Boris Johnson hiába szakította meg szabadságát, nem sikerült összegyűjtenie a jelöléséhez szükséges száz támogatót. Rishi Sunak mögött ezzel szemben a tory parlamenti képviselők több mint fele felsorakozott, így verseny nélkül költözhet be a Downing Street 10-be.
HIRDETÉSA 357 konzervatív képviselő közül legalább 100 szavazata kellett a pártvezetői, egyben pedig a kormányfői jelöléshez. Az előrejelzések ellenére ezt a korlátot csak Rishi Sunaknak sikerült megugornia, aki a határidőig a toryk több mint felének a támogatását tudta maga mögött. A közvéleménykutatás-eredményei szerint is ő a legalkalmasabb jelölt a kormány irányítására, jóllehet hónapokkal ezelőtt vesztett Liz Truss-szal szemben a Boris Johnson pozíciójának utódlásáért folytatott versenyben. A megbukott kormányfő már korábban visszalépett, a harmadik potenciális jelölt, Penny Mordaunt volt védelmi miniszter pedig közvetlenül a jelölési határidő lejárta előtt jelentette be, hogy mégsem indul.
A brit hírtelevíziók élőben közvetítették a British Airways dominikai járatának landolását Londonban, mert utasai között volt Boris Johnson is, aki őszi vakációját megszakítva tért vissza az Egyesült Királyságba annak reményében, hogy visszaköltözhet a rövid idő alatt megüresedett rezidenciába, a Downing Street 10. alá.
A nézők megkönnyebbülten értesülhettek, hogy a volt miniszterelnök feleségével és gyermekével szerencsésen hazaérkezett, ami az első előfeltétele volt annak, hogy újra versenybe szállhasson a pártvezetői, ezzel egyidejűleg pedig a kormányfői tisztségért.
A jelölés alaphangját azonban már a volt kormányfőhelyettes megadta, amikor kijelentette, az ország nem léphet visszafelé. Dominic Raab tulajdonképpen a magyar választási kampányból is ismert rigmust ismételte meg, amikor azt mondta: nem ismétlődhet meg a partygate szappanoperája. Az országnak és a kormánynak „előre kell lépnie”, nem hátra – hangoztatta Raab.
A jelölés szabályai egyébként eléggé egyszerűek: a 357 tory parlamenti képviselő közül legalább 100 támogatása szükségeltetett a jelöléshez, amiből egyszerűen kiszámítható, hogy legfeljebb hárman mérkőzhettek meg a tisztségért.
Három jelentkező esetén a képviselők szavaznak, és a legkevesebb szavazatot kapott jelölt kiesik a versenyből.
Két jelölt esetén a képviselők online szavaznak. A voksolás győztese lesz a Konzervatív Párt elnöke, egyben az új brit miniszterelnök. Az eredményt október 28-án, pénteken tervezték kihirdetni.
Amennyiben csak egyetlen induló kapja meg legalább 100 képviselő támogatását, automatikusan ő lesz a pártvezér és a kormányfő – és péntekig sem kell várni.
Ez a legkevésbé várt eredmény jött be: a volt miniszterelnöknek, Boris Johnsonnak nem sikerült összegyűjtenie a jelöléshez szükséges 100 szavazatot, Penny Mordaunt már a negyedénél, 25-nél elakadt, Liz Truss korábbi riválisa, Rishi Sunak viszont már a jelölés napjának délelőttjén a tory képviselők több mint felének a támogatását élvezte, így versenytárs nélkül lesz a Konzervatív Párt új elnöke, és egyben kormányfő.
A piac már reggel jó hangulatban fogadta a döntést: a font valamelyest erősödött a dollárhoz képest.
Mégis a yorki maharadzsa lesz a kormányfő
Rishi Sunak már Boris Johnson bukása után a kormányfői poszt várományosa volt, de akkor nem sikerült meggyőznie tory képviselőtársait, akik végül Liz Trusst költöztették be a Downing Streetbe.
A nyár folyamán Sunak kampányüzenetei elsősorban egyetlen témára összpontosítottak: az Egyesült Királyság gazdaságának romló állapotára, és a talpra állítására vonatkozó tervére. Inkább elveszítené el a toryk vezetői pozíciójáért folytatott versenyt, mintsem hogy „hamis ígéretekkel nyerjen” – mondta.
