Megüti a bokáját Elon Musk a Putyinnal való kapcsolata miatt, és tényleg szakít Ukrajnával?

Access to the comments Kommentek
Írta: Székely Ferenc
Veszedelmes viszonyok
Veszedelmes viszonyok   -   Szerzői jogok  AP Photo

Két évvel ezelőtt, a SpaceX vállalat Dragon Crew űrhajójának sikeres repülésmegszakító tesztje után Elon Musk tréfásan azt mondta az újságíróknak, hogy ő nem fog úgy táncolni, ahogy a sajtó fütyül. Ezt be is tartotta. Inkább saját sajtóbirodalom megszerzésén iparkodik, és sikerült a legmagasabb szintű világpolitikába is belegabalyodnia, az ukrajnai háború külső szereplőjeként. Legújabban azzal ijesztgetett, hogy megszünteti a Starlink műholdas hálózat szolgáltatásait Kijev számára, mert egy ukrán diplomata csúnyán szólt hozzá, és nem bírja tartani a szolgáltatás költségeit, de legújabban kegyesen meggondolta magát. Homályos moszkvai kapcsolatai miatt a "kis ördögre" egy ősrégi büntető jogszabály sújthat le, és most már nem lesz elég felfalni egy levelet.

Megszakad Musk és Ukrajna kapcsolata és szétfoszlik a 'gyönyörű barátság'?

Zelenszkij és Musk viszonya tavasszal még a 'Casablanca' című film záró képsorára emlékeztetett, vagyis egy gyönyörű barátság kezdetére. Márciusban Musk személyes viadalra hívta ki Vlagyimir Putyin orosz elnököt, a tét pedig Ukrajna lett volna. Akkor még a Tesla és a SpaceX vezére az egész Nyugat nevében és képviseletében lépett fel az orosz kolosszussal szemben.

Egy személyes viadal bejelentése

A Kreml természetesen nem válaszolt, viszont Dmitrij Rogozin, a Roszkozmosz vezetője, egyben Musk régi ismerőse és űrhajózási kollégája egy Puskin idézettel válaszolt neki: „Te, kis ördög, még fiatal vagy, gyenge ahhoz, hogy versenyezz velem... Csak időpocsékolás lenne.” Erre Musk megismételte, hogy teljesen komolyan gondolja az ajánlatot.

A párbajt hivatalosan nem hirdették meg, de azért elkezdődött

A kihívás arról szólt, hogy a Starlink-rendszerrel Elon Musk meg tudja rendíteni az orosz katonai pozíciókat Kelet-Ukrajnában. A hálózatot – amit műholdvonatnak is neveznek – 4300 mikroszatellitre tervezik, melyek a földfelszín felett 550 kilométeren robognak, a bolygó forgásával szinkronizáltan. (Az irdatlan tömegű műholdcsapat ellen több csillagász is tiltakozott.)

Malcolm Denemark/AP
Falcon-9 rakétaraj indítása a floridai Kennedy űrközpontból, 2022. szeptember 10-énMalcolm Denemark/AP

A rendszer elvileg 4 milliárd földlakó internetes hozzáférésére alkalmas, és nem csak közvetlen hadászati célokat szolgál. Rajta keresztül az ukrán katonák üzenni és levelezni is tudnak, kapcsolatot létesíteni a családjukkal és barátaikkal, mivel a megtámadott mobil és webes hálózatok erre már kevésbé alkalmasak. A Starlink 25 000 egysége juttat a katonáknak híreket a háború más frontjairól, sőt játékra és filmnézésre is használható.

Amikor például kiderült, hogy a Biden-kormány magas hatékonyságú rakéták (HIMARS) szállítását tervezi Ukrajna számára, a katonák Elon Musknak köszönték meg a jó hírt. 

A „gyönyörű barátság” kezdetét jelezte az ukrán elnök üzenete is, mely szerint személyesen beszélte meg és köszönte meg Musknak a Starlink telepítését, és amiért szóval és tettel támogatja országát. Később vezetőtársai további üzenetekkel betonozták körbe az Ukrajna-Musk kapcsolatot. A viszony idilli volt.

Az ukrán elnök el volt ragadtatva Musk nagylelkűségétől

A katonai elemzők szerint a privát kommunikációs rendszer óriási segítséget jelentetett a nyár végi hadműveletekben, amikor Ukrajna jelentős területeket vett vissza az oroszoktól, és ezek a műveletek jelenleg is folytatódnak.

