Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

A diktatúra híve Jair Bolsonaro, akinek az újrázás hajrájában Orbán Viktor is szurkol

Access to the comments Kommentek
Írta: Németh Árpád
Jair Messias Bolsonaro az elnökválasztási kampányban, 2022 augusztusában
Jair Messias Bolsonaro az elnökválasztási kampányban, 2022 augusztusában   -   Szerzői jogok  AP Photo/Marcelo Chello   -  

Hónapok óta választási csalással éleszti a tüzet hívei körében Jair Messias Bolsonaro brazil elnök, és szavai meghallgatásra találtak. Ha kihívója, a baloldali Lula csalással nyer, kitör a lázadás – fenyegetőznek támogatói. Az elnökválasztás első fordulójában Bolsonaro ugyan veszített, de az előrejelzéseknél kisebb arányban. Vajon képes lesz megfordítani az eredményt a mindent eldöntő második fordulóban, október 30-án? Egyes elemzők szerint igen, mások szerint nem.

Nem érdemli meg, hogy megerőszakoljam, mert ön „nagyon csúnya”, és „nem az én típusom” – ezt mondta Jair Bolsonaro képviselőtársának, az emberi jogok miniszterének, Maria do Rosáriónak 2014-ben.

Bolsonaro tulajdonképpen csak önmagát ismételte, mert évekkel korábban, 2003-ban egyszer már ugyanígy sértegette a nőt. Azzal védekezett, hogy a felindulás hevében szólta el magát, mert Rosario erőszakosnak titulálta. A második inzultálást Bolsonaro már nem úszta meg: a bíróság tízezer reálos, mai árfolyamon csaknem 840 ezer forintos kártérítés megfizetésére kötelezte, amit fellebbezése után a legfelsőbb bíróság is jóváhagyott – jelentette a brazil UOL Notícias portál.

De nem csak idegen nőket sértegetett. A saját, akkor hétéves kislányát, Laurát sem kímélte.

„Öt gyermekem van. Négy férfi, az ötödik azonban pillanatnyi gyengeségem következményeként nő lett” – mondta a riói Hebraica Clubban, 2017-ben, a közönség derültségére.

Ez annyira fellelkesítette, hogy nyomban elmesélte, miként néz ki egy, a rabszolgák leszármazottai által alapított település, a brazil quilombo belülről, amit ő is meglátogatott.

„A legkönnyebb afrikai utód ott legalább hét arrobát nyomott. Semmit sem csinálnak. Szerintem már nemzésre is alkalmatlanok” – mondta Bolsonaro.

Az arroba egy Brazíliában használatos régi portugál mértékegység, nagyjából 15 kilónak felel meg – azaz a hét arroba több mint egy mázsa.

„Képtelen lenne szeretni a fiát”, ha kiderülne, hogy meleg – ezt nyilatkozta a Playboynak 2011 decemberében.

„Inkább haljon meg a fiam egy balesetben, minthogy egy nagybajszú férfival, egy bigodudóval mutatkozzon” – mondta.

A brazilok a bigodudo kifejezéssel jellemzik a macsó férfiakat.

„Ha egy meleg pár költözne az épületembe, az ingatlanom veszítene az értékéből” – folytatta szemrebbenés nélkül. „Ha kézen fogva sétálgatnak, csókolóznak, akkor is veszít az értékéből! Ezt senki sem meri kimondani attól tartva, hogy homofóbnak bélyegzik meg” – panaszolta Bolsonaro.

Ilyen előzmények után választották meg 2018-ban Latin-Amerika legnagyobb országában köztársasági elnöknek, és ezekkel az elvekkel vágott neki az esetleges újrázás lehetőségének az idén, amiben Trump és Neymar mellett a magyar miniszterelnök támogatását is élvezi.

„Azt kívánom, hogy folytathassa a munkáját, és önök Brazíliában mindannyian élvezhessék ennek áldását. Olyan elnökről beszélünk, aki a progresszív, liberális világuralom mellett is elég bátor volt ahhoz, hogy Brazíliát helyezze mindenek elé és a Jóistent mindannyiunk fölé. Sok sikert kívánok önöknek! Go, Bolsonaro!” – üzente neki Orbán Viktor.

Változások csak akkor fognak bekövetkezni, ha kitör a polgárháború

Mint ahogy most se, négy éve sem volt biztos, hogy Bolsonaro nyeri az elnökválasztást. A kampányhajrában ugyanis, 2018 szeptemberében hason szúrták. „Isteni küldetést teljesítettem” – ezt vallotta a rendőröknek a magányos merénylő, Adélio Bispo de Oliveira. Az orvosi jelentés szerint a férfi mentálisan zavart volt, így a brazil törvényekkel összhangban nem vonták felelősségre.