Két és fél éve, 2020 februárjában nevezték ki pénzügyminiszternek, vagy ahogy a britek hívják: kancellárnak, és heteken belül szembesült, hogy neki kell irányítania a világjárvány okozta korlátozások miatt bénuló gazdaságot.
Noha akkoriban töltötte be negyvenedik születésnapját, megnyugtatóan biztos kéznek tűnt a kormányrúdnál. Személyes támogatottsága az egekbe szökött, miután a járvány kitörése után azt ígérte: „bármit megtesz”, hogy átsegítse az embereket a nehézségeken, majd tényleg bemutatott egy 350 milliárd fontos támogatási csomagot – idézte fel a BBC.
Ennek ellenére az Egyesült Királyság gazdaságát nem kerülte el a járvány forgószele, amely ráadásul Sunakra is lecsapott. A rendőrség 2020 júniusában azért bírságolta meg, mert ő is megszegte annak a kormánynak a rendelkezéseit, amelynek maga is tagja volt, és a tiltás ellenére részt vett egy partiban a miniszterelnöki rezidencián.
Egyes konzervatív kritikusok megkérdőjelezték, hogy a yorki maharadzsának becézett milliomos vajon képes-e értelmezni a megélhetési költségekkel küszködő háztartások gondjait.
Ezzel egyidejűleg Sunak és családja pénzügyeit intenzív vizsgálatnak vetették alá. Ekkor kerültek reflektorfénybe dúsgazdag feleségének, Akshata Murtynak az adóügyei. A nő később bejelentette: tengerentúli jövedelmei után adót kezd el fizetni az Egyesült Királyságban, hogy enyhítse a férjére nehezedő politikai nyomást. Az ellenzéki Munkáspárt számos kérdést tett fel a pénzügyeivel kapcsolatban. A többi között azt firtatta: hasznot hajtott-e valaha is az adóparadicsomokból? Az Independent szerint igen. Egy jelentés szerint tavalyelőtt a Brit Virgin-szigeteken és a Kajmán-szigeteken működő adóparadicsomi alapítványok kedvezményezettjeként szerepelt. „Nem ismerik el” az állításokat – reagált Sunak szóvivője.
Bevándorlók gyermeke
Rishi Sunak szülei Kelet-Afrikából érkeztek az Egyesült Királyságba. Mindketten indiai származásúak. Fiúk 1980-ban született Southamptonban, ahol édesapja háziorvos volt, édesanyja pedig saját gyógyszertárát vezette.
HIRDETÉSRishi a Winchester College nevű exkluzív magániskolába járt, a nyári szünetben pincérként dolgozott egy southamptoni curry-házban, majd Oxfordban filozófiát, politikát és közgazdaságtant tanult.
A jeles amerikai Stanford Egyetemen folytatott MBA-tanulmányai során ismerkedett meg jövendő feleségével. A házaspárnak két lánya van.
A klímaváltozás kapcsán kampányában gyakran hivatkozott rájuk. „Két fiatal lányomtól kérek tanácsot, akik a háztartásomban a téma szakértői” – mondta az éghajlatváltozásról.
Sunak 2001 és 2004 között a Goldman Sachs elemzője volt, majd később két fedezeti alapban partneri rangra emelték.
Az egyik leggazdagabb parlamenti képviselő, de nyilvánosan sosem nyilatkozott vagyonáról.
HIRDETÉSRishi Sunak feleségéről, Akshatáról tudni kell, hogy 300 millió fontos vagyonával a Guardian szerint gazdagabb volt a néhai II. Erzsébet királynőnél, apja, Narayana Murty pedig a ma több mint százezer alkalmazottat foglalkoztató indiai Infosys informatikai nagyvállalat egyik alapítója, ezáltal pedig 2 milliárd fontra becsült vagyonával a népes ország egyik legtehetősebb embere.
A Rishi Sunak-Akshata Murty házaspár ügyes gazdálkodással tovább gyarapította bevételeit, és 730 millió fonttal bekerült a Times gazdagjainak listájára. A napilap minden évben összeállítja az Egyesült Királyság legtehetősebbjeinek a jegyzékét, ezen a házaspár az idén a 222. helyen szerepel.