Amikor az ukránok ellentámadást vagy tüzérségi csapást terveznek, a végrehajtás előtti utolsó pillanatokban veszik elő a téglalap alakú, fehér-szürke Starlink műholdvevőt, amit a legvadabb helyeken rejtegetnek, így istállókban, kiszáradt kutakban, avarral beborított gödrökben. Az eszközt hordozható generátorral hozzák működésbe, és a belőle kinyert valósidejű adatok birtokában csapnak le az ellenségre.

A rendszer egyben alkalmas az orosz kommunikációs hálózatok megzavarására, blokkolására is, ezért az ukránok hatalmas taktikai előnnyel vágnak bele az akciókba, és a nyár folyamán ez meg is látszott a hadműveleti sikerekben. Többen is a 'Game Changer', vagyis a harcot eldöntő fordulatként minősítették a rendszer bevetését.

Októberben a gyönyörű barátság megszakadt

Október 3-án derült égből villámcsapásként lepte meg a milliárdos a világot, amikor szavazást indított a Twitteren, ami az orosz érveket csomagolta be, némi történelmi tudatlansággal elegyítve Ukrajna múltját illetően. A szavazás már 3 millió kattintás felé tart, és az erős többség elutasítja az orosz szempontú kérdésfelvetéseket.

Itt kezdődött a balhé

Musk bejegyzése valódi vihart váltott ki. Elsőként maga Zelenszkij elnök válaszolt, visszafogott hangnemben, és inkább a saját voksolását kínálta fel, amiben megkérdezte a Twitter olvasóit, hogy azt a Muskot szeretik-e jobban, aki Ukrajna pártján áll, vagy azt, aki Oroszországot támogatja. Ez a szavazás 2,5 millió felé közeledik, és az elsöprő többségnek az ukránbarát Musk tetszene.

Aznap született meg Ukrajna volt berlini nagykövetének, Andrij Melnyiknek a bejegyzése, amiben a durva "Fuck off" kifejezést használta Musk címére (nagyon finomra lefordítva 'Kopj le!'), és kilátásba helyezte, hogy Ukrajna soha többé nem fog a Tesla 'bóvlijaiból' vásárolni. (Erre a kirohanásra reagált most Musk cinikusan azzal, hogy ő csak az ukrán javaslatot követi.)

Ahogy ilyenkor lenni szokott, sorra érkeztek az összeesküvés-elméletek, főként arról, hogy Putyin megvette vagy megzsarolta Muskot, vagy arról, hogy a Starlink műszaki hibái valahogy pont egybeesnek a legkényesebb ukrán hadműveletekkel. A legvadabb konteók azt pedzegetik, hogy Musk ezt direkt csinálja, mert már inkább Putyinnak akar kedvezni, mivel nem érdeke a háború elhúzódása. Ezt az űrhajózásban betöltött szerepével és gigantikus kínai érdekeltségeivel is magyarázzák, mert mindkettőben fontos az oroszokkal való nyugodt kapcsolat.

Volt híresztelés arról is, hogy Musk tárgyalt Moszkvával az átállásról. Ezt egyik korábbi munkatársa állította, Musk pedig határozottan tagadta. Eközben az orosz állami televízió vitaműsoraiban egyes megszólalók félistenként festették le a nagyvállalkozót a twitteres szavazás megindításakor, mások lefitymálták az erőlködését, mint szükségtelent. A tévéműsorokban gyakran emlegetik őt úgy, mint 'Musk-va' vagy 'Muszkovszkij', ami egy fokkal jobb, mint a tavaszi 'kis ördög'. 

Az orosz tévében nagyra értékelték Musk kezdeményezését

A kercsi hídon október 8-án bekövetkezett robbanás, amit az orosz fél ukrán terrorakciónak tart, újabb fordulópontot jelent a háború menetében, és sokan ez a riasztó eseményt tartják a fő oknak Musk visszatáncolásában. Több kommentár szerint a milliárdos rádöbbent arra, hogy beavatkozása ilyen magas szintű ügyekbe már személyére és vállalati érdekeire nézve is igen veszélyes, és ezen enyhíteni kell. 

Most akkor igen vagy nem?

Inkább igen. A barátság október elején elkezdődött hanyatlása most a mélypontra, mivel Musk belengette, hogy lezárja a Starlink ingyenes szolgáltatásait Ukrajna javára, de nem politikai okból, hanem mert veszteséges a számára. Ez nem biztos, hogy igaz, és ez az állítás is könnyen lehet kongresszusi vizsgálat tárgya. Azért, mert az amerikai költségvetés átláthatatlan bugyraiban több tétel is Musk cégeinek a finanszírozását szolgálja, főként az űrhajózási fejlesztésekre, és a Starlink eddigi költségei ezekbe voltak vagy lehettek becsomagolva.

