Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Világszerte terjednek a konteók, Magyarországon pedig egyenesen erős igény mutatkozik irántuk

Access to the comments Kommentek
Írta: Németh Árpád
Zsidók deportálása a varsói gettóból, járvány idején Kínában, a laposföld térképe 1893-ból, QAnon ihlette tüntető
Zsidók deportálása a varsói gettóból, járvány idején Kínában, a laposföld térképe 1893-ból, QAnon ihlette tüntető   -   Szerzői jogok  Forrás: AP és Wikipédia   -  

A Föld lapos, a zsidókat nem ölték meg a vészkorszak idején, a Holdon nem járt ember, a szeptember 11-i terrortámadás az amerikai kormányzat áldásával történt, Diana hercegnőt megölték, Ukrajnát nácik irányítják – se szeri, se száma a legképtelenebb állításoknak, a nagyobb baj azonban, hogy ezeknek sokan bedőlnek, ráadásul terjesztik is. Meggondolatlanul vagy politikai célokból, tudatosan vagy a haszonszerzés reményében. A konteókat nem nehéz kiszűrni: tulajdonképpen csak a forrást, tekintélyének súlyát és az üzenet stílusát kell ellenőrizni.

Alex Jonesnak nincs közel egymilliárd dollárja, hogy kifizesse a connecticuti bíróság által megítélt kártérítést egy iskolai lövöldözés áldozatai hozzátartozóinak és az őt perlő FBI-ügynöknek. De nem ágrólszakadt.

A pénzbüntetés nem riasztotta vissza az összeesküvés-elméletek terjesztésétől. Egy korábbi perben először 4,1 millió, aztán 45,2 millió dollárra, most pedig egészen pontosan 965 millió dollárra, több mint 415 milliárd forintra büntették az InfoWars alapítóját.

A bírósági perek után azért sem fogta magát vissza, mert a konspirációs teóriák, a konteók terjesztéséből cége és ő maga is nem kis vagyonra tett szert.

Egy bírósági tárgyaláson egy gazdasági szakértő 135-270 millió dollárra becsülte az InfoWars (Információs háborúk) nevű cég értékét, amely 2015 és 2018 között évi átlag 53,2 millió dollárt zsebelt be ál- és rémhírek terjesztéséből. Jones magával szemben sem garasoskodott: hozzájárulását évi 6 millió dolláros bérrel jutalmazta – írta a Forbes. A perek kezdetekor legértékesebb villáját feleségére, egy másikat apjára íratta át, de még így is maradt öt ingatlana a texasi Austinban.

Az összeesküvés-elméletek kiötlése és terjesztése tehát egy jól jövedelmező üzletág.

Alex Jones hosszú éveken át gátlástalanul átverésnek minősítette a Sandy Hook iskolában 2012. december 14-én történt vérengzést, amelynek húsz elsős kisgyermek és hat iskolai alkalmazott volt az áldozata.

A ma 48 éves Jones csaknem egy évtizeden át „óriási színjátéknak” és hazugságnak nevezte a tragédiát, és így lobbizott a fegyvertartás szigorítása ellen. A tárgyalás során elismerte: már hisz abban, hogy a mészárlás megtörtént, az ítéletet azonban „viccnek” nevezte.

„Mérlegeljék a rágalmazás súlyát", amit Jones állításai jelentenek, például azt, hogy a családok „megrendezték a hat és hétéves gyermekük halálát” – erre kérte viszont az esküdtszéket a felperesek ügyvédje. Az áldozatok családtagjai arról számoltak be, hogy Jones koholt rágalmai miatt folyamatosan zaklatták és sértegették őket.

A radikális jobboldali körökben befolyásos, Trump támogatójaként is ismert Jonesnak rengeteg követője van. Ő szajkózta például a volt elnök bizonyítékokkal nem alátámasztott, hamis állítását, miszerint 2020-as választási veresége tömeges csalásnak tudható be.

Jones már azt megelőzően is a meghökkentő állításokkal sokkolta követőit.

Miért melegek az amerikai békák?

Egy adásában, 2013-ban azt mondta, hogy egy nagyjából tizenöt évvel korábbi texasi árvizet az „amerikai légierő” okozott. Semmilyen magyarázattal nem támasztotta alá, hogyan válthatna ki egy katonai gép áradást, de váltig bizonygatta, hogy a kormány időjárás-fegyverrel is rendelkezik.

