Meghan helyiekkel táncolt, Katalin mindenkit elbűvölt Pakisztánban, Diana és Károly között tapintani lehetett a gyűlöletet egy dél-koreai úton. Mi az értelme a királyi látogatásoknak?
HIRDETÉSA királyi családok külföldi látogatásai PR-szempontból nagyon hasznosak, és a rajongók számára valóságos csemegét jelentenek: kedvenceiket minden nap más eseményen, helyzetben és ruhákban láthatják, elemezhetik viselkedésüket. Természetesen hiba lenne azt gondolni, hogy ezeknek az utaknak nincs valódi jelentősége, és csak PR- vagy protokollcélokat szolgálnak. A spanyol királyi pár hét eleji németországi látogatása sem kivétel, de elemeztük a brit királyi család körútjainak legsikeresebbjeit és a legnagyobb buktatókat tartogatókat.
Mint ahogyan azt az unalmas hivatalos közleményekben lehet olvasni, "Fülöp király és Letícia királyné célja aláhúzni és megerősíteni a Spanyolország és Németország közötti kétoldalú kapcsolatokat." A németországi látogatás tipikusnak tekinthető: katonai tiszteletadással fogadták őket hétfőn Berlinben, majd az elnöki palotában, a Bellevue-ben találkoztak az államfővel, Frank-Walter Steinmeierrel és feleségével, Elke Büdenbenderrel. Este díszvacsorát adtak a tiszteletükre, ahol a stílusosságáról és sportos alakjáról ismert Letícia királyné tűzpiros nagyestélyiben pompázott, lévén ez a spanyol zászló egyik domináns színe.
Kedden a királyi pár megnyitotta a Frankfurti Könyvvásárt, amelynek idén Spanyolország a díszvendége. Ezzel szeretné népszerűsíteni Madrid a spanyol nyelvet Németországban: "Reméljük, hogy ez segít még jobban népszerűsíteni a spanyol nyelvet és kultúrát, mint a két népünk közötti kölcsönös megértés eszközét" - mondta VI. Fülöp riportereknek.
A király találkozott a német kancellárral, Olaf Scholzcal, meglátogatta a parlamentet, a berlini városházát, valamint a Brandenburgi kaput. Miközben a férfiak tanácskozásokon és politikai programokon vesznek részt, a hölgyek általában jótékonysági intézményeket, kórházakat, sérült gyerekeket ápoló otthonokat látogatnak. De mi is a célja ezeknek az enyhén papírszagú és kívülről igen unalmasnak tűnő külföldi látogatásoknak?
A királyi családok külföldi látogatásai diplomáciai és kereskedelmi szempontból rendkívül hasznosak
Az európai uralkodócsaládok a liechtensteini nagyherceget leszámítva nem rendelkeznek tényleges politikai hatalommal, vagy csak nagyon kevéssel. Ha nagy ritkán azt a keveset használni szeretnék, azonnal felzúdulást is keltenek vele. Például a 2000-es években az akkor még „csak” trónörökös Károly wales-i herceg felháborodást okozott azzal, hogy egy sor levelet írt Tony Blair kormánya tagjainak az őt személyesen is érintő ügyekben, és kifejezte nemtetszését egyes törvényjavaslatokkal kapcsolatban. A brit királyi család tagjaitól márpedig semlegességet várnak el, és azt, hogy politikai ügyekben elfogulatlannak tűnjenek, még ha magánemberként nem is azok. Politikai hatalmuk habár nincs, de befolyásuk van, és hatalmas sajtóérdeklődés övezi őket, így az európai királyi családok mára inkább a puha diplomácia eszközeivé váltak kormányaik kezében. Hiba lenne azonban azt gondolni, hogy külföldi útjaiknak nincs valódi jelentősége, és csak protokollcélokat szolgálnak.
