NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Meghosszabbítják a két utolsó németországi atomerőmű üzemidejét

Az Isar 2 atomerőmű Essenbach-ban, Németországban, 2022. szeptember 13-án
Az Isar 2 atomerőmű Essenbach-ban, Németországban, 2022. szeptember 13-án Szerzői jogok Jan Woitas/dpa via AP, File
Írta: Andrea Hajagos és MTI
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Nehezen szabadul Európa a nukleáris energiától. A német kormány szerint Franciaországban nem elégséges a villamosenergia-ellátás, vagyis a francia export miatt kell folytatni az atomerőművek működését.

HIRDETÉS

Nehezen szabadul Európa a nukleáris energiától. A német kormány szerint Franciaországban nem elégséges a villamosenergia-ellátás, vagyis a francia export miatt kell folytatni az atomerőművek működését. Közben Belgiumban civil szervezetek perelték be az államot két atomerőmű tervezett bezárása miatt.

Rober Habeck német alkancellár, gazdasági miniszter jelentette be kedd este, hogy valószínűleg változtatni kell a korábbi terven, és mégsem tudják majd készenléti üzemmódba helyezni az utolsó atomerőműveket, hanem várhatóan tovább kell működniük, hogy Németország a szokásosnál több áramot tudjon Franciaországba exportálni.

Habeck közlése szerint ugyanis Franciaországban a vártnál rosszabbul alakul a villamos-energia ellátási helyzet, és ha ebben nem történik javulás, akkor emelni kell az export mennyiségét. Végső döntést csak később hoznak, de a jelen állás szerint erre készülnek a német hatóságok.

Németország 2011-ben, a fukusimai atomerőmű balesete után döntött arról, hogy 2022 végéig bezárja az összes, akkor még 17 működő atomerőművét. A terv eddig jól működött, mostanra csak három működő erőmű maradt, azonban Oroszország Ukrajna elleni háborúja és a franciaországi atomerőmű-karbantartási munkálatok elhalasztása a koronavírus-járvány miatt már át kellett alakítani a tervet, a francia ellátási gondok miatt pedig most újra változtatni kell.

A még szeptember elején átalakított terv bejelentésekor a miniszter kiemelte, hogy átmeneti intézkedésről van szó, és Németország 2023 áprilisában végleg szakít a nukleáris energiára építő áramtermeléssel. Ezért új fűtőelemeket már nem rendelnek és az átmeneti idő után a két utolsó erőművet is leállítják - mondta Robert Habeck, aki nem mellékesen a Zöldek politikusa.

A miniszter akkor megerősítette, hogy Németország kitart az úgynevezett energiapolitikai fordulat mellett, vagyis felhagy az atomenergia használatával, mert a technológia vállalhatatlanul kockázatos, a radioaktív hulladék kezelése pedig több nemzedéket sújtó teher.

A tervnek az a része, hogy a három erőműből egy az év végén leáll, jelen állás szerint marad, azt a kettőt (a Baden-Württenberg tartományi Neckarwestheim 2 és a bajorországi Isar 2 atomerőműveket), amit készenléti üzemmódba helyeztek volna 2023 első negyedévére, valószínűleg tovább működtetik.

Macron felgyorsítaná a megújuló energiaforrások telepítését és az atomerőművek megnyitását

A francia államfő a múlt héten jelentette be, hogy "duplájára kell felgyorsítani" a megújuló energiaforrások telepítését, miközben az új nukleáris reaktorok megnyitását is előre kell hozni. Emmanuel Macron szerint ugyanis az ország villamosenergia-igénye jelentősen, 40 százalékkal fog nőni 2050-ig.

Hivatalos adatok szerint jelenleg mintegy tíz évig tart - az esetleges bírósági eljárásokkal együtt - egy tengeri szélerőmű-park üzembe helyezése Franciaországban, míg Németországban csak öt, Nagy-Britanniában pedig hat éves a folyamat. A szárazföldi szélturbinák üzembe helyezése hét éves folyamat, kétszer annyi, mint Németországban vagy Spanyolországban.

AP Photo
Emmanuel Macron francia elnök egy tengeri szélerőmű-parknál tett látogatást 2022. szeptember 22-énAP Photo

A francia államfő a szárazföldi szélturbinák telepítésének folytatása mellett is állást foglalt, valamint közölte, hogy az új atomerőművek megnyitását is előrébb hozná. Macron úgy fogalmazott: "csak a megújuló energiák nem megoldás, ahogy csak az atomenergia sem működik".

Belgiumban civil szervezetek perlik az államot az atomerőművek bezárása miatt

Több belga civilszervezet bíróság elé viszi a belga államot, illetve az Engie-Electrabel energiaipari és az Elia szállításirendszer-üzemeltető vállalatot a Doel 3 és a Tihange 2 atomerőművek leállítása miatt.

Az akciót a 100 TWh elnevezésű atomenergia-párti civil mozgalom vezeti, amely azzal érvel, hogy az energiaellátás nem biztosítható Belgiumban az atomenergia bevonása nélkül. A szervezet tagjai ellenzik az atomerőművek végleges bezárását, ehelyett azt kérik, hogy csak függesszék fel működésüket, és amikor az országnak szüksége lesz az általuk termelt energiára, helyezzék őket újra üzembe.

A szervezet szerint a belga kormány hatalmas külföldi importra és újonnan építendő gázerőművekre támaszkodó terve nem megoldás az energiabiztonság megteremtésére. A 100 TWh úgy véli, hogy a 100 százalékban megújuló energia csak "tévhit", ezért megbízható energiatartalékra lenne szüksége az országnak.

A Greenpeace belgiumi csoportja viszont üdvözölte, hogy a Doel 3 atomerőművet pénteken véglegesen leállítják. Jan Vande Putte, a nemzetközi környezetvédelmi szervezet hazai energiaszakértője szerint ezzel a lépéssel Belgium végre a zöld átmenet új szakaszába lépett. "A jövő a napelemeké és a szélturbináé, a nagyobb energiahatékonyságé, a tárolásé és a keresletkezelésé" - tette hozzá.

Belgiumban két másik reaktor élettartamát 2025 helyett egészen 2035-ig meghosszabbítják, ezzel biztosítva az energiaellátást.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Az összes atomerőművet államosítaná a francia kormány

Megszavazta a francia nemzetgyűlés a hajviselet alapján történő megkülönböztetést tiltó tervezetet

Irreálisak a francia kormány kiadáscsökkentő tervei, mondják a nagy hitelminősítők