NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Franciaország kilép a környezetvédők által bírált 1994-es energiakartából

Emmanuel Macron a brüsszeli EU-csúcson
Emmanuel Macron a brüsszeli EU-csúcson Szerzői jogok Geert Vanden Wijngaert/Copyright 2022 The AP. All rights reserved
Írta: Noemi Mrav
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Emmanuel Macron a brüsszeli EU-csúcs után jelentette be, hogy országa kilép az elavult egyezményből, mely gátolja a klíma hatásos védelmét, mivel túlságosan is megengedő a fosszilis energiákkal szemben.

HIRDETÉS

Emmanuel Macron francia elnök október 21-én a brüsszeli Európa-csúcs után jelentette be, hogy Franciaország kilép az 1994-ben ratifikált energiakartából. Az energiakarta, melyet a környezet- és klímavédők évek óta kritizálnak, eddig lehetővé tette az energetikai óriáscégeknek, hogy az azt aláíró államokban olyan klíma- és befektetési politikát folytassanak, mely csak számukra kedvező.

Franciaország kilép az 1994-ben ratifikált energiakartából - jelentette be Emmanuel Macron francia elnök.

Az államfő ezel a lépésével a Klímaügyi Tanács azon ajánlásait hajtotta végre, miszerint Franciaországnak és az Európai Uniónak ki kéne lépnie a megállapodásból. A testület véleménye szerint a 30 éves egyezmény, melyet klímaügyi szakértők már régóta kritizálnak, összeegyeztethetetlen a Párizsi klímaegyezményben rögzített, a zéró kibocsátás eléréséhez kitűzött menetrenddel - írta meg a Le Monde.

Az Energiakarta Egyezmény legfőbb pontjai a befektetések védelmét, az energetikai anyagok és termékek kereskedelmét és szállítását, valamint a vitarendezést érintik. Emellett elismeri az egyes államok energiaforrások feletti szuverenitását, továbbá megerősíti, hogy ezeket a jogokat a nemzetközi jog szabályaival összhangban kell gyakorolni az energiaforrásokhoz kereskedelmi alapon való hozzáférésnek, azok feltárásának és kitermelésének előmozdítására vonatkozó általános célkitűzések érintetlenül hagyása mellett.

A környezetvédelemről viszont csak röviden rendelkeztek benne: megállapodtak az energiahatékonyság elősegítésében, valamint az energiatermelés és -használat környezeti hatásának minimalizálásában, illetve abban, hogy általában a szennyező köteles viselni a szennyezés költségeit, beleértve a határokon átterjedő szennyezést is.

Az EU már júniusban elérte, hogy az egyezményt megreformálják, miután túlságosan megengedő volt a fosszilis energiákkal szemben, de a civil szervezetek szerint az elért eredmény elégtelen volt, ezért arra kérték az unió képviselőit, hogy lépjenek ki abból.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Elfogadta a szenátus Joe Biden klímavédelmi csomagját

11,5 milliónál is több francia ihat kémiai anyagokkal szennyezett vizet

Apácák és környezetvédők tiporják sárba egymást és egymás jogait