A miniszterelnök Berlinben az 1956-os forradalom leveréséhez hasonlította az Ukrajna elleni orosz inváziót, és azt mondta: 56-ban Bucsát Budapestnek hívták.
HIRDETÉSAz 1956-os forradalom leveréséhez hasonlította az Ukrajna elleni orosz inváziót Orbán Viktor kormányfő kedden Berlinben, a Cicero közéleti folyóirat és a Berliner Zeitung című napilap rendezvényén. A miniszterelnök az Európai Bizottság szankciós politikáját katasztrofálisnak, a Nyugat globális szerepét minden eddiginél gyengébbnek nevezte, és kijelentette: az ukrajnai béke záloga Donald Trump.
Azért nyitott az ukrán-orosz háború, mert az amerikaiak nyitva tartják
Az amerikai hatalomváltás teremtené meg a béke reményét Ukrajnában Orbán Viktor szerint. A magyar miniszterelnök kedden a Cicero közéleti folyóirat és a Berliner Zeitung napilap sajtórendezvényén azt mondta, hogy mivel az ukránok csak amerikai támogatással bírják a harcot az oroszokkal szemben, ezért a békéről is Washingtonnak kell tárgyalnia Kijev helyett. Joe Biden azonban szerinte nem a megfelelő személy erre.
„Az amerikai elnök túl messzire ment. Az amerikai elnök olyanokat mondott, amiből nagyon nehéz visszajönni. Hát, ha Putyin tömeggyilkos, ha háborús bűnös, ha meg kell buknia, Putyin must fail, regime change - ha ilyeneket mondanak, akkor utána ez az elnök nagyon nehezen tud békét kötni. Úgyhogy most brutálisan fog hangozni, amit mondok, de a béke reményének a neve Donald Trump" - magyarázta.
Nem az EU miatt volt béke Európában
A magyar miniszterelnök történelemértelmezése szerint a második világháború után Európa elvesztette a szuverenitását. Európát egy orosz-amerikai megállapodás kormányozta, pontosabban a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti megállapodás - hangoztatta Orbán, aki szerint a békés évtizedeket sem az EU-nak köszönheti a kontinens.
- Nem az Európai Unió volt a béke projekt, nem azért nem volt háború Európában, hanem azért, mert az oroszok és az amerikaiak megmondták, hogy nem lesz háború, mert ők megegyeztek - mondta a magyar kormányfő.
Orbán szíve az ukránokkal, az esze a tűzszünet mellett van
Orbán hozzátette, hogy a szíve az ukránokkal van, és támogatja az EU-hoz való közeledésüket. A magyarok pedig szerinte jobban megértik a helyzetüket, mint bárki más, méghozzá azért, mert 1956-ban megtapasztalták, milyen az, ha az orosz hadsereg bevonul egy országba:
„56-ban Bucsát Budapestnek hívták. Tehát ha valaki tudja, mit jelent a katonai támadás és elnyomás az oroszok részéről, hát mi tudjuk. Hát a mi Zelenszkijünket fölakasztották!"
A kormányfő többször is hangsúlyozta, hogy azonnali tűzszünetre kell törekedni, a hosszú távú megoldást ráérnek később kitalálni a felek. Az Európai Bizottság szankciós politikáját pedig katasztrofálisnak nevezte:
„Ez egy rendkívül primitív módon kivitelezett rendszer, amely teljes egészében negligálja az európai érdekeket. És ezek a szankciók így, ebben a formában megölnek bennünket. Tönkre fogják tenni a német gazdaságot, tönkre fogják tenni a magyar gazdaságot, és ez nem jó. Tehát szankciókat másként kell kivetni."
Sosem volt még ilyen gyenge a Nyugat a miniszterelnök szerint
Orbán szerint a nyugati világ a háború kezelésével nyilvánvalóvá tette gyengeségét.
„32 éve vagyok a nemzetközi politikában, de sosem láttam olyat, hogy az amerikaikat így elhessentsék. És Kína azt mondja, nem, mi nem értünk veletek egyet, India: mi nem értünk egyet. Arabok: mi se értünk egyet. Irán: hát mi aztán nem értünk egyet. Afrika: már nem érdekelnek a nyugatiak. Ilyen gyengék globálisan még sosem voltunk, és ez most nyilvánvalóvá vált. Ez szerintem nem jó."
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy eddig körülbelül 200 besorozott magyar katona halt meg a fronton Ukrajnában.
Magányos békemisszionárus Moszkvában
Hibának minősítette a magyar kormányfő, hogy miközben ő a háború előtt békemisszión járt Vlagyimir Putyin orosz elnöknél, a nyugati oldalon senki nem érezte úgy, hogy tárgyalni kell. (Emmanuel Macron francia elnök pont egy héttel a magyar kormányfő után járt Putyinnál.)