„Melegbombája” ugyanis Jones szerint már korábban is volt. Egyik leghírhedtebb összeesküvés-elmélete szerint a kormány a Pentagon által kifejlesztett vegyi anyagok bevetésével változtatja az embereket homoszexuálissá azért, „hogy ne legyenek gyermekeik”.

A minden alapot nélkülöző állítást fokozni is tudta.

A kormány „olyan vegyszereket adagol a vízbe, amitől a fránya békák melegek lesznek” – állította öt évvel később, 2017-ben pedig már tényként kezelte, hogy az „Egyesült Államok területének zömén a békák többsége már meleg”.

A „mocsár királyának” nevezte a Trump ügyeit vizsgáló Robert Mueller különleges ügyészt, „aki azért jött, hogy megölje Amerikát”. Vitriolos gyűlölettel beszélt mindenkiről, aki Trumpot bírálta. A néhai republikánus szenátor, John McCain volt Jones szerint a demokraták tényleges vezetője, Mueller pedig egy pedofil, akivel „le fog számolni”.

A közösségi médiából ezek után tiltották ki.

Hillary Clinton egy pizzériában működtet egy gyermekeket zaklató szexuális hálózatot – a rémhírt nem Jones találta ki, csak terjesztette, mire egy követője és rádióműsorainak hallgatója, Edgar Maddison Welch 2016 végén berontott a gyermekbarát washingtoni Comet pizzériába, átvizsgálta, gyermekszexrabszolgákkal zsúfolt börtönt azonban értelemszerűen nem talált, így dühében csak egy zárat lőtt ki puskájával. Jones a honlapján és a közösségi médiában népszerűsítette a konteót, becsületére szóljon azonban, hogy utólag bocsánatot kért a rágalmakért.

Ember nem tette lábát a Holdra

Az a hiedelem, hogy bizonyos eseményeket vagy helyzeteket titokban, a színfalak mögül, negatív erők irányítanak – így határozza meg az összeesküvés-elméletet magvasan az Európai Bizottság.

Az emberek akkor hajlamosak az összeesküvés-elméletekhez fordulni, amikor elvesztették a kontrollt, amikor félelmet és szorongást éreznek – mondja a definíciót kiegészítve az American University szociológia professzora, aki a szélsőségességet tanulmányozza. Úgy véli, a konteók fekete-fehér válasz formájában vigaszt nyújthatnak, ezért is hisznek bennük sokan.

A „megmagyarázhatatlan halálesetek”, például világjárvány idején, vagy egy népszerű személyiség, mint Diana hercegnő elvesztése – összeesküvés-elméleteket gerjesztenek. Az emberek a szörnyűség helyett inkább abban hisznek, hogy az nem következhet be, tehát igaz sem lehet – magyarázza Cynthia Miller-Idriss, aki szerint az összeesküvés-elméletek nem számítanak újdonságnak az Egyesült Államokban.

Íme, néhány példa:

Az egyik legelterjedtebb a Las Vegastól durván 160 kilométerre északra fekvő 51-es körzet mítosza, az UFO-legendák kiapadhatatlan forrása. A Pentagon 2017-ben hivatalosan is megerősítette: a kormány érdeke, hogy összegyűjtsön mindent, ami veszélyezteti légkörünket, az ott végzett pontos munka azonban még mindig rejtély.

Egy farmer, William „Mac” Brazel 1947-ben különös fémdarabokat és egyéb törmeléket talált a birtokán, az új-mexikói Roswellben. Miután jelentette az esetet, a maradványokat a kormány által küldött páncélozott járművek gyűjtötték össze. A képzelet ettől kezdve teljesen elszabadult. Egy elmélet szerint a nevadai sivatag dombjai között rejtőznek a Földre (Roswellre) véletlenül lezuhant, idegen életformák, amelyeket az 51-es körzetben tesztelnek, és kísérleteznek velük, és itt próbálgatják az időutazást meg a teleportálást is.

Az igazság ennél prózaibb: Dwight Eisenhower elnök 1955-ben „jóváhagyta, hogy a sivatagi sávot, amit a térképen 51-es körzetként jelöltek, a nevadai kísérleti területhez csatolják” – olvasható a CIA titkosítás alól 2013-ban feloldott irataiban. A terület az Atomenergia Bizottság hatalmas, kietlen, nukleáris kísérleti területének közelében volt – ahol a többi között atombombák hatását is vizsgálták az ötvenes években. A hozzácsapott 71-es körzetben a nagy magasságot elérő U-2 kémrepülőgépeket tesztelték.

