A fizikai Nobel-díjat 1901 óta a 116. alkalommal ítélik oda.
HIRDETÉSÚttörő kvantumfizikai kutatásaiért három fizikus, a francia Alain Aspect, az amerikai John F. Clauser és az osztrák Anton Zeilinger kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint.
A Svéd Királyi Tudományos Akadémia és a Nobel-bizottság döntése értelmében Alain Aspect, John F. Clauser és Anton Zeilinger az összefonódó fotonokkal végzett kísérletekért, a Bell-egyenlőtlenség megsértésének megállapításáért és a kvantuminformatika területén bemutatott úttörő tevékenységükért szolgáltak rá az elismerésre.
Az MTVA Sajtóarchívuma összeállítást közölt a fizikai Nobel-díjasokról. Kiemelik: a fizikai Nobel-díjat 1901 óta 116. alkalommal ítélték oda, hat alkalommal (1916, 1931, 1934, 1940, 1941, 1942) nem adományozták a kitüntetést. Eddig 222 díjat ítéltek oda, de a díjazottak száma csak 221, mert az amerikai John Bardeen – eddig egyedüliként – kétszer (1956, 1972) is megkapta a díjat. Az elismerésben 47 alkalommal részesült egy, 32 alkalommal kettő, 37 alkalommal három tudós.
A kitüntetettek között négy nő van: a lengyel-francia Marie Curie 1903-ban, a német-amerikai Maria Goeppert-Mayer 1963-ban, a kanadai Donna Strickland 2018-ban, az amerikai Andrea Ghez pedig tavaly részesült az elismerésben. Marie Curie több szempontból is rekorder:
- ő volt az első nő, aki Nobel-díjat kapott (férjével, a francia Pierre Curie-vel megosztva),
- a kitüntetés történetében ők az első Nobel-díjas házaspár is.
- Marie Curie 1911-ben a kémiai Nobel-díjat is elnyerte, ezzel ő az egyetlen kétszeres Nobel-díjas nő, és az összes kitüntetettet tekintve is egyetlenként érdemelte ki két tudományágban az elismerést.
A fizikai Nobel-díjat legfiatalabban 1915-ben az akkor 25 éves brit Lawrence Bragg, legidősebben pedig 2018-ban a 96 éves amerikai Arthur Ashkin nyerte el.
"Családi" díjazásra a Curie-házaspáron kívül is van példa a fizikai Nobel-díj történetében: Lawrence Bragg édesapjával, Williammel közösen részesült a kitüntetésben 1915-ben, és ha nem is egyszerre, de a dán Niels Bohr (1922) és Aage N. Bohr (1975), a svéd Manne Siegbahn (1924) és Kai M. Siegbahn (1981), valamint a brit Joseph John Thomson (1906) és George Paget Thomson (1937) személyében szintén apa és fia vehette át a kitüntetést.
Magyar születésű tudósok közül eddig hárman kaptak fizikai Nobel-díjat. 1905-ben a Németországban dolgozó Lénárd Fülöp "a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért (dinamida)", 1963-ban az Egyesült Államokban élő Wigner Jenő "az atommagok és az elemi részek elméletének fejlesztéséért, kivált az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért", 1971-ben pedig a Nagy-Britanniában élő Gábor Dénes "a holográfiai módszer felfedezéséért és fejlesztéséhez való hozzájárulásáért".
Az elmúlt évtized fizikai Nobel-díjasai
2012: A francia Serge Haroche és az amerikai David J. Wineland, akik a kvantumfizikai kísérletezés új korszaka előtt nyitották meg az utat azzal, hogy demonstrálták az egyedi kvantumrészecskék – azok tönkretétele nélküli – közvetlen megfigyelhetőségét, ami elvezethet a szupergyors, kvantumfizikán alapuló számítógép megépítéséhez.
2013: A belga Francois Englert és a brit Peter W. Higgs, akik megjósolták az isteni részecskeként emlegetett Higgs-bozon létezését. A két tudós alapozta meg elméletileg azt a mechanizmust, amely hozzájárult a szubatomi részecskék tömege eredetének megértéséhez, és amelyet a CERN hadronütköztetőjének kísérleteiben a megjósolt elemi részecske felfedezésével megerősítettek.
2014: A japán Akaszaki Iszamu és Amano Hirosi, valamint a japán-amerikai Nakamura Sudzsi (Shuji Nakamura) a kékfény-kibocsátó dióda (kék LED) feltalálásáért.
2015: A japán Kadzsita Takaaki és a kanadai Arthur B. McDonald a neutrínóoszcilláció felfedezéséért, ami megmutatta, hogy a neutrínónak van tömege.
2016: A brit David J. Thouless, valamint F. Duncan M. Haldane és J. Michael Kosterlitz az anyagkutatás terén elért elméleti eredményeikért.
2017: Az amerikai Rainer Weiss, valamint Barry C. Barish és Kip S. Thorne a LIGO (lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium) létrehozásában és a gravitációs hullámok kutatása terén elért eredményeikért.
2018: Az amerikai Arthur Ashkin, a francia Gérard Mourou és a kanadai Donna Strickland a lézerfizika területén elért úttörő eredményeikért.
2019: A kanadai-amerikai James Peebles, a svájci Michel Mayor és Didier Queloz a csillagászati kutatások terén elért úttörő eredményeikért.
2020: A brit Roger Penrose, a német Reinhard Genzel és az amerikai Andrea Ghez a fekete lyukakkal kapcsolatos csillagászati kutatásokban elért úttörő eredményeikért.
2021: Az amerikai-japán Syukuro Manabe, a német Klaus Hasselmann és az olasz Giorgio Parisi a komplex fizikai rendszerek megértésében elért úttörő eredményeikért.