Orbán azt mondta, hogy a moszkvai látogatás után a NATO főtitkárának is azonnal jelezte, hogy milyen fenyegetés készül.
Ez a háború kitörhetett volna a krími válság idején is
2014-ben is nyilvánvaló nemzetközi jogsértés történt, de nem lett belőle háború, hangsúlyozta Orbán.
- Azért, mert a németek, a kancellárral az élen, azonnal tárgyalásokat kezdeményeztek és izolálták a konfliktust, és az ezért maradt meg orosz-ukrán konfliktusnak - magyarázta Orbán, aki szerint most nem volt senki, aki Európa részéről kísérletet tett volna arra, hogy izolálja a konfliktust. "Az azonnal felrobbant és azonnal belevonódtunk" - fogalmazott.
“Nem gazdát akarunk váltani”
Orbán szerint most azt teszi Európa, hogy amerikai energiafüggőségre váltja a jelenlegi oroszt.
“Mi nem gazdát akarunk váltani, mi függetlenséget akarunk” - hangsúlyozta.- Hogy legyenek alternatívák, Algéria, Katar, Amerika, Oroszország - sorolta, de szerinte a függetlenség a fontos, és hogy több ajánlat legyen, ami közül választani lehet.
HIRDETÉSAz ukrán EU-csatlakozást alapvetően támogathatónak nevezte Orbán, ha nem is az azonnali és teljes tagságot, de a hosszú távú európai integrációt igen.
Ukrajna NATO-csatlakozásának kérdéséről felidézte Orbán, hogy olyan országot, amely háborúban áll, nem lehet felvenni a NATO-ba, ezt kimondja az észak-atlanti szövetség alapszabálya. “Ukrajna NATO-tagsága ezzel hosszú időre zárójelbe került” - fogalmazott.
Toleranciajánlat a német kancellároknak
- Jól tudnánk együttműködni, miért nem hagyjuk békén egymást, ezt modernül toleranciának nevezik - fogalmazott arról, hogy mit ajánlott fel korábban Angela Merkelnek és most Olaf Scholznak, de egyelőre hiába.
Orbán szerint Magyarországon zéró muszlim migráns van, nincs multikulturális társadalom, és nem érti, hogy miért kéne azzá tenni Magyarországot, hisz a magyarok szerinte jól érzik magukat a bőrükben. Ennek a magyar álláspontnak a tolerálására kérte Scholzot.
Szóba került egy másik, az EU-val vitás kérdés is.
HIRDETÉS- Mi ezt a genderkoncepciót nem fogadjuk el - fogalmazott. - Mi értjük, hogy van az a gondolat, hogy az ember maga eldönti, hogy fiú e vagy lány, ehhez mindenkinek joga van. Magyarországon is mindenki eldöntheti, sőt úgy élnek együtt, ahogy akarnak. Olyan jogi szabályozás van, mint 2017-ig Németországban - emelte ki Orbán. (Ezeknek az állításoknak ellentmond több 2020-ban elfogadott magyar szabályozás, például a nemváltást vagy éppen az azonos nemű párok örökbefogadását ellehetetlenítő.)
Ezzel kapcsolatban megismételte azt a korábban sokat hangoztatott, az utóbbi időben nem annyira hallott vádat, miszerint a Bizottsággal való korrupciós kérdésekről zajló tárgyalás mögött az igazi ok az EU-ban melegellenesként bírált gyermekvédelmi törvény.
Orbán szerint a vita tárgya az ebben a kérdésben, hogy ki dönt a gyerekek neveléséről, kié az elsőbbség a szexuális felvilágosításban, és emiatt függesztenék fel szerinte a magyar helyreállítási pénzeket.
"Időnként nem is rejtik véka alá, hogy amíg ezekben a kérdésekben nem engedünk, addig ne számítsunk pénzügyi együttműködésre" - fogalmazott.
Óvatosabb lenne a külpolitikában, ha német lenne
Az Európai Unió szakminiszterei szeptember 20-án vitáztak az egyhangú uniós döntéshozatalról Brüsszelben. Akkor Németország európai ügyekért felelős minisztere, Anna Lührmann az Euronewsnak arról beszélt, hogy "mindenképpen fel kellene számolni az egyhangú uniós döntéshozatalt a külpolitikában és a biztonsági ügyeknél is". Ezt többek közt azzal indokolta, hogy Magyarország több fontos döntést blokkolt már korábban az Európai Tanácsban.
HIRDETÉSOrbán Viktor szerint azonban nem jó, hogy Németország vet fel ilyet, mert úgy tűnik, mintha maguk akarnák eldönteni az uniós külpolitikát.
A magyar kormányfő szerint ugyanis a britek távozásával felbomlott az egyensúly a föderatív EU-t és a nemzetek Európáját kívánó tagállamok között, az előbbeik egyértelmű többségbe kerültek. Ezért maradt a vétó az egyetlen érdekérvényesítő lehetőség.