NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

A migrációról, az uniós forrásokról és a vétójogról vitázott Orbán Scholzcal Berlinben

 A magyar miniszterelnököt fogadja a német kancellár Berlinben
A magyar miniszterelnököt fogadja a német kancellár Berlinben Szerzői jogok MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Szerzői jogok MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Írta: SL
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Orbán főként az uniós források lehetséges befagyasztása ügyében várta volna Scholz támogatását.

HIRDETÉS

Sem magyar, sem német oldalról nemigen osztottak meg részleteket Orbán Viktor hét eleji, Olaf Scholz kancellárral folytatott kétórás megbeszéléséről. A Politico azonban kiderítette, mik voltak a főbb vitatémák, és mi volt a hűvös berlini fogadtatás oka.

"Sok témakörről volt szó, sok uniós és a magyar-német viszonyban fontos kérdésről is beszéltek. Valamiben egyetértettek, valamiben nem, amiben nem értenek egyet, ott nem tudták meggyőzni egymást a felek" - ennyit árult el Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón Orbán Viktor berlini tárgyalásáról, holott ennél még maga az érintett is kicsit bőbeszédűbb volt.

Közvetlenül a hétfői megbeszélés után Orbán röviden úgy fogalmazott, hogy a tárgyalás "gyümölcsöző" volt, "minden nehéz és komplikált témáról szót ejtettek", és ő is, valamint Scholz kancellár is "még életben van" - ez arra utalhatott, hogy nem volt könnyű menet. Ugyancsak a feszült viszonyra utalhatott az előzetes katonai fogadtatás és az utólagos, ilyenkor kötelező közös sajtóértekezlet elmaradása.

Tapintható feszültség

A német kancellári hivatal sem adott ki közleményt a tárgyalásról, a helyettes szóvivő rövid pénteki előzetese szerint a kancellár hétfőn 14 órakor fogadni fogja a "Magyar Köztársaság" (ez így szerepel) miniszterelnökét, "a megbeszélés középpontjában az európai politika, a kétoldalú gazdasági és nemzetközi kérdések, valamint az Ukrajna elleni orosz agressziós háborúra adott reakció és az újabb fejlemények állnak."

Egy nappal a két kormányfő megbeszélése után, a Cicero folyóirat és Berliner Zeitung közös rendezvényén Orbán annyit elárult, hogy a magyar álláspont iránti "tolerancia ajánlatot" tett Scholznak a köztük lévő vitás kérdésekben, de ezek közé csak a migráció és a multikulturalizmus elutasítását, valamint a "tradicionális családkoncepcióhoz" való ragaszkodást sorolta.

Mint azonban a Politico csütörtöki írásából kiderül, a legkevésbé sem ezek okozták a hétfői tárgyaláson a feszültséget, azt, hogy Berlin a lap szerint kifejezetten hűvös fogadtatásban részesítette a magyar miniszterelnököt (a cikket magyarul az Index ismertette).

A lap emlékeztet rá, hogy az uniós országok szerdán két hónappal meghosszabbították a Magyarország elleni pénzügyi szankciókról szóló döntés határidejét, ez december közepéig ad időt a tagállamoknak, hogy eldöntsék, felfüggesztik-e a Magyarországnak szánt mintegy 7,5 milliárd eurós uniós támogatást a jogállamisággal kapcsolatos aggályok miatt.

A másik opció az lenne, hogy úgy ítélik meg: a Budapest által áthidaló intézkedésként javasolt reformok elegendőek a szankciók elhagyásához. Orbán Viktor a lap szerint azért utazott Berlinbe, hogy a döntés előtt német támogatást szerezzen a reformok elfogadtatásához.

Figyelmeztető lövés

Németország azonban - a Politico megfogalmazásával - több más EU-tagállam nagyköveteivel együtt "figyelmeztető lövést adott le" arról, hogy Budapestnek komolyan kell vennie a jogállamisággal kapcsolatos széles körű aggályok orvoslására tett ígéretét, és a már említett távolságtartással jelezte, hogy hűvös a viszonya Budapesttel.

A két lap keddi fórumán Orbán elismerte, hogy a Scholzcal való hétfői találkozója nehéz volt:

Jó vele beszélni. Hogy nem értem el semmit, az már más kérdés.

A magyar kormányfő a jogállamisággal kapcsolatos nézeteltéréseket, valamint az uniós reformokat említette. Utóbbi kérdésben kifejezetten elutasította Scholz azon törekvését, hogy az uniós külpolitikai döntések meghozatalakor az egyhangúságról a minősített többségre térjenek át - ez nem is meglepő, hiszen akkor megszűnne Orbán egyik jelentős, sokak szerint zsarolásig menő politikai eszköze, a vétó, illetve az azzal való fenyegetőzés.

Arra a kérdésre, hogy nem ellentmondásos-e, hogy Magyarország a Szovjetunió mintegy 30 évvel ezelőtti megszűnése óta olyan sokat profitált a polgári jogokból és szabadságjogokból, most viszont korlátozza ezeket az értékeket, például az LMBTQ+ jogok vagy a média szabadsága tekintetében, Orbán a Politico szerint értetlenkedni látszott: "Ezen még nem gondolkodtam. Ez egy jó kérdés" - mondta.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Orbán Viktor: Ukrajna működésképtelen ország

Orbán Viktor: a Nyugat másodszor árult el bennünket 1956-ban

Németország modern légvédelmi rendszerrel segíti Ukrajnát