A költségekre való hivatkozás azért is bizarr, mert amikor Musk kesztyűt hajított Putyin elnök arcába, akkor kifejezetten azt jelezte, hogy személyes viadalról lenne szó, ergo a költségeit maga finanszírozza. A Starlink ukrajnai működtetése havi 20 millió dollárt emészt fel, amit a multimilliárdos a mellényzsebéből kifizethetne, ha már párbajozni támadt kedve a Kreml urával. Ezért is váratlan újdonság, de inkább kibúvó, hogy Musk most anyagi okokra és a vállalatára váró nehéz időkre panaszkodik. 

Legújabban Musk azt közli a közönséggel, hogy "Ott egye a fene, bár a Starlink pénzt veszít más társaságokkal szemben, akik milliárdszámra kapják az adőfizetők pénzét, mi tovább finanszírozzuk az ukrán kormányt ingyen." A csodálatos barátság tehát újra bimbózhat, ha a felek is úgy akarják, mert ehhez a tangóhoz is kettő kell. 

Visszatáncolás

Ha minden kötél szakadt volna, a Pentagon is átveheti részben és ideiglenesen a rendszer működtetését. Ha pedig az elnök esetleg attól tartana, hogy ezzel a háború közvetlen szereplőjévé válik, akkor átadhatja a feladatot egy másik szerződéses vállalkozónak. Ilyen lehet az Amazon, aki szintén egyre aktívabb a műholdas internet fejlesztésében. 

Ez nem lenne döbbenetes újdonság, mert az Amazon Kuiper-programja jó szeretne ideje a SpaceX vetélytársa lenni a maga 3 000 egységével és erős európai uniós partnereivel. Egy ilyen esetben a világ két leggazdagabb emberének, Elon Musknak és Jeff Bezosnak a viadalában gyönyörködhetne a közönség, de mindez még csak a képzelet lehetősége.

A történelmi képzettársítások veszélyesek lehetnek Muskra nézve

Rengeteg jele van annak, hogy a nagyvállalkozó magasan kifejlett egója és gyakran követhetetlen nyilatkozatai rongálhatják a pozícióit. A The Washington Post és mások az amerikai ipar történelmi óriásával vetik össze, azzal a Henry Forddal, aki szintén autógyáros volt és szintén belegabalyodott a nagypolitika szövevényébe, és a Németországhoz való közeledést propagálta. Muskhoz hasonlóan Ford is mindenbe beleszólt, ami politika, és ezzel szörnyű károkat hozott vállalata fejére. 1935-re a General Motors le is körözte, nem csak korszerűbb üzletpolitikájával, de a politikai semlegességével is. 

AP Photo
Kínos összehasonlítási veszélyek - Ford és Hitler, Musk és PutyinAP Photo

Ford züllésének mélypontja az volt, amikor felvásárolt egy történelmi témákkal foglalkozó zuglapot, és ebben kezdte közzétenni 91 részes sorozatát, amit egy kötetbe összefésülve A nemzetközi zsidó, a világ legnagyobb problémája címmel adott ki. A széria egy zavaros füzér volt, innen-onnan összeszedett antiszemita cikkekből és hamis történelmi tanulmányokból ollózva, viszont mindmáig nagy hatása van, nem csak az amerikai fehér szélsőségesek körében, de világszerte. 

A gyűjtemény Adolf Hitler csodálatát is kiváltotta. A náci párt vezére szellemi inspirációként tekintett Fordra, akit a Mein Kampfban is megemlített, és akinek képmása müncheni irodája falán függött. Mindezt 1931-ben mondta el a Detroit Newsnak adott interjújában. 

75. születésnapján az autógyáros – első külföldiként – megkapta a Német Birodalmi Sas nagykeresztjét a náci kormánytól, amit a német konzul tűzött a mellére (lásd a fenti képen). Heinrich Himmler SS-vezető méltatása szerint „Ford az egyik legértékesebb, legfontosabb és legszellemesebb harcosunk”. 