A gyilkossági kísérletről elsőként Bolsonaro fia, Flávio számolt be, aki kezdetben felületinek nevezte a sérüléseket, alaposabb vizsgálat után azonban kiderült, hogy sokkal súlyosabbak. A politikus egy hónapig feküdt kórházakban, így az első forduló előtti kampányt kénytelen volt kihagyni.

Ha a penge mélyebben hatolt volna az áldozat testébe, akkor az őt látogató evangélikus lelkésznek gyászbeszédet kellett volna írnia barátjáról. Ehelyett a Brazíliában rendkívül népszerű, a televízióban is gyakran szereplő Silas Malafaia úgy látta jónak, hogy viccelődjön.

„Nézte, mit tett önnel az Isten!” – idézte a New York Times a prédikátor visszaemlékezését, aki a kába, számos beavatkozáson átesett jelölthöz beszélt: „Megszúrták, és most az összes többi jelölt azért kesereg, mert ön páratlan figyelmet kapott a televíziós adásokban.”

Bolsonaro már a késes támadás előtt a brazil politika fékezhetetlen jelensége volt, aki dühös kirohanásokkal kampányolt a korrupció és az erőszak ellen. Nézete jobbára tükrözte az országos hangulatot.

A lelkész szerint a majdnem halálos kimenetelű késelés távolról sem fékezte meg Bolsonaro felemelkedését, hanem még inkább kikristályosította azon meggyőződését, hogy csakis ő, a Messiás képes megváltani az évek óta tartó gazdasági gondokkal, korrupciós botrányokkal és a vérontás rekordmagas hullámával sújtott országot. Középső neve ugyanis tényleg Messias.

„Minden eddiginél jobban erősödött az akaratom, hogy segítsek az embereknek, és hogy megmentsem a nemzetünket” – a lelkész szerint ezt mondta neki Bolsonaro nem sokkal megválasztása előtt.

Teljesen felforgatta a politikai pártokat és normákat, amelyek a több mint három évtizeddel korábbi katonai uralom vége óta Brazíliában uralkodtak.

„Térjünk vissza egyenesen a diktatúrába” – ezt mondta egyszer kongresszusi képviselőként, mert a nők, a melegek és a színesbőrű brazilok mellett a demokráciát sem szívlelte. A hagyományos pártok és politikusok annyira szélsőségesnek tartották, hogy még hónapokkal a választások előtt is kérdéses volt indulása.

„A választások semmit sem fognak megváltoztatni ebben az országban” – mondta hét kongresszusi ciklusának egyikében. „Változások sajnos csak az a napon fognak bekövetkezni, amikor itt kitör a polgárháború, és – harmincezer ember meggyilkolásával – elvégezzük azt a munkát, amit a katonai rezsim elmulasztott. Ha néhány ártatlan ember meghal, az teljesen rendben van. Minden háborúnak vannak ártatlan áldozatai. Azt sem bánom, ha én halok meg, amennyiben rajtan kívül még harmincezren életüket vesztik.”

Hogy milyen meggyőződéssel hisz a vérontásban, azt egy másik megállapítása is tükrözi:

„A rendőr, aki nem öl, nem rendőr” – idézte a Washington Post 2017-ben kimondott szavait.

Uszító megjegyzései tették vonzóvá Bolsonarót a brazilok milliói számára. Győzelmi beszédében azonban már azt ígérte, hogy kormánya tiszteletben fogja tartani az alkotmányt és a demokratikus elveket.

A katonai fizetés alacsony

Bolsonaro 1955. március 21-én született Campinasban, São Paulo közelében. Keresztnevét egy focistáról kapta. Apja így tisztelgett Jair da Rosa Pinto, a Palmeiras labdarúgója előtt, aki ugyanazon a napon ünnepelte a születésnapját, igaz, 34 évvel korábban jött a világra.

Jair felmenői olasz származású bevándorlók voltak – a dédnagyapja még az eredeti z-vel, Bolzonaróként írta a vezetéknevét. A távoli ősök között volt egy német származású nagy-nagyszülő is, aki Hamburgban született ugyan, és a 19. század második felében kivándorolt Dél-Amerikába.

Első felesége három fiúval ajándékozta meg keresztény értékeket valló, katolikus férjét, a második eggyel, a már említett, Laura nevű lánya pedig harmadik házasságából született.

Bolsonaro karrierje egy viszonylag rövid katonai, ejtőernyős pályafutással kezdődött, amely ellentmondásos véget ért, ugyanakkor megnyitotta az utat első választási győzelme előtt 1988-ban.

A fegyveres erőkhöz való csatlakozás gondolata a hetvenes évek elején ragadta magával, amikor a katonák egy kommunista gerillavezérre vadászva lepték el a szülővárosához közeli területet. A helyszín ismeretében ő kalauzolta a hadsereg tagjait. Ez volt egyike az 1964 és 1985 közötti katonai diktatúra idején rendezett embervadászatoknak.

