Mit jelképez a hajvágás és mitől példa nélküli az iráni tüntetéshullám?

Access to the comments Kommentek
Írta: Pálfi Rita  & Az Euronews perzsa csapata
Motoros rendőrök gumibottal egy tüntetésen Teheránban
Motoros rendőrök gumibottal egy tüntetésen Teheránban   -   Szerzői jogok  AFP   -  

Iránban már két hete tartanak az 1979-es forradalom óta nem látott mértékű tüntetések. Az Euronews perzsa oldalának három újságírójával beszélgettünk a jelenlegi helyzetről, hogy mi hajtja a tüntetőket, és miért más a mostani helyzet, mint bármelyik tiltakozáshullám az elmúlt 40 évből.

Mi volt a szikra, ami kirobbantotta a tüntetéseket?

A példátlan tüntetéshullámot Iránban egy fiatal nő halála indította útjára. A kurdisztáni 22 éves Mahsa Amini családjával sétált Teheránban, mikor az erkölcsrendészet megállította. A hatóságok szerint nem viselte megfelelően a hosszú hidzsábját, és ezért látható volt a lábának egy része.

Aminit autóval vitték egy központba, ahova ilyen, öltözködéssel kapcsolatos kihágások miatt állítanak elő nőket, és közlik velük, hogy mi az előírt viselet és viselkedés számukra. Azonban a központba érve Amini összeesett és meghalt. Halálának oka egyelőre tisztázatlan. Családja szerint a nőt megütötték a fején, a hatóság viszont azt állította, hogy szívbetegsége miatt halt meg. Ez utóbbit a hozzátartozói tagadják. 

Ebrahim Raiszi iráni elnök a múlt hét végén bejelentette, hogy vizsgálatot indítottak, hogy kiderüljön, pontosan mi történt. Szerdán azt mondta, hogy "mindenkit elszomorított Amini halála", hozzátéve, hogy kormánya nem fogja megengedni, hogy káosz legyen, hogy "az emberek zavargásokkal bolygassák meg a társadalom békéjét".

Az ügyről kérdezett, az Euronews perzsa oldalának dolgozó kollégáink hangsúlyozták, hogy az utóbbi időben egyre több nő nem tartotta be a kötelező hidzsáb viselés szabályát. Az országban eddig az volt a jellemző, hogy hol jobban, hol kevésbé jól tolerálta ezt a hatalom. Voltak már kétes ügyek az erkölcsrendészetnél, vádolták már korábban is őket azzal, hogy durván bánnak a nőkkel, de halált okozó eset még nem történt.

Közösségi média felhasználó Iránból
Sepideh Rasno a jobboldali képen a TV-s nyilatkozata alatt, a baloldalin az őrizetbe vétele előttKözösségi média felhasználó Iránból

Maryam Toosi hozzátette, hogy idén nyáron feltűnően erőszakosabbak lettek az erkölcsrendészeti akciók, és sokszor hasraütésszerűen választottak ki a tömegből valakit, aki nem a szabályoknak megfelelően öltözött, miközben másokra rá sem szóltak. Felidézte a 28 éves Sepideh Rashno történetét. Az író és képzőművész nőre egy vallási fanatikus asszony szólt rá egy buszon, hogy nem megfelelő a fátyol rajta. Vitájuk odáig vezetett, hogy a Rashnot támogató nők miatt bírálójának le kellett szállnia a buszról. Az esetről készült felvétel bejárta a közösségi médiát, az írónőt letartóztatták, megverték és arra kényszerítették, hogy az állami tévén kérjen bocsánatot.

Milyen okok vannak még a tüntetéshullám hátterében?

Irán az egyetlen olyan ország, ahol kötelező a hidzsáb viselése a nőknek (az 1979-es iszlám forradalom utáni rendelkezés alapján). Az iráni fiataloknak, nőknek azóta felnőtt egy teljesen új generációja, akik nem félnek megkérdőjelezni a hagyományokat, hogy miket kell megtartani és mikre nincs szükség. A tüntetők által használt hármas jelszó a Nők!Élet! Szabadság! azoktól a kurd női harcosoktól származik, akik a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet ellen küzdöttek. 