A nagyiparos azért úszhatta meg a hazaárulás vádját, mert az Egyesült Államok még nem állt hadban a náci Németországgal, viszont Ausztria és Csehszlovákia bekebelezése akkor már megtörtént. Később a cég németországi leányvállalata, a Fordwerke 1941-45 között francia és szovjet hadifoglyokat, azaz rabszolgamunkásokat „vett kölcsön" Hitlertől. 

A Muskot nem kedvelő amerikai képviselők egyike, a demokrata Adam Kinzinger (Illinois) most azt kezdeményezi, hogy a Kongresszus vizsgálja ki a Starlink ukrajnai üzemzavarait és kérje ki Musk hivatalos nyilatkozatát ezek okáról, mivel itt már a nemzetbiztonságot érintő kérdésről van szó.

A demokrata képviselők ellenszenve Musk iránt akkor horgadt föl, amikor a milliárdos még csak nekifutott a Twitter megvásárlásának. Ekkor fejtette ki nézeteit a totális és korlátozatlan szólásszabadság eszméje mellett, amiből mindenki arra következtetett, hogy Musk vissza fogja engedni a felületre Donald Trumpot, akinek fiókját a Capitolium ostroma óta zárolja a szolgáltató.

Ez rémülettel töltötte el a demokratákat, mivel Trump újbóli feltűnése egy ilyen hatalmas felületen nyilvánvalóan a republikánusok javát szolgálná, akik siettek is kifejezni elégedettségüket Musk szabadságharcos nyilatkozata után. 

A felvásárlás egyébként még mindig toporog, mert állítólag szövetségi vizsgálat folyik az ügylet teljes tisztázására, és annak megállapítására, hogy Musk vajon milyen okból tett a valós értéket messze meghaladó vételi ajánlatot. Azt még nem tudni, hogy az eljárást a Tőzsdefelügyelet vagy valamelyik bűnüldöző szerv végzi-e. 

Lesújthat-e egy szakállas ősi törvény Elon Muskra?

Az amerikai forradalom és függetlenségi háború nyolc keserves évig tartott, és győzelme után is folytatódott. Az ifjú szövetségi államot továbbra is fenyegette a britek visszavágása, amire többször sor is került.

Ebben a fenyegetett légkörben született meg a Logan-törvény, ami az Egyesült Államok első nemzetbiztonsági jogszabálya. Az 1798-ban megszövegezett büntető cikkelyt Adams elnök írta alá, és még ma is hatályos. A szokástól eltérően nem előterjesztőjének nevét viseli, hanem bizonyos George Loganét, egy philadelphiai orvos-farmerét, aki a Szenátus tagja is volt. 

Ez a Logan olyan ügyes volt, hogy sikerült beférkőznie a francia köztársaság legfelsőbb köreibe, és tárgyalni vezető tisztségviselőkkel a megromlott francia-amerikai viszonyról. A két ország akkor hadüzenet nélküli háborúban állt a Karib-tengeri vizek felügyelete miatt, és az összecsapásokban 82 amerikai vesztette életét.

AP
Logan, Talleyrand és AdamsAP

Logan még Napóleon külügyminiszterével, Talleyranddal is konzultált, és nem is sikertelenül. Elérte, hogy a franciák szabadon engedjenek elfogott amerikai haditengerészeket, és ígéretet is kicsikart, hogy Franciaország katonai segítséget fog nyújtani a brit tengeri blokád megtörésére.

Sikere ellenére is Logan sajátszakállú akciója haragot váltott ki az amerikai Kongresszusban, és ennek terméke lett a törvény, ami megtiltja, hogy amerikai állampolgárok elnöki felhatalmazás nélkül kapcsolatba lépjenek külföldi kormányokkal. Az Alkotmány szellemének megfelelően a külkapcsolatok intézése az elnök és a kormány exkluzív joga lett, és ennek megszegőit a Logan-törvény 3 év börtönnel és/vagy pénzbírsággal fenyegette meg. 

Maga Logan később sem fért a bőrébe, és 1810-ben a britekkel is tárgyalt, de az új háború kitörését nem tudta megakadályozni. Büntetést azonban nem kapott.

Musk sem fog börtönbe menni, de érhetik kellemetlenségek

Elon Musk úgy jön ebbe a képbe, hogy kapcsolattartása Vlagyimir Putyin orosz elnökkel valóban törvényellenes. Erre nézve precedens is létezik 1936-ból, amikor egy bíró leszögezte, hogy „az elnök a nemzet egyetlen szerve külkapcsolataiban, és egyedüli képviselője a külföldi nemzetekkel szemben”.