Lee Harvey Oswaldot 1963. november 22-én tartóztatták le, miután aznap a texasi Dallasban meggyilkolta John F. Kennedy elnököt. Két nappal később, miközben Oswaldot a helyi börtönbe szállították, Jack Ruby, egy texasi éjszakai klub tulajdonosa lelőtte. A sokkoló eseménysorozat az első perctől konteók melegágya volt. A jóképű, népszerű elnököt fényes nappal végzetes lövés érte, a gyanúsítottat napokkal később megölték, ami nyomban felvetette a merénylet eltussolással kapcsolatos találgatásokat. Az amerikaiak több mint fele már a hatvanas évek végén meggyőződéssel vallotta, hogy Oswald nem volt egyedül; arányuk 2017-re 61 százalékra növekedett. Egy másik elmélet szerint az elnököt a CIA gyilkoltatta meg a kudarcba fulladt kubai invázió megtorlásául, a harmadik teória szerint pedig JFK-en állt bosszút a maffia, amiért igazságügyminiszter öccse, Bobby a bűnszervezet mocskos ügyeit szándékozta felgöngyölíteni.

AP Photo/NASA/Neil A. Armstrong
„Kis lépés az embernek, hatalmas ugrás az emberiségnek” – Buzz Aldrin a Holdra lép 1969. július 20-án, társa, Neil Armstrong, az „első ember” fényképeziAP Photo/NASA/Neil A. Armstrong

A hetvenes években az amerikaiak 30 százaléka hitt abban, hogy a Holdra szállást meghamisították. William Kaysing kezdetben szatírának szánta az Amerika 30 milliárd dolláros szélhámossága c. könyvét, végül maga is a konteó áldozatává vált, és őszintén hitt abban, hogy Neil Armstrong és Buzz Aldrin 1969-ben nem a Holdon lépegetett, hanem a nevadai sivatagban örökítették meg a felvételt. Az amerikaiak egytizede még nemrég is átverésnek tartotta a történelmi eseményt. Steph Curry, az NBA csillaga sem hitt a Holdra szállásban, ezért a NASA 2018-ban felajánlotta, hogy körbe vezetik a Johnson űrközpontban, ahol megmutatják neki a Holdról származó kőzetet.

Diana hercegnőt szándékosan ölték meg 1997-ben, alig egy évvel azután, hogy szakított Károllyal – ennek a megalapozatlan fordulatnak számos indítékát vélték utólag felfedezni. A brit uralkodói család képtelen volt elviselni, hogy a trónörökös gyermekeinek mostohaapja egy egyiptomi muszlim legyen – ezt maga Mohamed al-Fayed, Diana potenciális vőlegényének, Dodi Fayednek az apja állította a bíróságon. A pár autóját egy részeg biztonsági főnök vezette, akit egy másik konteó szerint egy olyan titkosszolgálat fizetett, amely a „nép hercegnőjének” a halálát akarta. Megint mások azt állították: Diana orvosi ellátását a baleset után szándékosan szabotálták. Ez a változat az amerikai és francia protokoll közötti különbségből származik: Franciaországban a mentőorvosnak a helyszínen, kórházba szállítás előtt kell megkísérelnie a beteg állapotának stabilizálását, míg az Egyesült Államokban a kórházba juttatás a prioritás.

Az Amerika-ellenes, összehangolt terrortámadások sorozatában csaknem háromezren haltak meg 2001. szeptember 11-én, több ezren megsérültek, ráadásul további több mint kétezer olyan ember halt meg később a munkájával kapcsolatban kialakult betegségekben, akik a tragédia napján az elsők között segítettek a helyszínen. Szeptember 11. Pearl Harbort is felülmúlva vonult be a történelembe az amerikai földet ért leghalálosabb külföldi támadás időpontjaként.

Vélhetően a veszteségek mérete is szerepet játszott abban, hogy legmegdöbbentőbb elméletek kaptak szárnyra. Az egyik legelterjedtebb, egyben legképtelenebb szerint George W. Bush elnök kormánya „szervezte” a 9/11-et – vagy legalábbis tudott róla, és hagyta, hogy megtörténjen –, mert háborút akart indítani Afganisztánban és Irakban az olajért. A jobboldal számos prominens személyisége, köztük a republikánus Marjorie Taylor Greene kongresszusi képviselőnő házalt vadabbnál vadabb összeesküvés-elméletekkel, míg Alex Jones „az egyik legkorábbi és legbefolyásosabb, a 9/11-es összeesküvés-elméleteket valló személy”, aki hozzájárult ahhoz, hogy ezek az elképzelések teret nyerjenek – írta a Slate.