Egy másik fontos új elem, hogy számos híresség, művész, híres ember támogatja a megmozdulásokat. Olyan emberek, akiknek a szavai milliókhoz jutnak el, és akiknek többsége eddig elkerülte, hogy megszólaljon ilyen ügyekben.

Miért példa nélküliek ezek a tüntetések?

Feltűnő a mennyisége és a kiterjedtsége ezeknek a megmozdulásoknak. Több mint 100 iráni városban zajlanak rendszeres demonstrációk, már az ország határain kívül is.

A kirobbantó szikra a hidzsábviselés, a nők jogai voltak, és ez egyben kulturális indíttatású felháborodás  is arról, hogy miként kell élnie a nőknek az országban, milyen szabályoknak kell megfelelniük. De közben ott van a hátterében az elmúlt évtizedek, évek összes haragja és dühe, például a súlyos gazdasági helyzet, a szegénység miatt, a rossz minőségű közellátások miatt. Számos olyan videó terjed, ahol a tüntetők verik meg és szorítják vissza a kiérkező rendfenntartó erőket.

Névtelen közösségi média felhasználó Iránból
Tüntetés IránbanNévtelen közösségi média felhasználó Iránból

Az is új tényező, hogy számos fiatal vesz részt a tüntetéseken, akik bátrabbak, félelemérzet nélküliek, mernek többet kockáztatni - ez a benyomása Maryam Toosinak. Az Euronews újságírója 2009-ben maga is részt vett több tüntetésen, de mint fogalmaz "ő nem volt ennyire vakmerő", bármennyire is felemelő érzés volt látni a tömeget akkor. Hozzáteszi, hogy most az akkorinál lényegesen többen vonulnak az utcára.

Érdekes és félelmetes párhuzam, hogy hasonlóan nagy tüntetéshullámot 1988-ban élt meg a rezsim, amit akkor brutális vérfürdővel toroltak meg. Több ezer embert végeztek ki, további ezreket kínoztak meg, és ezek egyik fő felelőse Ebrahim Raiszi jelenlegi elnök volt, a sokat mondó Halálbizottságok nevű rögtönítélő szervezet tagjaként. Áldozataik száma összesen meghaladta a 30 ezret.

2009-ben, mikor az elnökválasztások után tüntetések törtek ki, mivel az emberek úgy érezték, hogy csalás történt, én is ott voltam - emlékszik vissza Maryam Toosi. A célunk más volt akkor, csak a valós eredményeket szerettük volna - tette hozzá. 

A mostani tüntetők ezzel szemben először a nők jogaiért, a kötelező hidzsáb ellen vonultak az utcára, de most már az egész rezsimet el akarják kergetni, azt éneklik, hogy nem kell diktátor - emelte ki.

Az is különbség a személyesen tapasztalt korábbi tüntetésekhez képest, hogy akkor volt egy vezetőjük, és amikor őt elfogták, a tiltakozáshullám is elcsitult. Most viszont nincs vezető, nem tudják azt sem követni, hogy mikor, hol lesz tüntetés.

"Ha valaki 12 nappal ezelőtt kérdezett volna Iránról, azt mondtam volna, hogy nem látok az ország számára reményt, a művészetek, az irodalom, minden halott, az emberek fáradtak, úgy tűnt, hogy ők is elvesztették a reményt.<br><br>Most újra reménykedem, a tüntetéssorozat második, harmadik éjszakája óta. Azért, amit ezek a tömegmegmozdulások jelentenek, amiért kiállnak, a nők jogaiért. A szlogenek, amiket énekelnek, olyanok, amit sose hittem, hogy hallok iráni utcán, tüntetésen kiabálva, és nemcsak nők, férfiak is harsogják őket, és ez reménnyel tölt el. Úgy tűnik, hogy összefogott az ország.