A Musk-Putyin kapcsolat nyomán több kommentátor és jogi szakértő jelzi, hogy az ügyészség, ha akarja, büntetőeljárás alá vonhatja Elon Muskot. 

A Logan-törvény öreg, de azért létezik

220 év során az amerikai kormányok nem sűrűn hadonásztak a Logan-törvény pörölyével, de azért szereztek meleg pillanatokat a szabályszegőknek. Nyomozások, házkutatások, iratfoglalások, kongresszusi beidézések többször is történtek, de a vádindítványig csupán kétszer jutottak el. Egy alkalommal pedig a gyanúsított egyszerűen felfalta az ellene szóló bizonyítékot, egy levelet, amit a mexikói kormánynak írt, és ezzel meg is lékelte az eljárást.

Az ügyészeket óvatosságra inti, hogy a Logan-rendelkezés nehezen gombolható össze a szólásszabadság alkotmányos alapjogával, vagyis hogy bárki – például Elon Musk – azt mondhasson bárkinek, így Putyin elnöknek is, amit csak akar. A kérdés az, hogy ezzel keresztezi-e az elnök külpolitikai mozgásterét, vagy teremt-e olyan helyzetet, aminek súlyos külpolitikai következményei vannak. Ezeket nagyon nehéz bizonyítani, de az ukrajnai háború súlya miatt ez az eset most más, mint amikor valaki megeszik egy levelet.

1941-ben Hoover volt elnök is majdnem a Logan-csapdába esett, amikor – már magánszemélyként –felhatalmazás nélkül tárgyalt európai kormányokkal, keresztezve ezzel Roosevelt elnök külpolitikai lépéseit és zavart keltve a külkapcsolatokban.

A Logan-törvényben jártas jogi elemzők emlékeztetnek esetekre, amikor például Jesse Jackson baptista tiszteletes és polgárjogi aktivista Moszkvában és Kubában tárgyalt, olyan ügyekben, mint az ellenzéki Andrej Szaharov Nobel-békedíjas fizikus szabadon bocsátása, vagy kubai politikai elítéltek kiadatása az Egyesült Államoknak. Ezek jóhiszemű humanitárius akciók voltak, de nem illettek bele a Logan-törvény kereteibe.

Maga Ronald Reagan elnök akkor úgy nyilatkozott erről a buzgóságról, hogy „Nem, nem fogunk jogi lépéseket tenni, de azért vannak ügyek, amikor az érintetteknek érdemes egy pillanatra megállniuk és elgondolkodniuk, még akkor is, ha egyes akcióik olykor sikeresek". 

AP Photo
Akiket a Logan-törvény szele megcsapott: Kerry, Flynn, JacksonAP Photo

Az utóbbi években ilyen 'forró ügy' volt, amikor Obama elnök egykori külügyminisztere, John Kerry közvetlenül tárgyalt az iráni kormánnyal a nukleáris alku megvalósításáról, noha már nem volt hivatalban. Emiatt Donald Trump elnök éktelen haragra gerjedt, mert ő közben az egyezség felmondását határozta el. A Logan-törvényre hivatkozva Trump a Twitteren követelte Kerry vád alá helyezését, de erre nem került sor. 

Ezzel a republikánusok és a demokraták kvittek is lettek, mert korábban viszont Obama emberei követeltek vádeljárást 47 republikánus szenátorral szemben, amiért nyílt levelet intéztek 'az iráni vezetéshez' az atomalku aláásására. Nem lett bajuk, mert a levél az égvilágon semmilyen megfogható konkrétumot vagy tényt nem tartalmazott, hanem csupán a republikánusok ellenszenvének adott hangot az egyezséggel szemben. Ügyész legyen a talpán, aki kezdeni tud valamit egy olyan dokumentummal, aminek a címzettje sem ismert. 

A 'legforróbb' történet Michael Flynn tábornokhoz köthető, aki Donald Trump első nemzetbiztonsági főtanácsadója volt. A washingtoni orosz nagyköveten keresztül ő bizonyítottan tárgyalt az orosz kormánnyal és ígéretet tett a szankciós politika enyhítésére. Ezt kissé elkapkodta, mert a Trump-kormány ekkor még nem lépett hivatalba, vagyis az Obama-kabinet volt jogosult a külpolitikai cselekvésre. Flynn később hazudott az FBI-nak ezekről a beszélgetésekről, és emiatt büntetőeljárás indult ellene. Ezt végül Donald Trump elnöki kegyelemmel rekesztette be, már a 2020-as választás elvesztése után.