A már említett washingtoni pizzagate-konteó volt a QAnon-összeesküvés magva. Q, egy anonim (innen ered meghonosodott elnevezése is) felhasználó 2017 októberében jelentkezett először a 4chan fórumon. Azt állította, hogy az amerikai kormány hírszerző tisztje, majd kifejtette, hogy a politikusok és a hollywoodi elit nem csak sátáni pedofilok, hanem egyenesen a gyermekek vérét isszák, hogy fiatalok maradjanak. Egyetlen személy állíthatja csak meg őket: Donald Trump. Ebben a Q-univerzumban egyesek szerint Joe Biden illegitim elnök, szerencsére az árnyékból elődje, Trump uralkodik, aki egy nap előbújik, hogy újra átvegye a hatalmat. Azon a napon minden bűnöst – Hillary Clintontól kezdve Tom Hanksen át a pápáig – letartóztatnak. Ilyen előélettel QAnon és az általa terjesztette konteók kulcsszerepet játszottak a Capitolium elleni ostromban is.

AP Photo/Dario Lopez-Mills
Jake Angeli Trump követőihez szólva 2020-ban azt állította: Q küldteAP Photo/Dario Lopez-Mills

Ezek után korántsem meglepő, hogy a 21. században is vannak laposföld-hívők, akik egyszerűen azzal érvelnek: szabad szemmel nem látszik a Föld íve, tehát nem lehet gömbölyű. Ennek bizonyítására Mike Hughes maga barkácsolt egy gőzmeghajtású (!) rakétát, amellyel a magasba akart emelkedni, hogy a saját szemével is igazolja a Föld laposságát.

Könnyelmű és meggondolatlan kísérletét maga sem élte túl.

A laposföld-hívők pontos száma nem ismert. Egy YouGov által végzett felmérés adatai szerint azonban a 18-24 éves fiatalok csupán 82,5 százaléka válaszolta magabiztosan: „mindig is tudtam, hogy a Föld gömbölyű”. Ezek szerint a korosztály 17,5 százaléka bizonytalan a magyarázatban.

Bár könnyű lenne kinevetni a laposföld-elméletét, a hit a szélsőséges tudományos szkepticizmus előhírnöke volt a valós világra kiható kérdésekben, például a járványt megelőző oltásokban.

A koronavírussal kapcsolatos összeesküvések tucatjával találkoztunk. Az egyik szerint a vakcinába mikrochipet ültettek be, amelyet az emberek nyomon követésére használnak; egy másik szerint az elhalálozási arány alaposan túlbecsült. Ráadásul a gyűlölt Bill Gates nemcsak a vírus elszabadulásáért felelős, hanem egy olyan összeesküvés vezetője, amelynek célja a vírus népességszabályozásra való felhasználása.

A sokszor és tudományosan cáfolt elméletek kitartóan élnek, és ebben Trumpnak is lehet némi szerepe, aki azt állította: a vírus nem halálosabb, mint az influenza, és egy nap „csodával határos módon” eltűnik anélkül, hogy oltóanyagra lenne szükség. Talán ezzel magyarázta, hogy megosztó kormányzása idején az Egyesült Államok képtelen volt a járvány kezelésére, amely több mint egymillió amerikai halálát okozta.

Magyarországon erős igény mutatkozik az összeesküvés-elméletekre

A koronavírus témájával így elérkeztünk Magyarországra, amely a járványtagadás egyik európai fellegvára (volt).

A magyarok 42 százaléka tartotta eltúlzottnak a járványügyi korlátozásokat, holott nemzetközi összehasonlításban, népességarányosan itt haltak meg szinte a legtöbben a fertőzésben. Honfitársaink ebben a kérdésben fölényesen vezették a rangsort az európai felmérésben, amit a YouGov 2021 augusztusában készített.

Ugyanez a kutatás szerint a magyarok 36 százaléka – az európai élbolyba tartozva – azt vélte: túlbecsülték a Covid-okozta egészségügyi kockázatokat.