A brit királyi család tagjai általában a külügyminisztérium kérésére utaznak a világ különböző országaiba, azért, hogy a brit érdekeket képviseljék és előmozdítsák. A legtöbbször a Nemzetközösséghez tartozó államokba utaznak. A Commonwealth az egykori Brit Birodalom volt gyarmataiból álló szövetség, amelyet az uralkodó személye tart egyben. Az Egyesült Királyság számára fontos, hogy a néhány monarchiából és számos köztársaságból álló szervezet megtartsa a jó kapcsolatokat az anyaországgal, hogy rajtuk keresztül is érvényesüljenek London gazdasági és politikai érdekei. Mivel több millió lelket számláló indiai és pakisztáni bevándorló közösség él az Egyesült Királyságban, ezért különösen fontos a kormány számára, hogy nekik is megmutassák: törődnek anyaországaikkal. (Sokan vitatják, hogy a Nemzetközösség államai miképp profitálnak a volt gyarmatosító nagyhatalomhoz fűződő kapcsolataikból, de ennek a cikknek nem célja ezt elemezni.)
A legtöbb, átlagosnak számító külföldi út közül kiemelkednek az olyan, történelmi látogatások, mint például az, amikor II. Erzsébet 1986-ban Kínába utazott, első brit uralkodóként, vagy amikor 2011-ben az Ír Köztársaságba látogatott – ekkor már egy évszázada nem tette brit uralkodó a lábát ír földre. 1911-ben még Erzsébet nagypapája, V. György járt a zöld szigeten, amely akkor még az Egyesült Királyság része volt.
Jelentős eseménynek számított Fülöp belga király júniusi kongói látogatása. A vizitet két éven át halasztgatták a Covid miatt, végül az út az egykori gyarmattartó és volt gyarmata közötti közeledés fontos állomásává vált.
Egyébként a királyi családok külföldi látogatásai PR-szempontból is nagyon hasznosak, és a rajongók számára valóságos csemegét jelentenek: kedvenceiket minden nap más eseményen, helyzetben és ruhákban láthatják, elemezhetik viselkedésüket. Ilyenkor valósággal felpezsdülnek a különböző királyi családok rajongói oldalai, ami jót tesz a királyi személyek népszerűségének.
Riksában utaztak, helyiekkel táncoltak
Természetesen a látogatások hatását a királyi házak mérik, a helyi és az otthoni sajtó visszajelzéseit szemlézik. Ez alapján vannak jól és kevésbé jól sikerült körutak. Az előbbiek közé tartozik, amikor az akkor még cambridge-i herceg néven futó Vilmos és felesége, Katalin Pakisztánba látogattak 2019-ben.
A pakisztáni közösségi médiában valóságos imádathullám övezte Katalin hercegnét, miután egy türkizkék „shalwar kamíz”-ban, pakisztáni helyi viseletben szállt le repülőgépükről.
Itt meg kel említeni, mekkora jelentősége van a ruhaviseleteknek a hasonló látogatásokkor: általában heteken át tervezik a királyi gardróbokat az ilyen utak előtt, hiszen fontos a tiszteletadás a meglátogatott ország kultúrájának, egyúttal az is, nehogy megsértsenek az öltözékekkel valamiféle érzékenységet.
Az érkezéskor a brit királyi család hölgytagjai legtöbbször az adott ország zászlójának színeit viselik magukon - így tett Meghan hercegné marokkói látogatásukkor vagy Katalin, amikor Arubára érkezett -, és ha rendelkezésükre áll olyan ékszer, amelyet az adott állam ajándékozott valamikor a brit Koronának, akkor azt viselik az állami események, díszvacsorák alkalmával.
A 2019 októberi pakisztáni látogatáson történt az is, hogy Vilmos és Katalin egy helyi szokásoknak megfelelően kialakított riksával érkezett egy esti fogadásra. Szinte komikus volt látni, ahogyan a brit trónöröklési sorrendben második helyet elfoglaló Vilmos és felséges neje estélyre öltözve bezsúfolódnak egy tipikus, csicsás riksába – a videók és képek, amik ekkor készültek, napokig a legnépszerűbbek voltak a pakisztáni közösségi médiában.
Jól sikerült az a látogatás is, amelyet Harry sussexi herceg és felesége, Meghan tettek nem sokkal korábban Dél-Afrikában 2019 szeptemberében. A hercegi párt eleve örömmel fogadták, és a lelkesedés magasra csapott, amikor a színesbőrű közösséghez tartozó édesanyjára büszke Meghan leállt táncolni helyiekkel, gyerekekkel játszott, mecsetbe látogatott, és több beszédet is tartott a nők felemeléséről.
