NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Az EU energiaellátása biztosnak tűnik a télen, Ukrajnáé egyáltalán nem

Gázellátás híján a szabad ég alatt fűz egy ukrán asszony Bucsában
Gázellátás híján a szabad ég alatt fűz egy ukrán asszony Bucsában Szerzői jogok Vadim Ghirda/AP
Írta: Magyar Ádám
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

A Budapesti Corvinus Egyetem REKK kutatóközpontjának szakértője szerint Európa fellélegezhet: az idei télre már megvagyunk, és ezért valószínűleg az árak is csökkenni fognak.

HIRDETÉS

Az idei télre már meg van oldva Európa energiaellátása a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont munkatársa szerint. Ukrajna kilátásai viszont katasztrofálisak, az orosz támadások fenyegetik az ellátásbiztonságot.

A BCE-REKK kutatója, Tóth Borbála a Duna-régió uniós fejlesztési programjának kassai csúcstalálkozóján ismertette az EU energetikai kilátásait. Itt kérdeztük mi is őt az aktuális helyzetről. 

„A gáz a legnagyobb problémánk. Az orosz gáz kiesett az európai energiamixből, és úgy tűnik, hogy ez egy tartós kieséssé válhat. Nagy szerencsénk, hogy az év elején még érkezett, és ezért az európai tárolók mára gyakorlatilag tele vannak. Úgyhogy Európa felkészülten várja a következő telet, és a mi modellezési várakozásaink szerint, ha nem szállít Oroszország több gázt Európának az idén, már akkor is rendben vagyunk. Mi egy kicsit az árak csökkenését is látjuk, és ezt a piac is visszaigazolja, azért, mert gyakorlatilag elmúlt a nagy stressz Európában az ellátásbiztonság tekintetében a következő télre" - kezdte a helyzet bemutatását Tóth Borbála, majd hozzátette, hogy a 2023-24-es tél már problémás lehet, ha nem indulnak újra a gázszállítások Oroszország felől. 

Euronews
Tóth Borbála nyilatkozik az Euronews stábjánakEuronews

„Oroszországnak a domináns pozíciója folytán nagyon erős piaci erőfölénye volt, és képes volt arra, hogy játszadozzon az európai gázárral. Amikor kevesebbet szállított, akkor nőttek a gázárak. Amikor Európa kicsit jobban állt, akkor bemondtak valami politikai üzenetet, vagy megfenyegették Európát, és akkor arra megint reagáltak a gázárak. Ez a politikai játék viszont csak addig megy, amíg valamennyi gáz van a rendszerben. Hogyha már nincsen orosz gáz a rendszerben, akkor Oroszországnak ez a fajta politikai hatalma megszűnik Európa felett. Azt gondolom, hogy ez a geopolitikai játszma nem folytatódik a jövőben, de ez nem jelenti azt, hogy Európa meg tudja oldani rövid távon, nagyon könnyen azt, hogy elég fűtőanyaga legyen a télre" - magyarázta, majd így folytatta:

És itt jön az én fő üzenetem: mindenkinek azt üzenem, hogy spóroljon a gázzal, próbáljon megtakarítani. Aki teheti, az váljon le a gázról. Mert a közös új egyensúlyunk, amibe el kell jutnunk, egy jóval alacsonyabb gázfogyasztásnál van. Én azt gondolom, hogy Európának körülbelül 100 milliárd köbmétert kell csökkentenie a gázfogyasztásán ahhoz, hogy újra egészséges, elfogadható áron tudjunk gázt vásárolni. Akkor már nem orosz gázt.

Szankció nincs az orosz gázra, Moszkva döntött a szállítások visszafogásáról

A 100 milliárd köbméter nagyjából az európai összes gázfogyasztás egynegyede, az eddig évente érkező orosz import kétharmada. Tóth Borbála arról is beszélt, hogy a spórolást az ipar kezdte el, de az általuk realizált keresletcsökkenés nem egészséges: sokan egyszerűen bezárták a gyáraikat a magas energiaárak miatt, ez pedig negatívan hat a gazdaságra. Tóth szerint a villamosenergia-szektor már kevésbé fájdalmasan tud spórolni, a gáz kiváltására több lehetőség is van - rövid távon részben más fosszilis energiahordozók, például a szén, hosszú távon viszont jelentős lehet a megújulók szerepe. A háztartásoknak pedig meg kell próbálniuk javítani az energiahatékonyságukon, amire eddig egyáltalán nem voltak ösztönözve a rezsicsökkentés miatt.

A jövővel kapcsolatban csak óvatosan mert jósolni a szakértő:

„Idén folyamatosan csökkentek az orosz gázszállítások, és nem azért, mert bárki szankcionálta volna az orosz gázt, hanem azért, mert az oroszok nem akartak több gázt szállítani. Tehát ez az ő döntésük volt, és ezt a döntést elsősorban azért hozták meg, mert ezzel akarták presszionálni az Európai Uniót arra, hogy az egyéb szankciókat – amik nem a gázra vonatkoznak, gázzal szemben nincs szankció – valahogyan megszüntessék. Igazából innentől kezdve nehéz megjósolni azt, hogy az oroszok szeretnének-e gázt szállítani jövőre, vagy nem, de azt biztosan látom, hogy nagyon sok európai kormány már deklarálta azt, hogy nem szeretne orosz gázt vásárolni akkor sem, ha lesz. Magyarország nem ezek közé tartozik, de a jövő inkább az oroszokon múlik" - mondta.

Ukrajnában katasztrofális a helyzet

A szakértő szerint mi ugyan időt nyertünk a potenciális krízis beálltáig, de Ukrajnában a helyzet már most nagyon aggasztó. Az oka ennek az, hogy Oroszország elkezdte bombázni az ukrajnai energetikai infrastruktúrát. Kijevnek reagálnia kell erre, és a EU Duna Régió Stratégia kassai konferenciájának vendégei is megpróbáltak megoldást találni az új helyzetre.

Felmerült, hogy az uniós tagállamok szerelőkkel és transzformátorokkal segíthetnek Kijevnek. Az Ukrán Nemzetközi Politikai Intézet igazgatója, Nadja Afanaszjeva szerint azonban az ukrán energiaellátás teljes összeomlását csak fegyverekkel lehet megakadályozni.

„Egy ilyen helyzet kialakulását csak az uniós és amerikai partnereinkkel, barátainkkal való együttműködéssel kerülhetjük el. És ez katonai megoldást jelent. Légvédelmi rendszerekre van szükségünk, nagyon sürgősen, és egyre több is van belőlük” - mondta.

A folyamatos orosz támadások miatt az ukránokat rendszeres áramkimaradásokra készítette fel a kijevi elnöki hivatal csütörtökön. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy pénteken az ukrán energetikai miniszter bejelentette: az ország gáz- és áraminfrastruktúrájának 30-40 százalékát érte eddig orosz támadás.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

A német kancellár “Marshall-terv” keretében építené újjá Ukrajnát

EU-csúcs: a tagállamok megállapodtak az energiaárak leszorításáról

Bizottsági alelnök: Nem hiszem, hogy az EP-választás a szélsőjobb diadala lesz