Korrupció vagy politikai rivalizálás: Kína kíméletlenül lecsap a „tigrisekre és a legyekre” egyaránt

Access to the comments Kommentek
Írta: Németh Árpád
Korrupt tisztviselők bírósági tárgyalása Kínában
Korrupt tisztviselők bírósági tárgyalása Kínában   -   Szerzői jogok  Forrás: AP és Twitter

Korrupció vádjával Kínában példát statuáltak: a volt igazságügyi minisztert halálra ítélték, amit két év múlva életfogytiglani börtönbüntetésre váltanak. Hasonló vádakkal állítottak bíróság elé három magas rangú rendőrfőnököt, akiket ugyanazon a napon ítéltek el – három héttel a Kínai Kommunista Párt kongresszusa előtt. Nagy a tét, Hszi Csin-ping harmadik megbízatása. Kétségtelen, hogy Kínában is burjánzik a korrupció – bár kevésbé, mint Magyarországon –, elemzők szerint azonban a korrupt tisztviselők elleni hajtóvadászat tisztogatásként is értelmezhető.

„A szocializmus kínai sajátosságokkal egy új korszakért” gondolatának jegyében rendezik a Kínai Kommunista Párt közelgő 20. nemzeti kongresszusát. A gondolat magától értetődően az éppen tíz éve a KKP élére kerülő Hszi Csin-ping főtitkártól származik, aki néhány hónappal később az államfői tisztséget is átvette.

A kongresszuson döntenek harmadik megbízatási időszakáról. A szavazás kimenetele aligha kétséges, ugyanis az október 16-án kezdődő pártrendezvény mind a 2296 küldöttét megválasztották „a KKP Központi Bizottsága követelményeinek megfelelően, a KKP Központi Bizottsága által előírt módszerek alkalmazásával” – áll a Hszinhua hírügynökség által is közzétett közleményben.

A küldöttek olyan kiváló párttagokból állnak, akik ideológiailag és politikailag magasan képzettek, jó munkastílussal és magas erkölcsi normákkal rendelkeznek, kompetensek az állami ügyek megvitatásában, és figyelemre méltó eredményeket értek el munkájuk során – sorolja a közlemény.

Közvetlenül a kongresszus előtt a kommunista párt sokat tett a társadalom megtisztulásáért. Látványos bírósági tárgyalásokon ítélték el a korrupció fertőjébe keveredett egykori magas rangú tisztségviselőket, a nagyhalakat, vagy ahogyan Hszi nevezi őket: a „tigriseket”. Az alacsonyabb beosztású, általa „legyeknek” nevezett hivatalnokok közül a becslések szerint egymillió embert büntettek.

A Transparency International által összeállított Korrupcióérzékelési Index szerint egyébként tavaly, 2021-ben Kína 66. helyezésével a 73. helyen szereplő Magyarországhoz képest kevésbé volt korrupt.

„A rábízott hatalommal való visszaélés magáncélú haszonszerzés céljából” – így definiálja a civil szervezet a korrupciót, amely országértékeléseit 1995 óta évente teszi közzé.

Nem bántak kesztyűs kézzel a volt kínai igazságügyi miniszterrel

Halálra ítélte a minap a megvesztegetett Fu Cseng-hua volt kínai igazságügyi minisztert a csangcsuni bíróság, az ítéletet azonban két év múlva életfogytiglani börtönre váltják.

A már korábban bebörtönzött, egykor tekintélyes politikus már a júliusi tárgyaláson bűnösnek vallotta magát. Elismerte, hogy 117 millió jüant, 6,9 milliárd forintot vágott zsebre ajándék és készpénz formájában – személyes haszonszerzés céljából.

Fu esete nagy nyilvánosságot kapott, hiszen 2018 és 2020 között Kína igazságügyi minisztereként szolgált. Karrierje is figyelemre méltó, elvégre rendőrből küzdötte fel magát a kínai közbiztonsági minisztérium helyettes vezetőjévé, majd miniszterré.

