Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Orosz drónreptetés Norvégiában: ez már egy hibrid háború

Access to the comments Kommentek
Írta: Euronews / AP
A „Sleipner A” gázplatform az Északi-tengeren
A „Sleipner A” gázplatform az Északi-tengeren   -   Szerzői jogok  Fotó: AP   -  

Oroszország helyett Norvégia lett Európa egyik fő földgáz-forrása, Norvégia ezért egyre inkább aggódik az elmúlt napokban az Északi-tenger felett érzékelt azonosítatlan drónok miatt. Oslo attól tart, hogy a Kreml a konkurencia miatt célba veheti Norvégia tengeri létesítményeit.

A norvég kormány gyorsan válaszolt a drónreptetésekre: hadihajókat, illetve a parti őrség hajóit és vadászgépeket is küldött a tengeri létesítmények őrzésére, a nemzeti gárda katonáit pedig a szárazföldi finomítók köré rendelte, ahol szintén drónokat észleltek. Jonas Gahr Støre miniszterelnök a NATO-szövetségesek, szűkebben Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság haditengerészeteit kérte, hogy segítsenek megoldani a szerinte nemzetközi méretűvé eszkalálódó problémát. 

Olaj és gáz

Norvégia számára hatalmas bevételt biztosít a tengeri olajtermelés, de az onnan felszínre hozott olajból az ország 5,4 millió lakosa keveset használ, a nyersanyagot Európa veszi fel, miként a földgázt is. „A norvég gáz értéke Európa számára még soha nem bírt ilyen jelentős értékkel – közölte Ståle Ulriksen, a Norvég Királyi Tengerészeti Akadémia kutatója. – Amennyiben szabotázsról és stratégiai célpontról beszélünk, a norvég gázvezetékek valószínűleg a legértékesebb célpontok Európában.”

Orosz kutatóhajók vagy "kémhajók"?

Drónészlelések miatt a múlt hét folyamán Norvégiában reptereket zártak le, illetve evakuáltak egy olajfinomítót és egy gázterminált. Az események hatalmas fennakadásokat okoztak. 

A tél közeledtével Európában azonban aggódnak, hogy a drónok hatalmas veszélyt jelentenek a mintegy 9 ezer kilométer hosszan húzódó gázvezetékekre, melyek Norvégia tengeri létesítményeitől az Egyesült Királyság és az európai kontinens gáztermináljaihoz vezetnek.

Oroszország február 24-én támadta meg Ukrajnát, az Európai Unió legtöbb országa (Magyarországgal ellentétben) pedig igyekszik az orosz gázimportot a Norvégiából érkező szállítmányokkal helyettesíteni.

Múlt hónapban az Északi Áramlat 1-es és 2-es gázvezetékek feltételezett szabotálása a Balti-tengeren pont egy nappal azelőtt történt, hogy Norvégia megnyitotta a Lengyelországba vezető balti gázvezetéket. Amund Revheim, a délnyugat-norvégiai rendőrség északi-tengeri és környezetvédelmi csoportjának vezetője elmondta, hogy csapata több mint hetven tengeri munkást hallgatott meg, akik drónokat észleltek a létesítményeik közelében. „A dolgozók összességében azt állítják, hogy a közelben lévő hajókról vagy tengeralattjárókról irányítják őket” – mondta Revheim.

A szárnyas drónok hatótávolsága jóval nagyobb, mint helikopterszerű társaiké, ennek ellenére észlelhettek egy ilyesmi modellt az északi-tengeri gázmezőn található Sleipner gázplatform közelében, jó 250 kilométerre a partoktól. A norvég rendőrség eközben a katonai nyomozókkal együttműködve vizsgálta a tengeri forgalmat,  néhány platform üzemeltetője pedig arról számolt be, hogy orosz felségjel alatt közlekedő kutatóhajókat láttak a közelben.

Revheim közölte: amennyiben a legális tengeri forgalmat vizsgálják, abból nem szűrtek ki zavaró adatot, és aggódik, hogy megfélemlítik a létesítmények dolgozóit. A már fentebb is idézett Ulriksen viszont állítja: az orosz polgári- és hadihajók között elenyésző a különbség, az észlelt és jelentett kutatóhajók pedig joggal nevezhetők „kémhajóknak”.

Oroszország szerint Oslo pusztán „paranoiás"

Állítják, de közben múlt héten legalább hét orosz állampolgárt vettek őrizetbe Norvégiában, akik illegálisan drónokat reptettek. A névsorban feltűnik az orosz elnök egyik bizalmasának a fia, Vlagyimir Jakunyin, aki a Norvégiához tartozó Spitzbergák felett reptetett drónt. A 47 éves férfi azt állította, hogy csak természetfotókat készített. 

A miniszterelnök közölte, hogy a norvég kémelhárítás szerint az incidensek arra utalnak, hogy Oroszország kémtevékenységet végez. 

Múlt szerdán a hajnali órákban egy drón okozott fennakadást a légiközlekedésben Norvégia második legnagyobb városa, Bergen repülőterének közelében. Az ügyben már a PST, a norvég kémelhárítás nyomoz. A PST egyik tisztviselője, név szerint Martin Bensen elmondta, hogy az energetikai infrastruktúra „szabotálása vagy esetleges feltérképezése" állandó aggodalomra ad okot. 

A miniszterelnök eközben leszögezte: Norvégia fellép a külföldi hírszerző ügynökségekkel szemben, és megjegyezte, hogy elfogadhatatlannak tartja, hogy külföldi hírszerzők drónokat reptessenek norvég repülőterek fölött, majd hozzátette: „az oroszok nem repülhetnek drónokkal Norvégiában.”

Az oslói orosz nagykövetség reakciójára nem kellett sokat várni: csütörtökön közölték, hogy Norvégiában valamiféle „pszichózis” terjed, ami „paranoiát" okoz.

Bármilyen cinikus is a válasz, a Norvég Királyi Tengerészeti Akadémia kutatója szerint mindez egy terv része. „Ez egy kísérlet Norvégia és a Nyugat megfélemlítésére – állítja, Norvégia pedig aggódik, mivel a drónreptetés egy hibrid háborús stratégia részét képezheti, melynek célja a megfélemlítés és az információgyűjtés olyan létfontosságú infrastruktúrákról, melyek későbbi szabotázsakciók célpontjai lehetnek egy esetleges Nyugat elleni csapás során. Ulriksen hozzátette: – Nem hiszem, hogy Oroszországgal szemben egy hagyományos háború felé tartanánk, sokkal inkább egy hibrid háború felé. Bár szerintem abban már benne is vagyunk."