A járvány lecsengése után az oltásszkeptikusok narratívaváltásra kényszerültek, szerencséjükre kapóra jött Oroszország támadása Ukrajna ellen. Az átfedést Magyarországon a Medián felmérése is igazolta, amit a Telex szemlézett:

Azoknak, akik hisznek abban, hogy a koronavírus a globális elit titkos tervének eredményeképpen jött létre, 42 százaléka egyetért azzal is, hogy Ukrajna vezetése nácikból áll, és náci ideológiát képvisel. Akik ugyanakkor nem vizionálnak világhatalmi összeesküvést a Covid mögé, azoknak csak 11 százaléka hisz az ukrán náci kormány mítoszában. Vagyis aki hajlamos hinni a Covid-összeesküvésben, az többszörös eséllyel fog hinni az orosz dezinformációnak.

A Political Capital korábbi kutatásai egyértelműen kimutatták, hogy Magyarországon erős igény mutatkozik az összeesküvés-elméletekre – ezt írta az intézet blogjában, még 2016-ban. A Krím bekebelezését és az azt követő kelet-ukrajnai offline és online háborút követően soha nem látott mértékben erősödött fel az oroszbarát propaganda Kelet-Közép-Európában. Jellemzően az összeesküvés-elméletek formájában terjed, amelyek könnyen fogyasztható formában, a Nyugat-ellenességre építve terjesztik a Kremlnek kedves narratívákat. A magyar kormánypárti sajtó egy része láthatóan lelkesen osztja ezeket a teóriákat, ami részben a forráskritika hiányával, részben a Nyugat-ellenességgel, részben a magyar kormányzat külpolitikai irányultságának igazolásával magyarázható – állapították meg a kutatók már hat éve.

A helyzet azóta nem javult. A minap például az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége tette közzé kijelentések sorát, amelyekből el kellett dönteni, magyar politikusok vagy az orosz elnök szájából származnak-e.

Az összeesküvés-elméletek hívei Magyarországon újabb muníciót véltek találni az épp zajló népszámlálásban, amelyről egyesek azt hiszik: bújtatott vagyonfelmérés.

„Nem lehet, hogy a népszámlálás álcája alatt valójában az emberek tulajdonviszonyainak, életkörülményeinek a bújtatott felülvizsgálata zajlik, ami a későbbi tervekhez, a Great Reset végrehajtásához kell?” – osztotta meg követőivel véleményét egy szélsőjobbos országgyűlési képviselő, aki egy német és egy francia közgazdász tudományos felvetéseire hivatkozva új konteót indított útjára.

Nem csak magyar jelenség az itthon 2010 óta bűncselekményként kezelt holokauszttagadás.

A holokauszttagadás olyan diskurzus és propaganda, amely tagadja a holokauszt vagy soá néven ismert esemény történelmi tényét és annak mértékét, azt, hogy a náci Németország és tettestársai a második világháború alatt a zsidókat öltek meg – így definiálja a kegyeleti emlékezet szövetsége a kegyetlen időszak megkérdőjelezését, holott a vészkorszak a történelem egyik leghitelesebben dokumentált eseménye. A második világháborúban, 1941 és 1945 között hatmillió zsidót öltek meg Európa-szerte a Hitler vezette népirtás során. Ennek ellenére egy 2014-es, száz ország több mint 53 ezer megkérdezettjére kiterjedő felmérés szerint a válaszadóknak csupán 30 százaléka gondolta úgy, hogy a holokausztról szóló történelmi beszámolók pontosak.

„Ahhoz, hogy a tagadóknak igazuk legyen, kinek kell tévednie?” – tette fel a logikus kérdést egy, a témát kutató történész-professzor. Deborah Lipstadt azonnal meg is válaszolta: „Nos, minden bizonnyal az összes túlélőnek... a bámészoknak... mindenekelőtt azonban az elkövetőknek. Ők soha nem mondták, hogy nem történt meg”.

Az összeesküvés-elméletek elleni küzdelem nem túl bonyolult, inkább az elnevezése az.

Az „attitűdbeoltás” technikájával – így nevezi a folyamatot a már idézett Cynthia Miller-Idriss szélsőségesség-kutató – az embereket meg kell tanítani arra, hogyan működik a propaganda, a félretájékoztatás és az összeesküvés-elmélet. Kellő ismeretek birtokában kellően szkeptikusak lesznek, ha gyanús állításokkal találkoznak.

Tulajdonképpen csak három egyszerű kérdésre kell magyarázatot találni a szerző, a forrás, illetve a stílus és a nyelvezet ellenőrzésével:

  1. Ki írta és miért?
  2. A forrás megbízható és tekintélyes?
  3. A nyelvezet tárgyilagos és higgadt vagy egysíkú és szenzációhajhász?