok is sokszor adják le így szavazatukat, akik előre tudják, hogy a választás napján nem érnének rá.

Például ezek az észtországi NATO-missziót teljesítő katonák már október közepén leadták szavazatukat.

Dániában hagyományosan magas a részvételi arány, egyáltalán nem lenne meglepő, ha ez alkalommal is nyolcvan százalék feletti lenne. Kivételesen nagy figyelmet fordítanak arra, hogy az elsőszavazókat és az újonnan honosított állampolgárokat is bevonják a folyamatba.

A szavazás napja előtt a dánok csomagot kapnak: ebben benne van a dán alkotmány és a szavazás menetének leírása - egy vicces kis rajzos ismertető keretében, aminek szemmel látható pozitív hatása van. "Kutatások azt mutatják, hogy a rajzfilm, melyet a választásról készítettünk, pozitív hatással van az első alkalommal szavazókra - olvasható a parlament honlapján. - Ezért a rajzfilm lejátszása az "Én alkotmányom" nevű könyvecskével együtt mára hagyományos része lett a dán parlament eszköztárának, amivel a fiatalok demokratikus önbizalmát és részvételi kedvét erősítik." 

Íme a fent említett rajzfilm

A választó dönthet úgy, hogy a szavazólapon egyéni jelöltre, vagy kedvenc pártjára adja a szavazatát, míg egyes választókerületekben pártlistára is lehet voksolni.

A dán rendszerben a parlamenti mandátumok nagy részét direkt választással a tíz választókerület arányos képviselete alapján osztják ki, negyven helyet azonban a "kiegyensúlyozottság" jegyében osztanak el a pártok között. A parlamentbe jutáshoz legalább két százalékos támogatás szükséges.

Melyek a fő pártok?

A dán pártok hagyományosan a jobb-bal felosztás mentén helyezkednek el. Összesen 17 párt van a parlamentben, féltucat képviselő pedig független. A legnagyobb pártnak 48 helye van, míg a négy legkisebbnek fejenként egy.

A külső szemlélő számára talán úgy tűnhet, hogy sok párt ideológiailag szinte ugyanazt képviseli. Például két zöld párt van "Az Alternatíva" párt és a "Független zöldek", melyek mellett még elfér a "Piros-Zöld" és a "Zöld-baloldal" két pártja is - ez utóbbi kettő azonban csak nevében zöld, valójában baloldali pártok.

A négy legrégebbi párt a Konzervatív Néppárt, a szociáldemokraták, a szociálliberálisok, és a "Venstres" (a venstre dánul "bal"-t jelent, ennek ellenére egy jobboldali liberálkonzervatív pártról van szó). Emellett szép számmal alakultak új pártok is az elmúlt években, melyek a fiatalabb szavazókat szólítják meg.

Nikolai Linares/AP
A Konzervatív Néppárt fiatal tagjai a 2019-es választásokonNikolai Linares/AP

Várhatóan egyik párt sem szerzi meg a mandátumok többségét, a dán politika egyszerűen nem így van kialakítva, hanem a legvalószínűbb az, hogy koalíciós szövetségre lép más pártokkal. Igaz, Mette Frederiksen jelenlegi kormányfő a kisebbségi kormányzás mellett döntött, hivatalos koalíciós partnerek nélkül, más baloldali pártok külső támogatására támaszkodva.

"A dán politika általában az együttműködésre épül. A törvényhozást csak szupertöbbséggel, vagy más pártok támogatásával lehet meglépni - mondta Rune Stubager, az Aarhus egyetempolitológusa az Euronewsnak. "Nálunk megvan a kultúrája a tárgyalásoknak és a széleskörű támogatásnak. Ez már régóta velünk él, az emberek pedig szeretik. Úgy gondolják, hogy végül a józan ész győzedelmeskedik, a pártok pedig összefognak, hogy azt tegyék, ami a legjobb a társadalomnak" - magyarázta.

Mégis, azt Stubager sem tagadja, hogy az ördög a részletekben rejlik, ugyanis rengeteg egyeztetést és alkudozást kíván, hogy két (vagy több) potenciális politikai partner végül olyan törvényjavaslatokkal álljon elő, mellyel mindannyian egyetértenek, és még ennél is nehezebb megegyezni abban, hogy melyik miniszteri pozíciót melyik szövetséges párt kapja, végül pedig ki legyen a miniszterelnök.

