Orbán Viktor: a Nyugat másodszor árult el bennünket 1956-ban

Access to the comments Kommentek
Írta: FT
Orbán Viktor beszédet mond az 1956-os forradalom és szabadságharc 66. évfordulóján Zalaegerszegen
Orbán Viktor beszédet mond az 1956-os forradalom és szabadságharc 66. évfordulóján Zalaegerszegen   -   Szerzői jogok  Fotó: MTI

Orbán Viktor szokásától eltérően nem Budapesten, hanem Zalaegerszegen tartotta meg ünnepi beszédét október 23-án.

Gulyás Gergely mindezt azzal indokolta a szombati kormányinfón, hogy „amikor 8 millió ember vidéken él, akkor időnként a miniszterelnök megemlékezése ott zajlik, hiszen ott élnek többen”.

A zalaegerszegi helyszínen Orbánt nemcsak követői, hanem tüntetők is várták, és kifütyülték. Mindeközben Budapesten, az Országház előtt Novák Katalin köztársasági elnök jelenlétében, katonai tiszteletadással felvonták a nemzeti lobogót. Az MTI természetesen fotót közölt az eseményről:

Fotó: MTI
Magyar zászló a Kossuth térenFotó: MTI

A hivatalos forgatókönyv szerint Orbán Viktornak Zalaegerszegen fél 11-kor kellett volna színpadra lépnie, de csúszás volt, és a miniszterelnök csak 11 óra után 2 perccel állt a pulpitusra a Mindszenty Józsefről elnevezett Mindszentyneum múzeum és zarándokközpont előtt.

Orbán közölte, hogy „bennünket, a vidékieket lesajnáló baloldal szerint nem helyénvaló" Zalaegerszegen ünnepelni, és hogy szerinte az ellenzék nem érti, hogy Budapest nem azonos Magyarországgal. 

Beszélt a magyar egyházi világ nagy alakjairól, és hangsúlyozta, hogy ők nem csak a hit dolgaiban jelentenek igazodási pontot. „Ellátták a szellemi országvezetés feladatát a politikai vezetők mellett, vagy ha kellett a politikai vezetők helyett is. Mindszenty József ilyen főpap volt.” Leszögezte, hogy méltók akarnak lenni Mindszenty bíboros közösségépítő örökségéhez, illetve 1956 hőseinek halált megvető bátorságához. Közölte: „Ki akarjuk használni azt a lehetőséget, hogy ma nem meghalnunk kell a hazáért, hanem élhetünk érte.”

Hozzátette: Mindszenty József volt az, aki elsőként szólt, hogy 1956 nem felkelés, hanem szabadságharc. Orbán szerint Magyarország igazi tragédiája, hogy a kommunisták az őket támogató szovjet kalasnyikovok segítségével visszatértek, és béke helyett jött a proletárdiktatúra, a pártállam és a kivégzések.

Megjegyezte: Magyarországnak 1956-ban valódi esélye volt kivívni a függetlenségét. Úgy véli, 1956-ban minden észszerű feltétel adott volt, hogy Magyarországon erőszakmentes legyen az átmenet, majd kiemelte: 

„Az első napokban még működött a terv, magyarok százezrei vettek részt a forradalomban, a szovjetek összezavarodtak. Ha a Nyugat nem árul el bennünket másodszor is 1945 után, akkor sikerrel járhattunk volna.

Azt MTI szerint Orbán így összegzett: „A magyarok igazságát csak a magyarok mutathatják meg a világnak, és csak a magyarok védhetik meg saját igazságukat a fenyegető veszélyekkel szemben. Képesek vagyunk megvédeni Magyarország érdekeit itthon és külföldön egyaránt.”

Kitért arra, hogy szerinte 1956-ban a magyarok megtanulták, hogy nehéz időkben csak az összefogás segíthet, és közölte, hogy „ne törődjünk azokkal, akik hol az árnyékból, hol a brüsszeli magaslesről lövöldöznek Magyarországra", mert szerinte ott fogják végezni, ahol az elődeik.

A miniszterelnök hangsúlyozta: mióta nemzeti kormánya van Magyarországnak, minden válságból erősebben jött ki az ország, mint ahogy belement.

Orbán Viktor végül közölte, hogy a kormány felkészült, hogy megőrizzék a magyar gazdaság stabilitását, és hozzátette, hogy a rezsicsökkentést meg tudják védeni. Azt mondta: a kormánynak megvan ehhez az ereje és a tapasztalata.