A közgazdász komolyabban csak hét éve kezdett el politizálni, miután 2015-ben megválasztották a yorkshire-i Richmond konzervatív képviselőjének. Azóta ott is van egy rezidenciája – innen származik a yorki jelző. Rishi Sunak Theresa May kormányában már miniszterhelyettes volt, majd Boris Johnson kinevezte a pénzügyminisztérium főtitkárává.
Pénzügyminiszteri előléptetése után kezdetben Johnson hangos támogatója volt, majd azzal érvelve mondott le: úgy érzi, hogy a gazdasággal kapcsolatos saját megközelítése „merőben különbözik” a miniszterelnökétől.
A brexitről szóló népszavazáson a kilépés mellett kampányolt. Az Egyesült Királyság „szabadabbá, igazságosabbá és virágzóbbá” válna a kilépés után – magyarázta nézetét a Yorkshire Postnak. „Meggyőződésem, hogy a megfelelő bevándorlás előnyös lehet az ország számára. De a határainkat ellenőrzés alatt kell tartanunk” – azaz a bevándorlási szabályok módosítása volt a másik indoka.
HIRDETÉSEzek után Theresa May brexit-megállapodására szavazott mind a három alkalommal, amikor a kérdés a parlament napirendjén szerepelt.
Boris Johnson támogatását azzal jutalmazta, hogy 2019 júliusában önkormányzati miniszterből kincstári főtitkárrá léptette elő, majd amikor Sajid Javid a kormányfővel folytatott hatalmi harc után lemondott pénzügyminiszterei tisztségéről, Sunak lépett a helyére.
Az idén júliusban azonban ő is leköszönt posztjáról, ami hozzájárult Boris Johnson pártvezetői és miniszterelnöki bukásához. Sunak azt állította: lojális Johnsonhoz, és csak azért mondott le, mert a kormány súlyos etikai kérdésekben „rossz oldalon” állt.
Javidhoz hasonlóan Sunak is ahhoz a nemzedékhez tartozik, amely az Egyesült Királyságban született, de máshonnan származik – miközben Boris Johnson például New Yorkban látta meg a napvilágot.
Az identitás fontos számára – állítja Sunak.
HIRDETÉSHinduként hétvégenként a templomba jár, szombaton meg a Southampton focimeccsére. Szerinte mindkettő belefér idejébe, nézeteibe. Felnőttként már nem szembesült rasszizmussal, tizenéves korában azonban volt egy keserű élménye egy gyorsétteremben, ahová húgát és öccsét kísérte. A közelükben ülők egy megalázó kifejezéssel illeték őket – emlékezett vissza. Ez volt az első eset, amikor p betűs szót vágták hozzájuk.
A p betűs szó az Egyesült Királyságban a „paki”, amivel a pakisztániakat és általában a dél-ázsiaiakat, köztük az indiaiakat becsmérlik.
„Ez fájt. Még mindig emlékszem rá. Belevésődött az emlékezetembe. Sokféleképpen lehet megsérteni az embert” – idézte fel, de hozzátette: „nem tudja elképzelni, hogy ez ma megtörténjen" az Egyesült Királyságban.
Sunak jó munkát végezne
A hivatalos jelölés előtt a YouGov október 20-án és 21-én felmérést készített arról, hogy a három potenciális induló: Rishi Sunak, Boris Johnson és Penny Mordaunt közül a megkérdezettek kit tartanak jó miniszterelnöknek.
Versenytársaival ellentétben Sunak az egyetlen jelölt, akiről a közvélemény nem gondolja, hogy rossz munkát végezne.
HIRDETÉSMiközben az Egyesült Királyság arra várt, hogy kiderüljön, ki lesz az ország következő vezetője, a lakosság 43 százaléka szerint Sunak lelkiismeretesen állna a feladathoz. Lényegesen többen gondolják így, mint a többi, a szerepre esélyes jelölt esetében. Ugyanakkor ő az egyetlen olyan jelölt, akinek a pozitív értékelése meghaladja a negatívak arányát.
A britek csupán egyharmada, 34 százaléka számít arra, hogy Johnson visszatérése után jó miniszterelnök lenne, 56 százaléka ennek épp az ellenkezőjére készül fel.
