NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Az energiaválság kéz a kézben jár a szélsőjobb előretörésével Csehországban

Az energiaválság kéz a kézben jár a szélsőjobb előretörésével Csehországban
Szerzői jogok euronews
Írta: Bryan CarterHajagos Andrea
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Az energiaválság egy olyan újabb krízist jelent Csehországban, amivel nagyon sok állampolgár szerint a kormány nem tud megbirkózni. Ez az egyik oka annak, amiért a szélsőjobb egyre erősebb az országban. A Witness riportere, Bryan Carter járt utána az Európában nem is egyedülálló jelenségnek.

HIRDETÉS

Az energiaválság egy olyan újabb krízist jelent Csehországban, amivel nagyon sok állampolgár szerint a kormány nem tud megbirkózni. Ez az egyik oka annak, amiért a szélsőjobb egyre erősebb az országban. A Witness riportere, Bryan Carter járt utána az Európában nem is egyedülálló jelenségnek.

Bár első ránézésre Prága nem úgy néz ki, mintha válság lenne az országban, valójában mégis forrnak az indulatok. Az emberek egyre nehezebben tudnak megélni, és egyre nagyobb az elégedetlenség az egész országban.

Viera például kilenc hónapos babájával hagyta ott az albérletét, és költözött egy egyedülálló anyáknak fenntartott intézménybe, mert egyszerűen már nem tudta kifizetni a költségeket.

Euronews
Viera kisbabájával az albérletből szociális otthonba költözött.Euronews

„Régóta élek Prágában, de most már annyira megemelkedtek az árak, hogy képtelenség kifizetni a lakbért, az élelmiszert, és a babának szükséges alapvető dolgokat. Ezért kellett szociális otthonba költöznünk,” mondta Viera az Euronewsnak.

Dezider pedig egy havonta 500 euróból élő nyugdíjas, aki amiatt aggódik, hogy vajon ki tudja-e fizetni télen a fűtésszámlákat.

„Félünk. És nem csak én félek, hanem a fél ország félni fog. Minél hidegebb lesz, annál rosszabb lesz mindenkinek. Az embereknek nem lesz mivel fűteni,” mondta Dezider.

A Cseh Köztársaság Közép-Európa egyik legvirágzóbb gazdasága, de a Moszkvával való konfliktus rávilágított erőteljes függőségére az orosz gáztól. Az ország teljes energiaszektora érintett a válságban, ami miatt csaknem 17 százalékkal drágábbak lettek a megélhetési költségek.

A vállalkozások is érintettek. Egy üveggyárba látogattunk, ahol már 300 éve készítik a cseh művészet és kiválóság egyik világszerte ismert szimbólumát. Gázzal dolgoznak, és attól tartanak, ha az árak így emelkednek, el kell küldeniük majd az alkalmazottak jelentős részét.

Euronews
300 éve készítenek üveget ebben a cseh üveggyárbanEuronews

EU- és kormányellenes tüntetések

Szeptember eleje óta többtízezres tüntetéseket szerveztek a kormány lemondását követelve. A demonstrálók az EU-t és a NATO-t hibáztatják a helyzetért, és közvetlen gáztárgyalásokat akarnak Oroszországgal.

A jobbközép kormány miniszterelnöke, Petr Fiala erre úgy reagált, hogy a tüntetőket oroszbarát erők manipulálják. Kemény vád ez egy olyan országban, amelyet még mindig traumatizál az 1968-as Prágai Tavasz szovjet leverése.

Végül a kormány mégis engedményeketett tett. A kormányfő bejelentette, hogy maximalizálják az energiaárakat a háztartások, az egyéni vállalkozók, illetve a kis- és középvállalkozások esetében, valamint a közszolgáltatásoknál, kórházakban, iskolákban, szociális intézményekben.

Sok csehet azonban ez nem győzött meg. Az energiakérdések hamar az önkormányzati választások fő témájává váltak, amelyeken a szélsőjobb megmutatta újult erejét. A kormányt sokan azzal vádolják, hogy nem tesz semmit, a fő ellenzéki vezetőt, Andrej Babišt csalással vádolják, így egy másik párt, a közvetlen orosz gáztárgyalásokat követelő Szabadság és Közvetlen Demokrácia Párt, az SPD tört előre.

A szélsőjobboldalt vezető félig japán, félig cseh politikus

Próbáltunk interjút kérni a párt vezetőjétől, Tomio Okumarától, de nem jártunk sikerrel, így az egyik kampányrendezvényén próbálkoztunk, ahol szintén nem akart kötélnek állni.

Tomio Okamura közeli szövetségese Marine Le Pennek, és néhány más szélsőjobboldali európai politikusnak. Híres nacionalizmusáról, a muszlimok ellen szóló provokatív megjegyzéseiről, az uniós tagság és a multikulturalizmus elleni megnyilvánulásairól.

Euronews
Tomio Okamura, az SPD elnöke éppen interjút adEuronews

Japánban született, japán apától és cseh anyától. Azt mondja, származása miatt sokat szenvedett rasszizmustól, erre most őt vádolják idegengyűlölő üzenetek terjesztése miatt. Erről is beszélt, amikor végül mégis interjút adott a Witness stábjának.

„Nézzék meg az arcomat, félig japán, félig cseh vagyok. Vissza kell utasítanom ezeket a mocskolódó címkéket a politikai ellenfelektől és a manipulált újságíróktól. Ők támogatják az EU migrációs politikáját, amellyel én teljességgel nem értek egyet, mert veszélyes az unió biztonságára nézve. Ezt kiforgatva rasszizmussal és idegengyűlölettel vádolnak,” mondta Tomio Okamura.

„Szeretjük Európát, Európáért vagyunk, az EU viszont Európa ellen, Európa jövője ellen van. Nézzék meg a migrációt, vagy azt, hogy mennyire képtelenek segíteni az embereken egy válságban, az energiaválságban, vagy a koronavírus miatti válságban. Mi értelme egy olyan partnernek, amelyik nem segít krízis idején?” fogalmazott.

A válság kéz a kézben jár a szélsőjobb előretörésével

Az önkormányzati választások bizonyították az SPD növekvő népszerűségét, amely országszerte megháromszorozta helyi mandátumainak számát.

HIRDETÉS

A szélsőjobboldal olaszországi és svédországi sikerei után Csehország esete talán a nehéz idők okozta politikai váltás előhírnöke.

Rávilágít arra, hogy az energiaválság és az infláció hogyan táplálhatja a társadalmi nyugtalanságot, és emlékeztet arra, hogy a geopolitikai és gazdasági zavarok első áldozatai a kisvállalkozások és a kiszolgáltatott polgárok.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Különadókkal sújtja Csehország az extraprofitot elkönyvelő ágazatokat

Meredeken emelkednek az európai fővárosokban az energiaárak, Budapest a legolcsóbbak közt maradt

EP-képviselők reakciója: „Túl kevés, túl későn”