Bukása előtt maga is számos nagy horderejű vizsgálatot vezetett korrupt politikusok ellen, köztük azt, amely Csou Jung-kang, a párt egyik legbefolyásosabb tisztségviselőjének a vesztét okozta.

Tavaly októberben azonban a párt belső ellenőrző szerve bejelentette, hogy „a fegyelem és a törvények súlyos megsértése” miatt vizsgálatot folytat maga Fu ellen.

Felmentették hivatali tisztségei alól, majd márciusban kizárták a kommunista pártból, ami előrevetítette, mi vár rá. Egy hónappal később – korrupciós vádakkal – letartóztatták

Az ügyészek szerint hatalmával visszaélve magának és másoknak is előnyt kovácsolt üzleti szerződések és egyéb jogi ügyeletek révén. Azzal is vádolták, hogy bizonyítékokat rejtegetett egy büntetőügyben, amelyben öccse is érintett volt.

CCTV via AP
Fu Cseng-hua volt igazságügyi miniszter ítélethirdetése előtt 2022 szeptemberébenCCTV via AP

A 66 éves, magas rangú politikus tapasztalt közbiztonsági tisztviselő volt, aki a pekingi városi közbiztonsági hivatalban töltött szolgálati ideje alatt több jelentős ügy kivizsgálásában vett részt – idézte fel még tavaly a Global Times, a Kínai Kommunista Párt angol nyelvű szócsöve. Hónapokkal azután, hogy Fut 2010 februárjában kinevezték a pekingi rendőrség vezetőjévé, a szexkereskedelem elleni átfogó fellépés nyomán bezárták a Mennyország a Földön árulkodó fantázianevű mulatót, Peking egyik legmenőbb éjszakai klubját.

Ilyen helyet persze nem lehetett megfelelő kapcsolatok nélkül működtetni. Tulajdonosa, Csin Hui az 1983 és 1988 között hivatalban lévő néhai kínai elnök, Li Hszien-nien sógorának a lányát vette feleségül. Ennek ellenére üzleti vállalkozásai nem voltak mindig zökkenőmentesek.

Maga a Mennyország a Földön az első pekingi ötcsillagos szálloda, a Kínai nagy fal egyik szárnyában üzemelt, ahol vonzó pincérnők szolgálták ki a vendégeket. Ők azonban nem a vendéglátás miatt nyüzsögtek a klubban, hanem a „66 rózsaszín hölgy” meghódításáért. A Pink Ladyk kivétel nélkül sudárak voltak, elragadtatók, jól neveltek, sokuk diplomás. Az volt a feladatuk, hogy az előkelő vendégeket szórakoztassák – írta az Asia Times.

A mulató fénykorában a rózsaszín hölgyek a pletykák szerint nem kevesebb, mint 3000 jüant, mai árfolyamon csaknem 180 ezer forintot kértek a „standard szolgáltatásért”, további 1000 jüan felárat pedig a „bővített, személyre szabott szolgáltatásokért”, amelyeket általában a 980 négyzetméteres klub felső, VIP szintjein található privát páholyokban nyújtottak. Sosem derült ki, hogy „szolgáltatásuk” mi takart, legfeljebb csak sejthető.

A tulajdonos, Csin ezeket a feltételezéseket tagadta, azt azonban készséggel elismerte, hogy a „szolgáltatás” minősége a személyzet öltözékétől modorukig „a legmagasabb színvonalú” volt. A lányok nem mutatkozhattak lengén, a vendégek pedig nem viselhettek farmert.

„Nem volt még egy olyan éjszakai klub, amely tisztességesebb volt, mint a Mennyország a Földön” – állította a tulajdonos.

Ennek ellenére Liang Hai-linget, a Pink 66 „legszebb virágszálát”, akit gyakran „Peking első számú kurtizánjaként” is emlegettek, meggyilkolták. Ügye a mulató egyik prominens vendégéhez kötődik.