Toosi kiemelte azt is, hogy az utcákon látható sok fiatal aktivistát az ő generációja nevelte fel. Míg nekik csak rövid időre volt tapasztalatuk arról, hogy milyen a szabadság, életük nagy részét elnyomás alatt töltötték. De ez a generáció, a mostani fiatalok már nem olyanok mint ők.

Névtelen iráni közösségi média felhasználó
Tüntetés IránbanNévtelen iráni közösségi média felhasználó

Mi a hatalom reakciója a tiltakozáshullámra?

Az iraki hatóságok egyelőre úgy tűnik, mintha hezitálnának, hogy mi a megfelelő válaszlépés, miközben soha nem látott mértékű lett időtartam szempontjából is az elégedetlenség. Pénteken volt a 14. napja hogy tüntetők áramlanak az utcára országszerte, anélkül, hogy brutális módon megpróbálta volna megállítani a hatalom az embereket. Ez nem jelenti azt, hogy egyes esetekben nem próbálnak meg erőszakkal véget vetni a demonstrációknak, az Amnesty International adatai szerint az elmúlt két hétben 83 halálos áldozata volt. Perzsa kollégáink beszámolói szerint az elmúlt két napban megugrott az őrizetbe vételek száma is.

A szokásos stratégiát már bevetették, hogy csökkentsék a mértékét a tiltakozásoknak: lekapcsolják az internetet a tüntetések helyszínein, hogy megnehezítsék a demonstrálók számára a szervezkedést. Az Instragram és a Whatsapp, az eddig egyedüliként engedélyezett internetes platformokat leállították az országban. A korlátozások miatt sokszor nehéz megbízható információkat szerezni a halálos áldozatok és az őrizetbe vettek számáról is - hangsúlyozzák kollégáink.

A stratégia része az is, hogy dezinformálják a lakosságot, olyan vádakat terjesztenek a tüntetőkről, hogy Irán külső ellenségei, Izrael és Szaúd-Arábia mozgatják őket bábokként. Őrizetbe vett tüntetőket kényszerítenek, hogy tegyenek vallomást erről az állami médiában.

AP/Copyright 2022 The Associated Press. All rights reserved.
Tüntetés TeheránbanAP/Copyright 2022 The Associated Press. All rights reserved.

Sok a találgatás és a bizonytalanság Irán legfőbb vallási vezetőjének egészségügyi állapotáról is. Ali Khamenei ajatollahnak pár hete le kellett mondania orvosai tanácsára több találkozót is, és bár azóta megjelent a nyilvánosság előtt, az embereket nem győzte meg arról, hogy teljesen jól van. Ez pedig sok találgatáshoz vezet abban a kérdésben, hogy ki követheti őt ezen a meghatározó poszton, és hogy ez mit jelenthet a tiltakozáshullámra nézve.

Másfelől Raiszi iráni elnök véres múltja vet baljós árnyékot a tiltakozásra. Az elmúlt két napban jelentősen nőtt az őrizetbe vettek száma.

Miért vágják le a hajukat egyes tüntetők?

Ez egy mód arra, hogy egyszerre fejezze ki valaki a dühét és a szomorúságát, hogy megmutassa, gyászol - magyarázza perzsa kollégánk. Van olyan kultúra, ahol ez üzenet az ellenségnek, hogy "bosszút fogok állni". Ennek a hagyománynak megtalálhatjuk a nyomait a klasszikus perzsa irodalomban, például Ferdowsi és Hafez költőknél.

YASIN AKGUL/AFP or licensors
Nasibe Samsaei, Törökországban élő iráni nő, a kezében tartja frissen levágott két copfját az isztambuli iráni követségnél tartott tüntetésenYASIN AKGUL/AFP or licensors

A "Gisoboran" (hajvágás), az iráni kultúra egyik leghíresebb gyászrituáléja, melyben keveredik a tiltakozás a boldogtalansággal. Irán ókori mitológiájában a nők haja a termékenység megkérdőjelezhetetlen szimbóluma, ezért volt és van is különös jelentősége. 

Így válhatott a jelenkorban a nemek közti egyenlőtlenségek ellen küzdő globális mozgalom részévé.