Harry herceg elkötelezettsége Afrika iránt gyerekkora óta ismert, közeli kapcsolatokat alakított ki a kontinensen, és több jótékonysági szervezetet is létrehozott az aknamentesítésre, valamint a HIV-pozitív gyermekek megsegítésére. A 10 napos út diadal volt, legalábbis a hercegi pár szempontjából. A királyi család már kevésbé örült annak, amikor Meghan éppen Fokvárosban arra panaszkodott egy riporternek: a családtagok közül senki nem kérdezte meg tőle, hogy van, amikor gyereket várt.
Eduárdék magukról ajándékoztak képet, Diana és Károly között tapintható volt a gyűlölet
Vannak azonban sokkal-sokkal rosszabbul sikerült utak is. A királyi család két, Karibi-térségbe tett útja idén óriási fiaskónak bizonyult. Áprilisban látogatott a régióba az azóta elhunyt Erzsébet királynő legkisebb fia, Eduárd wessexi gróf és felesége, Zsófia. A körút eleve rosszul indult, mivel előtte nyílt levelet írtak nekik az Antiguai és Barbudai Helyreállítási Bizottság aktivistái, arra figyelmeztetve őket, hogy ne legyenek „álszentek” a rabszolgasággal kapcsolatban, és ne kezeljék a helyieket „egyszerű emberekként”. Aktivisták szerint ugyanis a királyi család a múltban „közvetlenül részt vett és anyagilag hasznot húzott a rabszolgakereskedelemből”, ezt pedig ideje lenne elismerniük. A Helyreállítási Bizottság tagjai levelükben azt írták: „általánossá vált, hogy a királyi család tagjai és brit kormánytisztviselők ellátogatnak a régiónkba, ahol aztán azon keseregnek, hogy a rabszolgaság “szörnyű kegyetlenség” volt, aminek nem lett volna szabad megtörténnie." A csoport szerint a rabszolgaság „folt a britek történelmén”, míg számukra mély fájdalom, igazságtalanság és a rasszizmus forrása. Azt kérték a wessexi pártól, hogy látogatásukkor ne ismételjék meg családtagjaik "mantráját".
Úgy tűnik azonban, hogy Eduárd és felesége figyelmen kívül hagyták a kéréseket, mert körútjuk egyik első állomásán, St. Lucia szigetén rögtön felháborodást keltettek. Amíg ők az ország miniszterelnökétől, Philip Pierre-től egy csodás akvarellt kaptak egy tengeri teknősről, addig Eduárd és Zsófia egy saját magukról készített, bekeretezett és dedikált fotót ajándékoztak a kormányfőnek.
HIRDETÉSHabár ez a gesztus önmagában nem számít sértésnek, mert általános szokás, hogy a királyi család tagjai dedikált fotót adnak azoknak, akiket meglátogatnak, és sokan örülnek is ennek, a jelenlegi hangulatban, amikor egyre több állam szeretne kiszakadni a Nemzetközösségből, a területén élő népek pedig torkig vannak a gyarmati múlt árnyaival, és eleve megjelentek olyan hangok, hogy a királyi család egyes tagjai rasszisták, ez a gesztus leereszkedőnek tűnik, de minimum szerencsétlen.
Az is kudarcnak számított a körúton, hogy a pár grenadai útját törölni kellett. Hivatalos indoklást nem adtak, de a brit sajtó megírta, hogy mivel Eduárd és Zsófia csak nyolc órát tartózkodtak volna a szigeten, a helyi kormány jelezte stábjuknak, hogy ez túl sokba kerülne arányaiban az adófizetőknek.
Vilmos herceg és Katalin hercegnő Karib-térségben tett útja sem számított épp diadalmenetnek: ők nem sokkal korábban, márciusban utaztak a régióba a királynő platina jubileuma alkalmából, és ezt az eseményt is hasonló kellemetlenségek kísérték. Az Antigua és Barbudai Helyreállítási Bizottság elnöke, Dorbrene O’Marde egyenesen „az archaikus gyarmati viselkedés borzalmas példájának” nevezte látogatásukat. Sokaknak ugyanis nem tetszett, hogy a pár egy 1953-as Land Roverben állva tartott díszszemlét. Vilmos katonai uniformist, Katalin pedig egy fehér ruhát viselt erre az alkalomra, hasonlót ahhoz, mint amit II. Erzsébet királynő 1954-es látogatásakor.