A legfontosabb politikai témák

A dán politikai közbeszédet jelenleg a bevándorlás témája uralja, a legnagyobb jobb- és baloldali pártok ugyanis szeretnék elérni, hogy brit mintára "kiszervezzék" a menekültügyi ellátást Ruandába - ez pedig óriási felháborodást szült a civil társadalomban és az emberi jogi csoportokban. De valóban a menekültügyi eljárás a legfontosabb téma a szavazók szerint?

A dán választási kampány kezdetén a TV2 nevű dán csatorna közvéleményt-kutatást készített, amiben arról kérdezte az embereket, mi lenne számukra a két legfontosabb kampánytéma. Első helyen végzett az egészségügy, második helyen a gazdaság, harmadik helyen pedig a környezetvédelem és klímaváltozás. Csak ezután következett a kül- és védelmi politika, majd ötödik helyen a bevándorlás, mely holtversenyben végzett az energiapolitikával, és alig hagyta le a gyermek- és ifjúságpolitikát, illetve az idősgondozást.

"Ez azért nem extrém meglepő. Ha ugyanezt a kérdést már országokban tennénk fel, ott is a szavazók realizmusáról tanúskodnának a válaszok. Vannak viták, de a végén az embereket mégiscsak az érdekli a leginkább, amiben ők maguk közvetlenül érintettek" - mondta Ditte Brasso Sørensen, a koppenhágai Think Tank Europa rangidős kutatója.

"Tíz évvel ezelőtt a bevándorlás előkelőbb helyen lett volna, a klímavédelem pedig kevésbé kiemelkedőn. De történt valami a dán politikában, amitől a bevándorlás témája már nem annyira fontos a szavazók szemében, mint korábban, a klímavédelem pedig átvette a helyét, miután a szavazók is meg akarják mutatni, hogy kiállnak bizonyos értékek mellett" - tette hozzá.

Bár azt Sørensen hozzátette, hogy a szavazók bizonyos részénél a bevándorlás mind a mai napig kiemelt téma - mindenképp fontosabb, mint a klímavédelem vagy a külpolitika - és épp ők azok a szavazók, akikre Mette Frederiksen és a többi nagy párt vezetője számít. 

Az Európai Unió abszolút nincs benne a közbeszédben

Az egyik legfontosabb téma, amiről a politikusok egy szót sem ejtenek, az Európai Unió: legyen szó annak reformjáról, a dánok unióból való kiválásáról vagy kormányuk vétózásáról, esetleg a közös uniós energiapolitikáról. A TV2 kutatása szerint csupán az emberek három százaléka mondta azt, hogy az EU fontos téma lenne számukra a kampányban.

"Egyáltalán nem beszélnek róla, és nem is igazán uralja a közbeszédet (az EU). A választási kampányban semmilyen szinten nem említik meg Európát - kivéve ha az orosz-ukrán háborúról van szó" - mondta el Marlene Wind, európai jogi- és politológia professzor a koppenhágai egyetemről.

"Az egyetlen ok, ami miatt az EU-ról időnként mégis beszélnek a politikusok, az, hogy "brüsszelezhessenek" egy kicsit. De ebben a média is hibás, mivel a dán újságírókat egy kicsit sem érdekli Európa. Azok, akik a véleményvezérek a médiában, egyáltalán nem foglalkoznak vele."

Mikorra várhatóak eredmények?

A november elsejei urnazárás után nem sokkal megjelennek az első becslések, de a hivatalos eredményekre ennél többet kell várni. "Ha belegondolunk, hogy Grönland egész területéről be kell gyűjteni a voksokat, ez nem is csoda. Az első, előzetes eredményeket november másodikán hajnalban jelenthetik be, a hivatalos végeredményre pedig legalább két napot várnunk kell" - mondta Valdemar Helms Kløve a dán belügyminisztériumtól.

A neheze azonban még csak ezután kezdődik, hisz meg kell várni, sikerül-e valamelyik nagy pártnak szövetséges kötnie egy-két kisebbel, hogy közösen már elég mandátumuk legyen a kormányalakításhoz. Ez pedig pár naptól akár pár hónapig is eltarthat.