A klubbal kapcsolatos kitérő csak azt igazolja, hogy a kivételezettek, akik megengedhették maguknak, a legkevésbé sem éltek pártkatonához méltó szerény és visszafogott életet.

A korrupció mélyen gyökerezik a rendszerben

Fut sikeres akciói nyomán később közbiztonsági miniszterhelyettessé léptették elő, majd 2018 márciusában igazságügyi miniszterré nevezték ki.

Fu nem lesz az utolsó, mégis ő a legreprezentatívabb, egyenesen „sztárnak” nevezett tisztségviselő, akit korrupcióval vádolnak – írta tavaly a kínai média.

Ez arra utal, hogy a korrupció mélyen gyökerezik a politikai és jogi rendszerben – idézte a Global Times Csuang De-sujt, a Pekingi Egyetem kormányzati kutatóközpontjának igazgatóhelyettesét.

A Fu elleni vizsgálat azok után indult, hogy Szun Li-junt, a volt közbiztonsági miniszterhelyettest kizárták a Kínai Kommunista Pártból, majd súlyos fegyelmi és törvénysértések miatt felmentették tisztségéből.

A közbiztonsági minisztérium pártbizottságának volt tagja soha nem volt hű a párt eszméihez és hitéhez, „rendkívül felfuvalkodott politikai ambíciókat táplált”, „politikai integritása” lazult, alaptalan kritikákkal illette a párt politikáját, és politikai mendemondákat terjesztett – jelentette a Hszinhua a hivatalos vizsgálat eredményeire hivatkozva.

Chinatopix via AP
Szun Li-jun Vuhanban, a koronavírus-járvány kitörése után, 2020 áprilisábanChinatopix via AP

Szun egyike volt annak az öt volt magas rangú politikai és közigazgatási tisztségviselőnek, akiket Csen Ji-hszin, a központi bizottság főtitkára már korábban jellegzetes „Janus-arcú” személyekként bélyegezett meg – akik súlyosan megsértették a politikai fegyelmet és szabályokat.

A volt igazságügyi miniszter ítéletének ismeretében meglepő lenne, ha a volt közbiztonsági miniszterhelyettes enyhe büntetéssel úszná meg csapodár viselkedését.

Fu neve egyébként akkor került szóba, amikor Szun ügyéről tárgyaltak.

A politikai és jogi rendszer problémái Kína három éve tartó, a szervezett bűncselekmények elleni országos fellépés során kerültek napvilágra. Ha nem számolják fel a gengszterek és a helyi korrupt tisztviselők ernyőszervezeteit, akkor a rendszeren belüli hiányosságokat sem lehet teljesen felszámolni – állította a központi bizottság pekingi pártiskolájának professzora.

Cseng Hszi-hszien szerint a hivatalos média által használt, a tisztviselők vétkeit leíró nyelvezet szigora tükrözi a jogsértések súlyát, és azt, hogy a rendszer korábban mennyire szennyezett volt.

Szemet szúrt az Interpol-vezető extravagáns életmódja

Meng Hung-vej a vádirat szerint 2 millió dollár kenőpénzt fogadott el. A vádlott, történetesen a nemzetközi rendőrség, az Interpol feje szemlesütve beismerte tettét.

A bíróság tizenhárom és fél év letöltendő börtönbüntetésre ítélte 2020 elején, továbbá kétmillió jüan, 120 millió forintnyi bírság megfizetésére is kötelezte. A bírósági tudatta, hogy Meng nem fog fellebbezni az ítélet ellen.

Meng Hung-vej, aki az Interpol első kínai vezetője volt, 2018 szeptemberében tűnt el, amikor Franciaországból visszautazott az országba – emlékeztetett a BBC.

Kína később megerősítette, hogy a Hszi Csin-ping elnök korrupcióellenes akciójának részeként vették őrizetbe.