Az alábbi két kép 10 év különbséggel készült, a Twitter ismét felkapta karibi útjuk alkalmával. A felhasználó azt írja: "Tudnánk arról beszélni, hogy ez a két kép 10 év különbséggel készült? 10 év alatt, amíg beletanultak a munkájukba, lett három gyerekük, egy egész évtizeden át volt alkalmuk érettebbé válni.... Vilmos és Katalin azonban nem tanult semmit."
De még nagyobb felháborodást váltottak ki azok a fotók, amelyek a jamaicai Trench Townban készültek arról, ahogyan a hercegi pár egy drótkerítésen keresztül üdvözölte az összegyűlt tömeget. Később kiderült, hogy a sportpálya, amin megjelentek, körbe volt kerítve, és néhány nappal korábban éppen ugyanígy üdvözölte a fogadására odagyűlt embereket egy színesbőrű futballsztár, sokan mégis felrótták a hercegi párnak, hogy tekintettel a jelenlegi hangulatra, jobban oda kéne figyelniük arra, milyen üzenetet sugároznak tetteikkel és a róluk megjelenő képekkel.
HIRDETÉSEgy királyi szakértő, Tom Bower szerint nem Cambridge-ék tehetnek a kínos pillanatokról, hanem az útjukat megszervező, többnyire a Külügyminisztériumban dolgozó tisztségviselők. "A külügyminisztériumi dolgozókat okolom a katasztrófáért" - mondta a Mail Online-nak. "Inkompetensek, műveletlenek és lusták, nem voltak képesek előre látni a problémákat, amelyekkel Vilmos és Katalin találkozhatnak."
Az egyik legrosszabbul sikerült királyi turné mégsem ez volt, hanem Károly herceg és Diana hercegnő 1992-es dél-koreai útja. A látogatás eredeti célja az lett volna, hogy összehozza az akkor már közismerten marakodó wales-i hercegi párt, valójában azonban éppen az ellenkező hatást érték el vele. Dianát csak nagy nehezen lehetett rábeszélni az útra, és szemtanúk szerint mindent meg is tett, hogy egyértelmű legyen: nem szívesen van ott férjével.
Egy, a turnéról tudósító riporter azt mondta akkor a brit napilapnak, az Expressnek: tapintható volt a gyűlölet köztük az úton, és ez a róluk itt készült képeken is látszódott. A párnak utóbb bocsánatot is kellett kérnie a dél-koreai házigazdáiktól viselkedésük miatt. Néhány hét múlva hivataluk bejelentette: Diana és Károly különköltöznek.
A magyarországi vizitek jól sikerültek
A magyarországi látogatásokon még Diana és Károly sem okozott botrányt – óriási szenzációnak számított a rendszerváltás idején, 1990-ben, amikor együtt látogattak először a néhai Vasfüggöny mögé. Engedelmesen megnézték a Vásárcsarnokot, a Parlamentet és az Operát. Diana 1992-ben egyedül tért vissza, erről a látogatásról azok a képek váltak híressé, amikor a Pető Intézetben járt.
1993 májusában négy napon át Magyarországon tartózkodott II. Erzsébet férjével, Fülöp herceggel. A brit uralkodó és férje megtekintették Budapesten a Szent Koronát, a királynő parlamenti beszédet tartott, megmutatták nekik a Várat és a Széchenyi könyvtárat, a Nemzeti Múzeumot, díszvacsorát és balettelőadást tartottak a tiszteletükre. Erzsébet királynő ragaszkodott ahhoz, hogy meglátogassa a Dankó utcai hajléktalanszállót is.
HIRDETÉS2010-ben Károly és Camilla jártak Magyarországon, emlékezetes a Dohány utcai zsinagógában tett látogatásuk.
Egyik viziten sem történt incidens, mindössze az edinburgh-i herceg egyik megjegyzése okozott derültséget. Fülöp herceg ugyanis azt mondta egy Magyarországon élő brit férfinek, hogy biztos nincs még itt sok ideje, mert egyelőre nincs olyan bödönszerű hasa, mint a helyieknek. De – úgy tudni – ezen senki nem sértődött meg...