A migrációról, az uniós forrásokról és a vétójogról vitázott Orbán Scholzcal Berlinben

Access to the comments Kommentek
Írta: SL
 A magyar miniszterelnököt fogadja a német kancellár Berlinben
A magyar miniszterelnököt fogadja a német kancellár Berlinben   -   Szerzői jogok  MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Sem magyar, sem német oldalról nemigen osztottak meg részleteket Orbán Viktor hét eleji, Olaf Scholz kancellárral folytatott kétórás megbeszéléséről. A Politico azonban kiderítette, mik voltak a főbb vitatémák, és mi volt a hűvös berlini fogadtatás oka.

"Sok témakörről volt szó, sok uniós és a magyar-német viszonyban fontos kérdésről is beszéltek. Valamiben egyetértettek, valamiben nem, amiben nem értenek egyet, ott nem tudták meggyőzni egymást a felek" - ennyit árult el Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón Orbán Viktor berlini tárgyalásáról, holott ennél még maga az érintett is kicsit bőbeszédűbb volt.

Közvetlenül a hétfői megbeszélés után Orbán röviden úgy fogalmazott, hogy a tárgyalás "gyümölcsöző" volt, "minden nehéz és komplikált témáról szót ejtettek", és ő is, valamint Scholz kancellár is "még életben van" - ez arra utalhatott, hogy nem volt könnyű menet. Ugyancsak a feszült viszonyra utalhatott az előzetes katonai fogadtatás és az utólagos, ilyenkor kötelező közös sajtóértekezlet elmaradása.

Tapintható feszültség

A német kancellári hivatal sem adott ki közleményt a tárgyalásról, a helyettes szóvivő rövid pénteki előzetese szerint a kancellár hétfőn 14 órakor fogadni fogja a "Magyar Köztársaság" (ez így szerepel) miniszterelnökét, "a megbeszélés középpontjában az európai politika, a kétoldalú gazdasági és nemzetközi kérdések, valamint az Ukrajna elleni orosz agressziós háborúra adott reakció és az újabb fejlemények állnak."

Egy nappal a két kormányfő megbeszélése után, a Cicero folyóirat és Berliner Zeitung közös rendezvényén Orbán annyit elárult, hogy a magyar álláspont iránti "tolerancia ajánlatot" tett Scholznak a köztük lévő vitás kérdésekben, de ezek közé csak a migráció és a multikulturalizmus elutasítását, valamint a "tradicionális családkoncepcióhoz" való ragaszkodást sorolta.

Mint azonban a Politico csütörtöki írásából kiderül, a legkevésbé sem ezek okozták a hétfői tárgyaláson a feszültséget, azt, hogy Berlin a lap szerint kifejezetten hűvös fogadtatásban részesítette a magyar miniszterelnököt (a cikket magyarul az Index ismertette).

A lap emlékeztet rá, hogy az uniós országok szerdán két hónappal meghosszabbították a Magyarország elleni pénzügyi szankciókról szóló döntés határidejét, ez december közepéig ad időt a tagállamoknak, hogy eldöntsék, felfüggesztik-e a Magyarországnak szánt mintegy 7,5 milliárd eurós uniós támogatást a jogállamisággal kapcsolatos aggályok miatt.

A másik opció az lenne, hogy úgy ítélik meg: a Budapest által áthidaló intézkedésként javasolt reformok elegendőek a szankciók elhagyásához. Orbán Viktor a lap szerint azért utazott Berlinbe, hogy a döntés előtt német támogatást szerezzen a reformok elfogadtatásához.

Figyelmeztető lövés

Németország azonban - a Politico megfogalmazásával - több más EU-tagállam nagyköveteivel együtt "figyelmeztető lövést adott le" arról, hogy Budapestnek komolyan kell vennie a jogállamisággal kapcsolatos széles körű aggályok orvoslására tett ígéretét, és a már említett távolságtartással jelezte, hogy hűvös a viszonya Budapesttel.

A két lap keddi fórumán Orbán elismerte, hogy a Scholzcal való hétfői találkozója nehéz volt:

Jó vele beszélni. Hogy nem értem el semmit, az már más kérdés.

A magyar kormányfő a jogállamisággal kapcsolatos nézeteltéréseket, valamint az uniós reformokat említette. Utóbbi kérdésben kifejezetten elutasította Scholz azon törekvését, hogy az uniós külpolitikai döntések meghozatalakor az egyhangúságról a minősített többségre térjenek át - ez nem is meglepő, hiszen akkor megszűnne Orbán egyik jelentős, sokak szerint zsarolásig menő politikai eszköze, a vétó, illetve az azzal való fenyegetőzés.

Arra a kérdésre, hogy nem ellentmondásos-e, hogy Magyarország a Szovjetunió mintegy 30 évvel ezelőtti megszűnése óta olyan sokat profitált a polgári jogokból és szabadságjogokból, most viszont korlátozza ezeket az értékeket, például az LMBTQ+ jogok vagy a média szabadsága tekintetében, Orbán a Politico szerint értetlenkedni látszott: "Ezen még nem gondolkodtam. Ez egy jó kérdés" - mondta.