Meng 2018 szeptemberében tűnt el, amikor Franciaországból, az Interpol székhelyéről Kínába látogatott. A tervek szerint 2020-ig töltötte volna be az Interpol vezetői tisztségét. A szervezet azonban közölte: napokkal azután mondott le elnöki tisztségéről, hogy felesége bejelentette eltűnését.

A kínai hatóságok utóbb megerősítették őrizetbe vételét, majd azt is, hogy vesztegetés ügyében folyik nyomozás.

AP Photo/Claude Paris
Meng Hung-vej az Interpol monacói közgyűlésén, 2014-benAP Photo/Claude Paris

Meng személyes haszonszerzés céljából visszaélt a pozíciójával, állami pénzeket költött családja „extravagáns életmódjának” finanszírozására, ráadásul mellőzte a kommunista párt elveit – ezt állította a kommunista párt.

Felügyeleti szerve Menget kizárta a tagságból, és ezzel automatikusan megfosztották minden kormányzati tisztségétől.

Az ellene felhozott vádak politikai indíttatásúak – ezt állítja felesége, aki politikai menedékjogot kapott Franciaországban.

Három légy egy csapásra

Szeptember 21-én, alig három héttel a 20. pártkongresszus előtt, ugyanazon a napon hirdettek ítéletet három „tigris”, a vádirat szerint megvesztegetett, magas rangú rendőrfőnök ügyében – jelentette a South China Morning Post. Az már csak a tudósításokból derült ki, hogy fő bűnük a Hszi Csin-ping kínai elnökkel szembeni hűtlenség volt.

Gong Dao-an a legnépesebb kínai nagyváros, Sanghaj rendőrfőkapitánya volt. Nem biztos, hogy van összefüggés a 23 milliós város mérete és az ítélet mértéke között – mindenesetre a három rendvédelmi tiszt közül ő kapta a legsúlyosabb büntetést, az életfogytiglani börtönt.

Az 58 éves Gong korábban polgármester-helyettesként, és a sanghaji közbiztonsági hivatal igazgatójaként, azaz a rendőrség vezetőjeként is tevékenykedett. A tárgyaláson bebizonyosodott, hogy 4,3 milliárd forintnyi, 73,43 millió jüan kenőpénzt fogadott el. A bíróság elrendelte személyes vagyonának elkobzását – jelentette a kínai állami televízió, a CCTV.

Az 57 éves Deng Huj-lin ellen, aki a csungkingi közbiztonsági hivatala igazgatójaként – rendőrfőnökként – egyben a város alpolgármestere is volt, már tavalyelőtt nyáron vizsgálatot indítottak a fegyelem és a törvények súlyos megsértésének gyanúja miatt.

A gyanú beigazolódott: Deng 15 évet kapott 42,67 millió jüan, 2,5 milliárd forint kenőpénz elfogadásáért, ráadásul egy 4 millió jüanos pénzbírságra is számíthat. Nem tudni, miből fogja kifizetni, mert a bűncselekményeiből származó jövedelmét a bíróság elkobozta.

A 60 éves Liu Hszin-jünt, Sanhszi tartomány volt rendőrfőnökét második tárgyalásán ítélték 14 évre. A vádirat szerint 13,33 millió jüant, 780 millió forintot vágott zsebre.

A bíróságok szerint Gong, Deng és Liu egyaránt bűnösnek vallotta magát, megbánást tanúsított, miközben új nyomokkal látta el a nyomozókat más korrupciós ügyekben.

Egyazon „politikai klikk” tagjai voltak, amelyet a korábbi közbiztonsági miniszterhelyettes, Szun Li-jun irányított – ezzel vádolták mindhármukat a pereket megelőzően.

