A létező fajok 28%-a, vagyis több mint negyede került veszélybe.
HIRDETÉSKardszarvú antilop született a lisszaboni állatkertben. Az esemény azért számít szenzációsnak, mert a kihalás által veszélyeztetett fajok listáján szerepel hosszú évek óta.
A borjú világra jötte is mutatja, hogy az állatkertek nem pusztán bemutatóhelyek, hanem a kihalófélben lévő fajok megmentésében kulcsszerepet játszó intézmények, mondja egy szakértő:
Diogo Gomes, a Lisszaboni Állatkert biológusa Noé bárkájához hasonlítja az állatkerteket. A nőstény és hím egyedek gondozása jelenti az utolsó reményt az olyan fajok számára, amelyek természetes élőhelyükön kipusztulnának.
A jelenség okozója az ember. Számos vadállat és növény természetes élőhelyét teljesen elvette vagy a fennmaradáshoz is kicsi területre szorította vissza a gazdasági tevékenység.
Diogo Gomes, a Lisszaboni Állatkert biológusa arra is felhívja a figyelmet, hogy az állatkerteknek nem szabad arról megfeledkezni, hogy a vadonból származó állatok vadállatok, ezért nem csak a génállományukat, hanem viselkedésformáikat is meg kell tudni őrizniük. Úgy kell tartani a megmentendő fajokat, hogy egyedeik visszatelepíthetők legyenek a természetbe.
Az állatok világnapján, október 4-én a biológusok a kihalás gyorsan ketyegő órájára figyelmeztetnek. Több mint 41 000 állat- és növényfaj van veszélyben, ami a létező fajok 28%-a, vagyis több mint negyede a Nemzetközi Természetvédelmi Unió összesítése szerint.
A klónozástól sem riadnak vissza radikális tudósok: Kaliforniában egy ritka lófajt, Kínában egy sarkvidéki farkast klónoztak.
A visszatelepítésének sikere nem csak a megmentett egyedek életképességétől függ, hanem attól is, hogy lesznek-e a jövőben olyan és akkora élőhelyek, ahova vissza lehet azokat telepíteni.