A harmadik helyen álló Mordaunt esetében megoszlottak a vélemények. A volt védelmi miniszter inkább ismeretlen a közvélemény körében: a válaszadók 39 százaléka nem tudta értékelni várható teljesítményét, míg Sunak esetében ez az arány 17, Johnsonnál pedig csupán 9 százalék.
„Ha Johnson bekerül a szűkebb válogatásba, a kettes keretbe, ő lesz az esélyesebb” – vélte a közvélemény-kutatás dacára Patrick English, a YouGov igazgatóhelyettese, a második forduló azonban Johnson visszalépése után elmaradt.
Liz Truss tiszavirág életű kormányzása
Liz Truss alig hat hétig tartó kormányzása után az Egyesült Királyság szinte versenybe száll Olaszországgal, ahol 76 év alatt 68 alkalommal cserélődött a kabinet.
HIRDETÉSA gerinces következetesség nem volt Truss ismérve. Az unióban maradás híve volt, majd a brexit-párti konzervatív jobboldal kedvence lett. Az egykori liberális demokrata aktivista a nyolcvanas években Margaret Thatcher ellen tüntetett. Később azt állította magáról, hogy ő a thatcherista láng őrzője. Kétségtelen, hogy kalandos politikai utazás fűződik a nevéhez.
Amikor beköltözött a Downing Streetre, nem volt olyan ismert, mint elődje, Boris Johnson. Mégis ő írt történelmet az Egyesült Királyság legrövidebb ideig hivatalban levő miniszterelnökeként.
Megválasztásakor döntő fontosságúnak bizonyult, hogy külügyminiszterként a keserű végsőkig hű maradt Johnsonhoz, miközben más miniszterek menekültek a süllyedő hajóról. Truss ezzel elnyerte a Johnson-hívek tetszését.
Amikor Oroszország februárban megszállta Ukrajnát, keményen fellépett, és ragaszkodott ahhoz, hogy Putyin erőit ki kell űzni az országból. Mások azért bírálták, mert támogatta, hogy brit önkéntesek harcoljanak Ukrajnában.
Az észtországi brit csapatoknál tett látogatása során egy harckocsiban pózolt. Egyesek szerint ezzel Margaret Thatchert próbálta utánozni, akit 1986-ban egy Challenger harckocsi fedélzetén fotóztak le.
HIRDETÉSTruss azzal utasította el a kritikákat: frusztráló, hogy a női politikusokat Thatcherrel vetik össze, miközben a férfiakat nem hasonlítják össze Ted Heath-tel. Nicola Sturgeon skót miniszterelnököt „figyelemfelkeltőnek” nevezte, de hozzátette, a legjobb lenne „nem venni tudomást róla”. Hajba kapott a francia elnökkel is. A kérdésre, hogy Emmanuel Macron „barát vagy ellenség”, azt válaszolta: a zsűri még nem döntött.
A megélhetési válságra adott válasza határozta meg miniszterelnökségét. A katasztrofális minibüdzsé után kormánya rövid idő alatt darabokra hullott.
A 45 kaotikus nap után lemondott Trusshoz képest az eddig legrövidebb ideig kormányzó George Canning 1827-ben 119 napig volt hatalmon, amikor váratlanul meghalt.
„Nem érdemelte ki” – ezzel az indoklással szólította fel a lemondott kormányfőt az ellenzéki pártvezér, a munkáspárti Sir Keir Starmer arra, hogy ne igényelje a távozó miniszterelnöknek járó, jelenleg 115 ezer fontban, 54 millió forintban meghatározott költségtérítést.
A saláta hétnapos tárolási ideje
Liz Truss azzal vonult be a történelembe, hogy a legrövidebb ideig tudott csak kormányozni – ezt írta az Economist még október 11-én, jóval a miniszterelnök lemondása előtt. A lap kiszámolta, hogy ha Truss szeptember 6-án lépett hivatalba, szeptember 23-án pedig már szétrobbantotta kormányát a fedezet nélküli adócsökkentési csomaggal, a két dátum között eltelt időszakból pedig kivonjuk az Erzsébet királynő halála miatt elrendelt tíznapos gyászt, akkor Liz Truss gyakorlatilag csak hét napig volt hatalmon. Ez nagyjából megfelel a saláta tárolási idejének – jegyezte meg az Economist.
