A tagországok nyílt levélben kérték, hogy ne csak az orosz, hanem minden, az unióba érkező gázszállítmánnyal szemben alkalmazzák az ársapkát. Ahhoz, hogy ez átmenjen, minősített többségre van szükség, ez pedig nincs meg nekik.
HIRDETÉSAz Európai Unióba érkező gázimportra kivetett ársapka bevezetését kéri az unió energiaügyi biztosának címzett közös levelében 15 uniós tagállam. Elképzelésük szerint az árplafont nem csak az Oroszországból, hanem bármely más, unión kívüli országból érkező import esetén alkalmazni kéne - így akarják megfékezni az elszálló energiaárakat. Németország azonban még mindig erősen ellenzi a tervet.
Belgium, Bulgária, Horvátország, Franciaország, Görögország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Spanyolország írta alá azt az Euronews által megszerzett dokumentumot, melyben első alkalommal fogtak össze az uniós ársapka támogatói és tettek közös, hivatalos szándéknyilatkozatot az árplafon bevezetésére.
"Az ársapka (...) az egyetlen intézkedés, mely minden tagállamnak segíteni fog, hogy csökkentsék az inflációs nyomást, szabályozza a szektor extra profitját és olyan keretrendszert biztosít, mely a lehetséges energiakimaradások esetén is segít" - olvasható a közös állásfoglalásban.
Az uniós ársapka ötlete az elmúlt hetekben nyert szélesebb körben is támogatást, miután a rekordmagas augusztusi árváltozások során minden idők legmagasabb, 346 euró/megawattórás árát érték el a gázpiacon. Bár az árfolyam folyamatosan csökken a nyár végi csúcs óta - jelenleg kevéssel 200 euró alatt áll - de ez még így is ötszöröse az egy évvel ezelőtti értéknek.
A másik probléma, hogy az elektromos áram árát is a gázéhoz igazították, ezért most még azokban az országokban is magasabb árat kell fizetni, ahol zöldebb és/vagy olcsóbb az áram előállítása. A gázársapka bevezetésével az elektromos áram ára is csökkenne.
A lépést támogató országok úgy gondolják, hogy az EU, mint a világ legnagyobb közös piaca kihasználhatja ebben rejlő befolyását és bevezethet egy ésszerű árpalfont, ami fölött nem fizet a gázért. A blokk ugyanis jelenleg a nagy kereslet és a kevés kínálat kiegyensúlyozatlansága miatt magasabb árat fizet, mint az ázsiai vagy amerikai országok.
"Az energiaválság, ami tavaly ősszel kezdődött csak rosszabbodik és most már elviselhetetlen inflációs nyomást helyez ránk, mely elsősorban a háztartásokat és az üzleteket érinti rosszul" - olvasható a levélben.
Németország továbbra is ellenzi az ársapkát, a Bizottság hezitál
A dokumentumot az uniós energiaügyi miniszterek pénteki találkozója előtt publikálták - és azt várják tőle, hogy a találkozón megállapodnak majd egy kiindulási alapban, melyben legalább három, azonnali intézkedést rögzítenek.
Ha tényleg be akarják vezetni az ársapkát, ahhoz a tagállamok minősített többségének egyetértésére van szükség. Jelen állás szerint a 15 aláíró nem számíthat a minősített többségre - hacsak nem sikerül meggyőzniük néhány bizonytalan államot, mint amilyen Ciprus, Svédország és Írország.
Spanyolország, Olaszország, Franciaország és Belgium részvétele viszont elengedhetetlen egy ilyen tervben, miután parti országokként ők kapják az LNG-import nagy részét - és ők mind alá is írták a nyilatkozatot. Az uniós soros elnöki tisztjét betöltőt Cseh Köztársaság nem írta alá a levelet, hogy fenntartsa eddigi, pártatlan moderátori szerepét.
Az Európai Bizottság eközben hezitál és még tanulmányozza az árplafon lehetséges veszélyeit. Elsősorban attól tartanak ugyanis, hogy az ársapka nemcsak az orosz, hanem az egyéb beszállítókat is elijeszti, akikre az orosz gáz kiváltása miatt óriási szüksége van az uniónak.
Németország, az EU legnagyobb gázfogyasztója hasonló kétségeket fogalmazott meg és továbbra is ellenzi a tervezetet.
"Ha bevezetjük az egységes uniós ársapkát, de a világ összes többi fogyasztója nem így tesz, akkor a gáz más felhasználókhoz kerül, mi pedig nem tudjuk honnan pótolni a kieső készleteket" - mondta Anna Lührmann német klímaügyi miniszter a múlt héten.
Norvégia, mely az idén átvette az EU legnagyobb gázimportőrének szerepét Oroszországtól, úgy nyilatkozott: készen állnak rá, hogy tárgyaljanak egy csökkentett árról, de "szkeptikusak" az egységes plafon bevezetésével kapcsolatban.
Az Európai Bizottság eddig csak az Oroszországból érkező gázra kivethető ársapkáról beszélt, hogy ezzel is csökkentse Moszkva bevételeit, mellyel az Ukrajnában zajlló, rendkívül költséges háborút támogatná. Az uniós biztos Simson múlt héten az Euronews-nak úgy nyilatkozott: "Az oroszokkal szembeni és a többi partner iránti megközelítésnek különböznie kell".
Az ársapkával nem elsősorban Moszkvát akarják célozni
A 15 szövetséges tagország közös nyilatkozatában egyhangúan elvetette az ötletet, miszerint az ársapkát csak az oroszokkal szemben kéne használni. Szerintük földrajzi származástól függetlenül minden beszállítóra alkalmazni kéne a limitet. "Az árplafont a teljes földgázpiac minden tranzakciójára ki kéne terjeszteni és nem csak bizonyos szolgáltatókra" - olvasható. - "Ezt meg lehetne valósítani oly módon, hogy biztosítsuk az ellátás zavartalanságát, és az Európán belüli gáz szabad folyását, miközben elérjük közös céljainkat és csökkentjük a gáz iránti keresletet."
Hogy pontosan hogyan képzelik el mindezt, az az egy oldalas levélből nem derül ki - mint ahogy az sem, hogy milyen magasnak kéne lennie szerintük az ársapkának.
Az Euronews úgy tudja, hogy bár kimondva nem szerepel, a levelet aláírók egy az ázsiai és amerikai piacokon fizetett árnál magasabb szinten akarják meghúzni a plafont, így biztosítva, hogy Európa továbbra is vonzó célpont legyen az importőrök számára.