Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Vajon az Európai Unió sújthatja-e szankciókkal Oroszországot? És ki a „törpe”, ki az „óriás”?

Access to the comments Kommentek
Írta: Németh Árpád
Az Európai Unió és Oroszország zászlaja
Az Európai Unió és Oroszország zászlaja   -   Szerzői jogok  Forrás: AP   -  

„Törpének” nevezte az Európai Uniót Orbán Viktor, „óriásnak” pedig Oroszországot, majd mintegy meglepődve állapította meg, hogy a törpe egy óriást büntet. Mindenekelőtt a szankciók kivetése nem volt öncélú. Oroszországot azért sújtják büntetőintézkedésekkel, mert a 21. században példátlan módon egy szuverén államot támadott meg katonai erővel, és erőszakkal csatolta el Ukrajna egyes részeit. A magyar kormány „Brüsszel” szankcióival magyarázza, hogy a magyaroknak épp most nem megy jól a sora, az indoklás azonban sántít. Nem (csak) az unió okolható az elszabadult árakért és az energiaválságért. Ettől függetlenül azonban felmerül a kérdés: az unió valóban „törpe”, Oroszország pedig egy „óriás”?

„Az energia területén mi törpék vagyunk, Oroszország óriás. Most látok először olyat, hogy a törpe vet ki szankciót egy óriásra” – ezt mondta Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlés őszi ülésszakának nyitányán, szeptember végén.

A törpe alatt az Európai Uniót értette, az óriás alatt – mint mondta – Oroszországot.

Gyakorlatilag ez a megállapítás volt a felvezetése az október derekán kezdődő, legújabb, 2022-es nemzeti konzultációnak, amelynek beharangozójában a kormány nem titkolta: „úgy gondoljuk, hogy a brüsszeli szankciók tönkretesznek minket”.

Mától érkeznek a postaládákba a konzultációs kérdőívek. Ismerje meg Ön is a kérdéseket! Mi úgy gondoljuk, hogy a brüsszeli szankciók tönkretesznek minket. Mondja el véleményét Ön is!

Posted by Magyarország Kormánya on Friday, October 14, 2022

Hét állításban várják a válaszadók véleményét:

  1. Ön egyetért-e a brüsszeli olajszankcióval?
  2. Ön egyetért-e a gázszállításokra vonatkozó szankcióval?
  3. Ön egyetért-e a nyersanyagokra vonatkozó szankcióval?
  4. Ön egyetért-e a nukleáris fűtőelemekre vonatkozó szankcióval?
  5. Ön egyetért azzal, hogy a paksi beruházásra is terjedjenek ki a szankciós intézkedések?
  6. Ön egyetért a turizmus korlátozásával járó szankciókkal?
  7. Ön egyetért az élelmiszerárak emelkedését okozó szankciókkal?

Ezek közül három – a gázszállításra, a nukleáris fűtőelemekre és a paksi bővítésre vonatkozó – kérdés megalapozatlan és értelmetlen, mert ilyen jellegű szankciók nem léteznek, sőt az Európai Bizottság nem is javasolta ezeket.

A miniszterelnök szokásos rádióinterjújában is szóba került a nemzeti konzultáció. Orbán Viktor szerint az Oroszország ellen az ukrajnai háború megindítása miatt foganatosított büntetőintézkedéseket – amelyek szerinte jobban fájnak az európai embereknek, mint az oroszoknak – valójában nem demokratikus úton hozták meg, hanem a „brüsszeli elit” döntött róluk.

A konzultáció kérdéseit felvezető szövegben is szerepel a „brüsszeli szankciók”, a „brüsszeli vezetők” kifejezés, illetve az Európai Parlamentre hivatkozás. Ezzel szemben szankciós intézkedésekről a tagállamok döntenek, az Európai Bizottság javaslata alapján. Vagy elfogadják egyhangú szavazással, vagy pedig elvetik.

A szankciók egyszóval 27 különböző ország képviseletét ellátó kormány egybehangzó akaratnyilvánítása. Közöttük van a magyar kormány is, amelynek nevében hol Orbán Viktor, hol Szijjártó Péter adja hozzájárulását a büntetőintézkedésekhez, eddig szám szerint nyolc alkalommal.