Összejátszott néhány magas rangú bűnüldöző tisztviselővel, visszaélt a hatalmával, továbbá tetemes összeget és vagyont fogadott el üzletembereknek nyújtott szívességekért cserébe – ezt maga Szun vallotta be a CCTV egy még januárban sugárzott dokumentumfilmjében.

Júliusban bűnösnek vallotta magát több mint 646 millió jüan, átszámítva 38 milliárd forint értékű kenőpénz elfogadásában, az értékpapírpiac manipulálásában és illegális lőfegyver birtoklásában.

Leszámolás a korrupcióval vagy a hatalom riválisaival?

Szun az ítélethirdetésre vár, csakúgy, mint még három, magas rangú cinkosa. Klikkjének hierarchiai csúcsából eddig csak Fu kapott életfogytiglanra átváltható halálbüntetést.

Az állami és pártvezető Hszi Csin-ping egyértelmű szándéka, hogy felszámoljon minden, a hatalmát veszélyeztető csoportosulást a kínai biztonsági apparátuson belül.

A legemlékezetesebb perben a Központi Politikai és Jogi Bizottság korábbi vezetője kapott súlyos büntetést 2015-ben. Csou Jung-kang a kommunista uralom alatt korrupcióval vádolt legmagasabb rangú politikus.

Bűnösnek találták megvesztegetésben, hatalommal való visszaélésben és „nemzeti titkok szándékos felfedésében” – jelentette a Hszinhua hírügynökségre hivatkozva.

Csou 2012-es visszavonulásáig Kína egyik legbefolyásosabb embere volt.

Rádöbbentem, hogy mekkora kárt okoztam a pártnak és a népnek. Bűnösnek vallom magam, és megbántam a bűneimet

– jelentette ki a tárgyaláson.

A kenőpénz elfogadásáért életfogytiglant, a hatalommal való visszaélésért hét évet, „államtitkok szándékos kiszivárogtatásáért" pedig további négy évet kapott. Minden politikai tisztségétől megfosztották, vagyonát pedig elkobozták.

„Tegyék ketrecbe a vén tigrist!” – így üdvözölték a közösségi médiában az ítéletet Hszi Csin-ping elnök ígéretére utalva, miszerint a korrupció elleni küzdelemben le fog csapni a „tigrisekre és a legyekre” egyaránt.

A szervezett bűnözés elleni, évek tartó kampányban a hatóságok 89 700 „korrupciós és védelmi pénzekkel” kapcsolatos ügyet tártak fel, 116 ezer ember ellen indítottak eljárást, akiknek 40 százaléka, több mint 46 ezren az igazságügyben és a rendőrségen teljesítettek szolgálatot – idézte tavaly a Global Times a hivatalos adatokat.

Kérdés azonban, hogy a látványos intézkedés-sorozat célja valóban csak a korrupció felszámolása? Elemzők szerint Hszi egyértelmű figyelmeztetést küld minden olyan párttagnak vagy üzletembernek, aki nem lelkesedik túlságosan uralkodásának meghosszabbításáért. Egyesek ugyanakkor felteszik a kérdést: miként fordulhatott elő, hogy a Kínai Kommunista Párt legfelsőbb szintjén tíz év elteltével is kétes tisztviselők bukkannak elő?

A kritikusok szerint a kínai elnök hatalmas és kíméletlen korrupcióellenes kampányát nagy hatékonysággal politikai riválisai elhallgattatására használta fel.

A szigorúan ellenőrzött hírek országában – megbízható információk híján – terjed persze a híresztelés, például az, hogy maga Hszi is házi őrizetbe került egy katonai puccs után. Ennek alátámasztására egy állítólag 80 kilométer hosszú, Peking felé tartó katonai konvojról osztottak meg egy felvételt.

A legvadabb feltételezésekre adott okot, hogy fővárosba tartó, és onnan induló légi járatok közül sokat töröltek.

Hszi azonban nagy valószínűséggel maga fogja levezényelni a kongresszust, amelyen harmadik ciklusát is megszavazzák.