Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Szavazás nélkül, alkotmányos kiskapun nyomta át a költségvetést a francia kormány

Access to the comments Kommentek
Írta: Gábor Tanács  és Le Monde
Elisabeth Borne francia miniszterelnök 2022. október 20-án
Elisabeth Borne francia miniszterelnök 2022. október 20-án   -   Szerzői jogok  AFP   -  

A 2023-as költségvetés elfogadása kapcsán először mutatkozott meg teljes valójában, milyen nehezen kormányozhatóvá vált Franciaország, miután a júniusi parlamenti választásokon Macron elnök pártja és szövetségesei nem tudták megszerezni a parlamenti többséget.

- A kormányom vállal felelősséget a költségvetési törvény első részéért - jelentette be szerdán Elisabeth Borne francia miniszterelnök, hivatkozva a francia Alkotmány 49.3 szakaszára. A bejelentést hosszú viták előzték meg a francia törvényhozásban, ahol a legutóbbi választáson Emmanuel Macron francia elnök pártja, a Renaissance (régen La République en Marche) és szövetségesei elvesztették a korábbi kényelmes többségüket, és kisebbségből próbálják az orosz-ukrán háború okozta gazdasági válságtól sújtott Franciaországot kormányozni. 

A kormánypártok által beterjesztett költségvetéshez az ellenzéki pártok több száz módosító indítványt nyújtottak be, azok megszavazásához kötve a politikai támogatásukat a teljes költségvetés megszavazásához. Módosításokat kezdeményeztek a minisztériumok és még egyes kormánypártok is. Például a Renaissance 10 képviselőjének támogatásával sikerült megszavaztatni a MoDem nevű kormánypárt módosítását, amely megadóztatta volna a nagy összegű osztalékokat (arra hivatkozva, hogy tipikusan az energetikai óriások extraprofitot értek el a háború miatt, és ezt a tulajdonosok ne vehessék ki osztalék formájában.) De hiába. A módosítások nagy részét (köztük ezt is) Borne kormánya lesöpörte, és mintegy 100, többségében minisztériumi és kormánypárti módosító javaslat beépítésével a 49.3-as alkotmányos bekezdésre hivatkozva szavazás nélkül fogadták el a törvényt. A nagy baloldali ellenzéki pártszövetség (NUPES) és a Marine Le Pen vezette Rassemblement National javaslataiból egyet sem fogadtak el. - A macronizmus az autoriter hatalomgyakorlás egyik vállfajává vált - reagált a radiális baloldali La France Insoumise 

A 49.3-as csapdája - működésben a centrális erőtér

A francia alkotmány vonatkozó szakasza azt mondja ki, hogy a miniszterelnök a miniszterek tanácsának felhatalmazása alapján bizonyos jogi szövegeket szavazás nélkül elfogadtathat (a pontos kifejezés az, hogy a Nemzetgyűlés előtt felelősséget vállalhat a törvényért) anélkül, hogy arról a törvényhozás egyáltalán szavazna. Ezt a törvényhozás tagjai megakadályozhatják azzal, ha huszonnégy órán belül bizalmatlansági indítványt adnak be  - ehhez a képviselők egytizedének kell azt támogatnia - és azt abszolút többséggel megszavaztatják.

A francia politikában most három nagy csoportosulás van, amelyekből Macron leginkább liberálisnak nevezhető koalíciója és a (radikális) baloldali pártszövetség NUPES több pártból áll. A harmadik erőcsoport az euroszkeptikus és bevándorlásellenes Rassemblement National, ami egységes tömb, és ezen kívül van egy darab jobbközépnek nevezhető párt, a Les Républicains. Vagyis a liberális kormánykoalíciótól jobbra és balra álló ellenzéki tömörülések egyelőre egymást is riválisnak tekintik és nem szavazzák meg egymás bizalmatlansági indítványait, egyedül pedig nem tudják elérni a szükséges 289 szavazatot. A Macron-szövetséges MoDem vezetője, Francois Bayrou a helyzetet azzal magyarázta, hogy a kormány akkor nyomhatja át a költségvetést ilyen módon, ha ezzel az ellenzék végső soron mégiscsak képes együtt élni. 

Az intézmény elég radikálisnak tűnik, de egy nemzetgyűlési ülésen csak egyszer lehet élni vele, idén még összesen kb. tízszer. 1958 óta közel kilencven alkalommal éltek ezzel az alkotmányos lehetőséggel a francia kormányok.

Ki fél jobban az előrehozott választásról?

Az eset jól mutatja, milyen nehézségekkel néz szembe a továbbiakban Macron, aki nagyobb kompromisszumkészséget ígért az ellenzéknek azután, hogy a törvényhozási többsége a választásokon elolvadt. 

A francia elnök kritikusai szerint a költségvetés körüli huzavona is bizonyítja, hogy Macron nem tud kooperatív módban játszani, és minden eszközt meg fog ragadni azért, hogy ne kelljen az ellenzékkel kompromisszumokat kötnie. 

Miközben Franciaországban pont a héten hirdettek egynapos általános sztrájkot,  a múlt hétvégén országszerte rendeztek felvonulásokat fizetésemelést követelve, Macron például nem akarja elengedni azt a tervét, hogy 64 évről 65-re emelje a nyugdíjkorhatárt. 

A kormányon belüli feszültségek abban is kiütköztek, hogy a MoDem javaslatát az illetékek megadóztatásáról végül a kormány nem tette be a költségvetési csomagba.  Ugyanakkor a francia elnök rendszeresen azzal fenyegeti meg az ellenzéket, hogy ha teljesen ellehetetlenítik a kormányzást, előrehozott választásokat fog kiírni, és mivel ennek az eredménye egy újabb kisebbségi kormány lenne, ezt egyik ellenzéki párt sem ambicionálja különösebben.