Forrás: Flickr
Jair Bolsonaro a katonai akadémia befejezése után, szüleivelForrás: Flickr

Miután 1977-ben elvégezte a katonai akadémiát, Bolsonaro a századosi rangig vitte a tüzérségben. Az egyenruhában töltött időszaka épp akkor ért véget, amikor a demokrácia helyreállt. A fizetések alacsonyak címmel 1986-ban egy dolgozatot tett közzé egy lapban, amelyben a katonák (éh)bérével szembesítette feletteseit.

„Álmodni sem merek arról, hogy kielégítsem azokat az elemi szükségleteket, amelyekre egy az én kulturális és társadalmi szintemen lévő embernek törekednie kellene” – írta.

Hazafisága és példás szolgálati múltja ellenére a cikk miatt rövid időre börtönbe került. Nem sokkal később egy sokkal súlyosabb váddal nézett szembe. Azzal gyanúsították, csatlakozott azokhoz, akik katonai támaszpontokon végrehajtott robbantásokkal akartak magasabb bért kikényszeríteni a katonáknak.

Bolsonaro tagadta részvételét az összeesküvésben, ráadásul ilyen akciót senki sem hajtott végre.

Katonai körökben azonban hőssé vált, és ezt a figyelmet kihasználva indult riói önkormányzati képviselőnek. Két évvel később már a brazil törvényhozást szemelte ki, ahová tiszttársai erőteljes támogatásával be is jutott.

Felelőtlen demokráciával nem oldhatók meg komoly nemzeti problémák

A kilencvenes évek elején lett megosztó személyiség, amikor az ország újonnan megválasztott vezetői fokozatosan újjáépítették a demokratikus intézményeket. Nem tekintették konszenzusépítőnek a rendkívül széttöredezett kongresszusban

A kongresszusi alsóház előtt mondott tüzes beszédében, 1993-ban Bolsonaro a demokrácia felszámolását sürgette. Azzal érvelt, hogy a Brazíliában kialakulóban lévő változat „veszett ügy”.

A diktatúra híve vagyok

– harsogta, és hozzátette: „Soha nem fogunk komoly nemzeti problémákat megoldani ezzel a felelőtlen demokráciával”. Akkoriban úgy vélte, az ország lakossága visszavárja a sereget.

A törvényhozásban nem volt túl termékeny. A kongresszusban eltöltött 27 év alatt benyújtott tucatnyi törvényjavaslata és módosítása közül mindössze kettő emelkedett törvényerőre. A rendőrség és a fegyveres erők támogatása volt a legszenvedélyesebb célja, de beleszólt a társadalmi kérdésekbe – az abortuszba és a melegek jogaiba, amelyeket határozottan ellenzett.

Bolsonaróra kívülállóként tekintettek, aki csupán néhány kérdésre összpontosít buzgón, köztük a kommunizmusra és a homoszexualitásra – állította a kongresszus egyik liberális tagja, aki figyelemmel követte képviselőtársa karrierjét.

„Soha nem tapasztaltam, hogy részt vett volna az elektromos hálózatról, a környezetről, az oktatásról, az egészségügyről, a városi mobilitásról vagy a lakhatásról szóló vitákban” – mondta Chico Alencar, aki szerint Bolsonaro „monotematikus”, és felszólalásait a kommunista fenyegetésnek rendelte alá.

„Még nem szabadult meg a hidegháború korszakától” – jellemezte Alencar, aki felidézte, hogy Bolsonaro 2011-ben azokat az oktatási anyagokat ostorozta kíméletlenül, amelyek a homofóbiára igyekeztek felhívni a figyelmet. Arra hivatkozva ítélte el őket, hogy a gyermekek szexuális aktivitására és nemi identitásuk megkérdőjelezésére ösztönöznek.

Évekkel később ugyanez a téma Magyarországon is heves vitát gerjesztett.

Stratégia nélkül

Egy maroknyi barátjának 2013-ban árulta el bizalmasan, hogy elnöki ambíciók fűtik.

„Ember, te megőrültél” – emlékezett vissza Malafaia, miután Bolsonaro vele is közölte álmát, pillanatokkal azelőtt, hogy a lelkész harmadik frigyét is felszentelte.

Azt mondta: „a baloldali bűnözők ellen” akar harcolni. Így utalt az akkor hatalmon lévő Munkáspártra. Akkoriban még a szavazatok tíz százalékával is megelégedett volna.

A kongresszusba azonban 2014-ben majdnem négyszer annyi szavazattal jutott be újra, mint amennyit 2010-ben kapott. Ezek után kezdte járni az országot gyújtó kortesbeszédeivel.

