NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Mélypont után erősödik a forint, de közben feléljük a devizatartalékainkat

forint-euró árfolyam
forint-euró árfolyam Szerzői jogok Zoltan Balogh/MTI - Media Service Support and Asset Management Fund
Szerzői jogok Zoltan Balogh/MTI - Media Service Support and Asset Management Fund
Írta: Zoltan Siposhegyi
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Az MNB mindent bevet, hogy stabilizálja az árfolyamot, de már alig maradt eszköze. A következetes kommunikáció többet érne.

HIRDETÉS

Elsősorban a Magyar Nemzeti Bank kiszámíthatatlan kommunikációja miatt gyengült a forint október elején. Az MNB korábban azt ígérte, hogy nem emeli tovább az alapkamatot, majd látva a rekord, 20 százalék fölötti inflációt, meggondolta magát. Beke Károly, a Portfolio elemzője szerint ez a lépés hiteltelenítette a jegybankot a nemzetközi piacokon.

A hét elején azonban megfordult a tendencia. Az euró árfolyama a 434 forintos csúcsról 410 forint környékére esett vissza. Ez annak volt köszönhető, hogy az MNB bejelentette: saját devizatartalékából fog adni a Magyar Villamos Műveknek. Bár így a vállalat némileg olcsóbban tud energiához jutni, a költségvetés tartaléka tovább apad, éppen akkor, amikor a legtöbb állam spórolással készül a nehéz időkre.

Az MNB év végéig ezt a havi 1-1,5 milliárd eurónyi energiaszámlát az MVM rendelkezésére bocsátja. Tehát magyarul a Nemzeti Bank átváltja devizára az MVM forintját, így ezt nem kell a piacon megtennie. Ez elvileg csökkenti a nyomást a forinton. Más kérdés, hogy ezzel Magyarország devizatartaléka csökkenni fog. Év végéig 4 milliárd euróval is csökkenhet a mostani 38 milliárdos keret.
Beke Károly
gazdasági elemző

Így pedig eléri a tartalék az ajánlott szint minimumát. Összehasonlításképp a csehek négyszer több devizát tettek félre, így szükség esetén erősíteni tudják a koronát.

Magyarország első sorban az Európai Uniótól számíthat nagyobb mennyiségű euróra, támogatás formájában. A jogállamisági viták lezárultáig azonban az EU elzárta a pénzcsapokat.

A magyar kormány kommunikációja szerint az úgynevezett ,,brüsszeliták" miatt magas az infláció és nincs pénz a tanárok béremelésére, pedig a helyreállítási alapot nem is lehetne ezekre a célokra fordítani - erről már a Fidesz korábbi EP-képviselője és külügyi államtitkára beszélt az Euronewsnak. Becsey Zsolt elmondta: az EU projekteket finanszíroz, és kizárólag akkor lehet az uniós támogatást fizetésekre költeni, ha az a beruházás megvalósulásához elengedhetetlen. 

A magyar tanári karnak a béremelésére nem lehet elkölteni ezeket a pénzeket. De kétségtelen, hogy ha Magyarország megkapná az EU-s forrásokat, könnyebb lenne máshonnan elvenni a tanároknak szánt pénzt.
Becsey Zsolt
docens, Károli Gáspár Református Egyetem

Mindezekből úgy tűnik, hogy a legmerészebb pénzügyi manőver sem ér annyit, mint az Európa-pártiság, a következetes kommunikáció és a kiszámítható monetáris politika. Ellenkező esetben a forint gyengülését csak néhány napra, netán hétre lehet megakadályozni.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Világhírű lett a lomb nélküli magyar lombkoronasétány – ilyenek a valódiak: lélegzetelállító példák

Sértő állításokra hivatkozva feljelenti a magyar kormány a SPAR-t

A gyűlöletbeszéd kezelése is a kultúrharc részévé vált – interjú Berecz Tamás szakértővel