A szankciós döntéshozatalban az Európai Parlamentnek semmilyen szerepe nincs. Nem javasolnak, nem határoznak ilyen intézkedésekről, de még a jóváhagyásukra sincs szükség – emlékeztet a HVG.

A „törpe” EU szankciói fel sem merültek volna, ha az „óriás” Oroszország – a 21. században példátlan módon – le nem rohanja szomszédját, Ukrajnát, és nem csatolja el tőle területének nagyjából egyhatodát.

Nézzük azonban az eredeti felvetést, a törpe Európai Unió és az óriás Oroszország összehasonlítását.

Terület, népesség

Oroszország kétségtelenül messze a világ legnagyobb kiterjedésű országa. A Föld szárazföldi területeinek 11 százaléka, összesen 17,1 millió négyzetkilométer tartozik hozzá. Oroszország azon kevés transzkontinentális országok közé tartozik, amely földrészeken nyúlik át, Ázsián és Európán.

Az unió – 27 tagországával – jóval kisebb. Területe csupán 4,2 millió négyzetkilométer, Oroszország alig egynegyede.

Szerző: Aris Katsarisderivative, forrás: Wikimedia
Az Európai Unió és Oroszország a világtérképenSzerző: Aris Katsarisderivative, forrás: Wikimedia

A tavalyi becslések szerint több mint 450 millió lakosával több mint háromszor népesebb a 142 millió lakosú Oroszországnál.

Energiaforrások tekintetében Oroszország fölényesen gazdagabb

Oroszország a globális energiapiacok egyik jelentős szereplője. A világ három legnagyobb nyersolajtermelőjének egyike: Szaúd-Arábiával és az Egyesült Államokkal vetekszik az első helyért. Nagymértékben támaszkodik a kőolajból és földgázból származó bevételekre, amelyek 2021-ben az orosz szövetségi költségvetés 45 százalékát tették ki – a Nemzetközi Energia Ügynökség adatai szerint. Az import korlátozása más országok, köztük az Európai Unió tagországai részéről érzékenyen érintik az „óriást”, amelynek kitermelése tavaly elérte a 10,5 millió hordót, a világ kínálatának 14 százalékát.

Az Európai Unió kőolajkitermelése ezzel szemben 2021-ben csupán napi 366 ezer hordó volt.

Oroszország a világ második legnagyobb földgázkitermelője az Egyesült Államok után, és egyben a világ legnagyobb földgáztartalékával rendelkezik, ugyanakkor a világ legnagyobb gázexportőre. Az ország 2021-ben 762 milliárd köbméter földgázt termelt ki, ebből 210 milliárd köbmétert exportált csővezetéken keresztül.

Az Európai Unió gázkitermelése közben tavaly – 2020-hoz képest 7 százalékkal csökkent –, összesen évi 50,6 milliárd köbmétert tett ki, az Európai Bizottság jelentése szerint.

A villanyáram termelésben kiegyensúlyozottabbak az arányok. Az unióban 2020-ban 2664 billió kilowattóra áramot termeltek, míg Oroszországban 2021-ben 1130 billió kilowattórát.

A gazdasági mutatók tekintetében az Európai Unió nemzetközi tekintetben is óriás

Egy ország erejének egyik fontos mutatója a nemzeti össztermék, közkeletű nevén a GDP.

Az Európai Unió 27 tagországának összesített GDP-jét tavaly 14,45 billió, egészen pontosan 14 448 milliárd euróra becsülték.

Ugyanebben az évben az orosz GDP becsült értéke 1,78 billió dollár volt.

Ha úgy számolunk, hogy az euró és a dollár tavaly pariban álltak (bár az euró többet ért az amerikai valutánál), az uniós gazdaság nyolcszor jobban teljesített az orosznál – holott népességarányosan csak háromszor élnek többen az unióban, mint Oroszországban.

A összehasonlítás másik mércéje ugyanez a GDP – egy főre kivetítve.

Az Európai Unióban ez tavaly több mint 38 ezer, Oroszországban 12 ezer dollárt tett ki.

A gazdasági erőt jellemzi a részesedés a globális kereskedelemben.

Ebben a tekintetben az Európai Unió a második az 1,4 milliárd lakosú Kína mögött, és megelőzi a 330 millió lakosú Egyesült Államokat.