Az elnöki tisztségre pályázók hagyományával szakítva gyakran szitokszavakkal tűzdelte meg mondanivalóját. Amerre csak járt, fegyverekkel illusztrált táblákkal ünnepelték azt az indítványát, hogy az erőszakos bűncselekmények megfékezése érdekében lazítani kell a rendőrségi lőfegyver használatának szabályozásán.

Nem sokkal később hívei mitónak, legendának becézték, és a nemzeti színre, a büszkeség és az egység jelképére utaló sárga pólókat kezdtek viselni „Brazília az én pártom” felirattal.

A tapasztalt politikusok és elemzők kétkedve figyelték a nők és a színesbőrűek elleni uszításokkal fűszerezett kampányt, az addigi kormányzást megelégelő választók körében azonban osztatlan sikert aratott.

A riválisok a véletlenszerűnek tűnő kampánystratégia sikerén csodálkoztak. Ha kívülről kuszának és rögtönzöttnek hatott, az nem volt véletlen. Valóban az volt – mondta Malafia, aki hozzátette: Bolsonarónak és kampányának „nem volt igazi stratégiája”.

„Ha Lulát csalással választják meg, kitör a lázadás”

A regnáló elnök annál komolyabban készült fel újraválasztására, holott az első forduló előtt már szinte esélytelennek tartották azok után, hogy a közvélemény-kutatások szerint kihívója, Luiz Inácio Lula da Silva – aki szintén volt már elnök – szinte behozhatatlannak látszó előnnyel vezetett Bolsonaróval szemben.

Az eredmények ezzel szemben őt igazolták: súlyosan alábecsülték jobboldali mozgalmának erejét.

„Még mindig Lula a favorit, de teljesen elképzelhető, hogy Bolsonaro lesz a végső győztes” – állítja egy brazil politológus. „Ha összeadjuk a többi jelölt támogatóinak számát, akkor elegendő szavazata lesz” – mondta Oliver Stuenkel.

Az első fordulót Lula a szavazatok 48,4 százalékával nyerte, szemben a 43,2 százalékos Bolsonaróval. Da Silvának 1,85 millió szavazat hiányzott az egyértelmű győzelemhez, míg Bolsonarónak még 8 millió szavazat kellett volna ahhoz, hogy már az első körben megszerezze a voksok több mint felét.

Október 2-án közel 10 millióan adták le szavazatukat olyan jelöltekre, akik már kiestek a versenyből. A szavazatok nagyjából egyharmada egy balközép, kétharmada pedig egy jobbközép jelöltet támogatott.

Másnap Bolsonaro már hivatali eszközeit is bevetette, hogy még több szavazót csábítson magához: előrehozta egy nagyjából ötvenezer forintnak megfelelő, az alacsony jövedelműek kisegítését célzó jóléti segély kifizetését.

Az előrejelzés szerint Bolsonaro a szavazatok 36 százalékára számíthatott. Héttel többet kapott. Lula támogatottságát csak kis mértékben becsülték túl. A kettőjük közötti különbség több mint 6 millió szavazat – Lula javára.

A kutatók azzal védekeznek: Bolsonaro hívei vélhetően szégyellték bevallani, hogy az elnökre szavaznak. A helyzetet bonyolította, hogy Bolsonaro kabinetfőnöke arra szólította fel a szavazókat, ne álljanak szóba a közvélemény-kutatókkal.

Az előzmények ellenére Da Silva 48,4 százalékos támogatottsága azt jelenti: „gyakorlatilag lehetetlen”, hogy ne ő nyerjen a második fordulóban, október 30-án – állítja Ipespe elnöke, Antonio Lavareda, holott az általa vezetett cég is pontatlan előrejelzést adott.

Ez feszült helyzetet okozhat a végeredmény kihirdetése után. Bolsonaro hónapok óta – bizonyítékok nélkül – választási csalásról beszél, és azt sugallja, hogy csak így veszíthet. Választók millióit győzte meg Brazíliában.

„Ez csalás. Lula nem előzheti meg Bolsonarót” – mondta egy 28 éves boltos, aki Bolsonaro többi hívével az utcán elemezte az első forduló kimenetelét.

„Ha Lulát csalással választják meg, akkor biztosan kitör a lázadás, amiből én se maradok ki” – idézte a New York Times helyszíni tudósítója Yasmin Simõest.

Október 2-án egyébként az elnök konzervatív tömörülése, a Liberális Párt újabb helyeket szerzett a brazil törvényhozásban, ahol 112 képviselővel a legerősebb a képviselőházban és a szenátusban egyaránt.

Jair Bolsonaro nem gyengül meg túlságosan a 216 milliós országban akkor sem, ha történetesen veszít a mindent eldöntő második fordulóban, október 30-án.