A Memorialt az idén oszlatták fel Oroszországban.
HIRDETÉSAlesz Bjaljacki belarusz aktivista, az orosz Memorial emberi jogvédő szervezet és az ukrán Polgári Szabadságjogok Központja kapja idén a Nobel-békedíjat - jelentette be péntek délelőtt a kitüntetést odaítélő testület Oslóban pénteken.
"Kitartó erőfeszítéseikkel a humanista értékek, az antimilitarizmus és a jog alapelvei mellett az idei díjazottak új lendületet adtak és tisztelegtek Alfred Nobel a nemzetek közötti békéről és testvériségről alkotott elképzelésének, amelyre ma a legnagyobb szükség van a világban" - indokolták a döntést.
Polgári Szabadságjogok Központja
Az ukrán Polgári Szabadságjogok Központját azzal a céllal alapították, hogy előmozdítsa az emberi jogokat és a demokráciát Ukrajnában. Kiállt az ukrán civil társadalom megerősítése mellett, és nyomást gyakorolt a hatóságokra, hogy Ukrajnát teljes jogú demokráciává tegyék.
Miután Oroszország 2022 februárjában megszállta Ukrajnát, a központ erőfeszítéseket tett az ukrán lakosság ellen elkövetett orosz háborús bűnök azonosítására és dokumentálására. A központ úttörő szerepet játszik abban, hogy a bűnösöket felelősségre vonják a bűneikért.
Az orosz-ukrán háború kezdete óta azon dolgoznak, hogy azonosítsák és dokumentálják az ukrán lakosság ellen elkövetett orosz háborús bűncselekményeket. Úttörő szerepet játszanak abban, hogy felelősségre vonják a bűnösöket - áll a döntés indoklásában.
Memorial
Oroszországban a legfelsőbb bíróság tavaly decemberben betiltotta a Memorial működését. Az ország egyik legjelentősebb civil szervezetét 1989-ben alapította elsősorban a Nobel-békedíjas Andrej Szaharov fizikus és felesége, Jelena Bonner. Eredetileg azért hozták létre, hogy megőrizzék a szovjet rezsim által a sztálini terror idején, főként a büntető- és munkatáborokban (Gulágon) elkövetett bűnök emlékét.
A szervezetet tavaly a Nyugat által régóta bírált orosz NGO-törvény alapján vádolták meg, amely előírja, hogy a külföldről finanszírozott csoportoknak minden adományuknál fel kell tüntetniük, hogy azok "külföldi ügynököktől" származnak. Az ügyészek azt állították, hogy a szervezet titkolja "külföldi ügynöki szerepét", ráadásul megpróbálja befolyásolni a kormány politikáját és a közvéleményt is.
Alesz Bjaljacki
Alesz Bjaljacki az 1980-as évek közepén Belaruszban elinduló demokráciamozgalom egyik kezdeményezője volt. Életét a demokrácia és a békés fejlődés elősegítésének szentelte hazájában. 1996-ban megalapította a „Vjaszna” (Tavasz) Emberi Jogi Központot, amely egy olyan széles körű emberi jogi szervezetté fejlődött, amely dokumentálta a politikai foglyok megkínzását és tiltakozott ellene.
A hatóságok többször megpróbálták elhallgattatni Bjaljackit, 2020-ban letartóztatták, tárgyalása azóta sem volt. Személyes viszontagságai dacára a jogvédő egy centimétert sem engedett az emberi jogokért és a belarusz demokráciáért folytatott harcából - írják.