HIRDETÉSA megállapítás adta az ötletet a Daily Starnak, amely vásárolt egy fej salátát, élőben közvetítette, ki bírja tovább, majd eredményt hirdetett.
„A saláta hivatalosan is túlélte Liz Trusst, és győzött” – tudatta a bulvárlap.
Tökéletes rövid tartózkodásra – vicceltek mások a Downing Street-i kormányrezidenciával az Airbnb nevében.
„A fiam négy pénzügyminisztert, három belügyminisztert, két kormányfőt és két uralkodót élt meg. Négy hónapos” – írta szarkasztikusan a Sky szerkesztője.
A jelenlegi ütemmel Károly király 2024 végéig megdöntheti anyja csúcsát 15 kinevezett miniszterelnökkel – üzente egy grafikus.
HIRDETÉSA britek kétharmada előrehozott választásokat szeretne
Liz Truss kormányának támogatottsága rekordrövid szolgálata ellenére rekordalacsony szintre, 7 százalékra süllyedt, ami még a kétes hírű András herceg 8 százalékos támogatottságánál is alacsonyabb. A Konzervatív Párt megítélése a lemondott miniszterelnökkel párhuzamosan romlott. A Munkáspártot ma már szinte minden kérdésben jobbnak tartják.
Következésképpen a szavazási szándékot vizsgáló felmérések következetesen 30 pontos vagy annál is nagyobb előnyt mutatnak a Munkáspárt javára.
Jóllehet a Munkáspárt csaknem egy éve, 2021 decembere óta vezet a felmérésekben, a britek csak most érzik úgy, hogy a következő választásokat valóban megnyerheti.
Truss bukása után a britek csaknem kétharmada véli, hogy a Munkáspárt fog kormányt alakítani a következő választások után (65 százalék), közülük 51 százalék szerint a Labour többséget szerez a parlamentben, 33 százalék szerint pedig fölényes többséget.
A Munkáspárt választási esélyei 2021 közepe óta lassan növekedtek. Még a partygate után is a torykat tartották a valószínűbb győztesnek. Csak a csúfos minibüdzsé után változott meg drámaian a közvélemény megítélése, amely most a Munkáspártot tekinti a következő választások esélyesének.
HIRDETÉSJelenleg britek alig egyötöde gondolja úgy, hogy a toryk fogják alakítani a következő kormányt, és csupán 9 százalék véli, hogy megmarad a tory többség a törvényhozásban.
Ugyanakkor a megkérdezettek csaknem kétharmada már az idén előrehozott választásokat szeretne.
A Skót Nemzeti Párt frakcióvezetője már az új miniszterelnök kinevezése előtt arra kérte Sir Keir Starmer munkáspárti vezetőt, hogy bizalmatlansági indítvánnyal buktassa meg a kormányt – amelynek a megalakítására Rishi Sunak még csak most kapott felhatalmazást.
„Ellenzéki vezetőként egyszerűen nem nézhetjük tétlenül, hogy a toryk három hónapon belül a harmadik miniszterelnöküket próbálják beiktatni. Itt az ideje, hogy cselekedjünk” – írta Ian Blackford, aki hozzátette, hogy a „westminsteri szabályok” értelmében csak az ellenzék vezetője, Sir Keir nyújthat be hivatalos bizalmatlansági indítványt.
A Liberális Demokraták hatályon kívül helyeznék a határozott idejű parlamentről szóló törvényt, hogy még idén kiírhassák az általános választásokat, bár ennek nincs sok esélye.
HIRDETÉS„Hazánk jövőjét nem bízhatjuk egy újabb konzervatív összeesküvésre” – mondta a liberálisok vezérszónoka. Wendy Chamberlain szerint a választók megérdemlik, hogy általános választásokon szólhassanak bele sorsuk irányításába.
Amennyiben ez bekövetkezik, és a 2025 januárjáig megtartandó választásokat már az idén megrendezik, akkor nem kizárt, hogy Truss utódja is hetekig-hónapokig fog csak kormányozni, és ezzel az Egyesült Királyság még közelebb kerül az olasz kormányzási gyakorlathoz.