A 27 tagállam a nemzetközi kereskedelem 14 százalékát generálta 2020-ban. Ebben az évben kivitelének értéke elérte a 2181 milliárd eurót, miközben az orosz export ennek az ötöde volt, 416 milliárd euró.

Az Ukrajna ellen indított háború után, 2022 második negyedévében ez Európai Unió egésze GDP-jének növekedési üteme éves szinten 0,6 százalék volt (0,7 százalék az euróövezetben), miközben az orosz GDP az egy évvel korábbi szinthez képest 4,1 százalékkal alacsonyabb volt, azaz visszaesett.

Az éves infláció – nem csak az orosz-ukrán háború miatt – az unió átlagában 2022 első negyedévének végén 7,8 százalék volt, Oroszországban ennek több mint kétszerese: 16,7 százalék.

Oroszország tavaly a GDP kicsivel több mint 4 százalékát költötte katonai kiadásokra, az EU-ban ez az arány tavalyelőtt ez az arány másfél százalék volt.

A jóléti adatok

A várható élettartam az Eurostat adatai szerint az unióban 2020 végén a koronavírus-járvány után valamelyest csökkent, 80,4 évre. Ugyanebben az időszakban a várható élettartam Oroszországban csaknem 8 évvel rövidebb, 72,7 év volt.

A szegénységi küszöb alatt élők összehasonlítása sokkal nehezebb az eltérő módszertan miatt.

Szintén az Eurostat adatai szerint tavaly az EU-ban a lakosság 21,7 százalékát, 95,4 millió embert fenyegetett a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés veszélye, de nem ismert a szegénységi küszöb határa. A 27 tagállamban radikálisan eltér a minimálbér: 2022 júliusában a legalacsonyabb Bulgáriában volt, 364 euró (Magyarországon nagyjából 500 euró), toronymagasan a legnagyobb pedig Luxembourgban, havi 2313 euró.

A Roszstat adatai szerint 2019-ben az oroszok 12,3 százaléka, 18,1 millió ember élt szegénységben. Az orosz statisztikai hivatal azokat sorolja a szegények közé, ahol a havi családi bevétel nem éri el a megélhetéshez szükséges összeget, amit tavaly 11 653 rubelben, átszámítva nagyjából 80 ezer forintban állapítottak meg családonként.

A munkanélküliségi ráta 2022 júliusában az EU-ban valamivel magasabb volt, 6 százalékos az oroszországi 5-tel szemben.

Az egy főre jutó háztartási kiadások az Európai Unióban tavalyelőtt meghaladták az évi 16 ezer dollárt, Oroszországban ugyanez az összeg sokkal kisebb volt, évi 4,5 ezer dollár, ami arra utal, hogy az uniós állampolgárai jobban éltek – bár a pontos összehasonlításhoz nyilván az árakat és egyéb kiadásokat is össze kellene vetni.

Az unió idegenforgalomból származó bevétele a járvány előtt, 2019-ben elérte a 432 milliárd dollárt. Oroszország turisztikai bevétele ennek a töredéke volt, még öt milliárd dollár se.

Ugyanebben az évben az unió lakosainak 65 százaléka legalább egyszer tett egy turisztikai utazást. A hivatalos adatok szerint évente 40 millió orosz, a lakosság 28 százaléka engedhet meg magának egy idegenforgalmi utat.

A hitelminősítők – a Fitch, a Moody’s és a Standard & Poors egyaránt – a legjobb, AAA, azaz prime osztályzattal értékelik az Európai Uniót, Oroszországok pedig az alsó közepes fokozatú vagy nem befektetési fokozatú, spekulatív országok közé sorolják. Magyarország ugyanebben a kategóriában sereghajtó a visegrádi és a balti országok között.

Néhány kiragadott példával is párhuzam vonható az Európai Unió és Oroszország között. Ebből nem feltétlenül az derül ki, hogy a 27 tagországot tömörítő szövetség eltörpül Oroszország mellett.

Energiafüggőségében rövid ideig kiszolgáltatott helyzetben volt, de szükségleteit időközben más forrásokból sikeresen pótolta. Az pedig biztosra vehető, hogy a közeli jövőben energia tekintetében sem fog alárendelt szerepet játszani Oroszországgal szemben.