Az Északi Áramlat vezetékei négy helyen sérültek meg, valószínűleg szabotázs történt. A svédek azonban nem akarnak közös vizsgálatot.
HIRDETÉSValószínűleg hatalmas robbanószerkezetekkel rongálták meg szeptember végén az Északi Áramlat 1-es és 2-es gázvezetéket. Németország felajánlotta, hogy segít kideríteni az okokat, Svédország azonban elutasította ezt az ajánlatot.
Berlin már röviddel az Északi Áramlat gázvezetékek szivárgásainak felfedezése után úgy döntött, hogy részt vesz az elkövetők felkutatásában. A Spiegel információi szerint azonban Svédország nem mutatott érdeklődést az iránt, hogy megossza mással a saját kutatási eredményeit.
A német lap szerint a svéd döntés miatt mégsem alakul meg a Svédország, Dánia és Németország által eredetileg tervezett közös nyomozócsoport az Északi Áramlat gázvezetékek szivárgásának, tehát a robbantások okainak kivizsgálására. Stockholm állítólag azzal indokolta elutasítását, hogy a vizsgálati eredményeinek biztonsági minősítése túl magas ahhoz, hogy azokat más államokkal megossza.
Egyelőre csak találgatások vannak arról, kik állhatnak a szabotázsakció mögött, a legtöbben Oroszországra gyanakodnak. A Spiegel szeptember végén arról írt: információi szerint a német biztonsági hatóságok azt valószínűsítik, hogy az Északi Áramlat vezetékeinek csöveit hatalmas, 500 kilogramm TNT-hez hasonló robbanószerkezetekkel rongálták meg.
Szeptember 26-án több hatalmas robbanás történt a víz alatt a két Északi Áramlat vezeték közelében. A detonációk olyan hevesek voltak, hogy több földrengéseket figyelő intézet is egyértelmű szeizmikus kilengéseket regisztrált. A támadás összetettsége miatt egyértelművé vált, hogy csak állami szereplő jöhet szóba elkövetőként.
A német lap szerint Svédország nyilvánosan igen hallgatag, amikor a szabotázsvizsgálatról van szó. Néhány nappal ezelőtt Mats Ljungqvist ügyész csak annyit mondott, hogy több detonáció is történt, amelyek jelentős károkat okoztak a gázvezetékekben. A tengerfenéken végzett vizsgálatok "megerősítették" a szabotázs gyanúját.