Az EU aggódva figyelte az olaszországi választások eredményét, az új kormányban több - volt - oroszbarát politikus kerülhet, mit jelent majd Meloni kormánya Olaszországnak és Európának?
HIRDETÉSAz exit pollok alapján kényelmes többséggel megnyeri az olasz választásokat a jobbközép koalíció, élén a szélsőjobboldali Olaszország Fivéreivel
Sok szempontból kiszámíthatatlan, például az Európai Unióhoz fűződő kapcsolatok tekintetében, vagy az orosz-ukrán háborút nézve, hogy mire számíthat a világ és Európa az új olasz kormánytól.
Az előrehozott választások öt momentuma, azaz mi várható a kormányalakítás után Olaszországban.
1. Az első olasz női miniszterelnök, de mit jelent ez majd a nők jogainak?
A tíz évvel ezelőtt alapított posztfasiszta Olaszország Fivérei a szavazatok öt százalékát sem érte el 2018-ban. Most viszont az exit pollok előrejelzése szerint a szavazatukat leadó olasz választópolgárok negyede a szélsőjobboldali pártot választotta. Mivel 3 másik jobboldali párttal indultak, és a koalíció szavazatainak az előrejelzések szerint bőven a 40 százalékos többségi küszöb felett van, ezért várhatóan Meloni lesz Olaszország következő miniszterelnöke, az első nő ezen a poszton. Miközben az elmúlt 76 évben 67 különböző kormánya volt az országnak.
Meloni az Euronewsnak a héten küldött nyilatkozatában azt írta, hogy "áttörné az üvegplafont", ami még sok nyugati országban létezik, és megakadályozza a nőket abban, hogy fontos közéleti szerepet töltsön be.
Baloldali bírálói attól tartanak, hogy szigorítani fogják Olaszországban az abortuszhoz való hozzáférést. A párt által "Isten, haza és család" víziója pedig sok tekintetben a patriarchális társadalommal cseng egybe, ami visszalépést jelenthet nők jogaiban.
2. A szélsőjobboldali vezetésű kormány szigorított bevándorlási törvényeket jelent
Nemcsak emiatt lesz a következő kormány történelmi, az Olaszország Fivéreinek győzelme azt is jelenti ugyanis, hogy a második világháború után először lesz szélsőjobboldali párt vezette kormány(koalíció) az ország élén.
A koalíció programjának hangsúlyos eleme, ahogy a kampányban is az egyik fő téma volt az illegális bevándorlás elleni küzdelem. Ennek része lenne az EU határainak megerősítése, az illegális bevándorlókkal érkező hajók blokkolása (ezt már látta Európa a gyakorlatban Salvini belügyminisztersége idején - a szerk.). A menedékkérelmek elbírálását az EU határain kívülre akarják tenni.
A kampányból és a jobbközép koalíció pártjainak eddigi politikájából az is kiderül, hogy nem várható az LMBT-közösség jogainak bővítése. Szóba sem jöhet például azonos neműek házassága vagy a meleg párok általi örökbefogadás.
Gazdaságpolitikában pedig az egykulcsos adó az egyik legfőbb ígérete a 4 pártnak.
3. Történelmi mélységben a részvételi arány
Az olasz választásokon, ahogy a grafikonunkon is látszik, kisebb, nagyobb eltérésekkel, de a tendencia szerint egyre csökken a részvételi arány. 1979-ben még 90 százalék felett volt. A legfrissebb információk szerint most a 65 százalékot sem érte el.
Az egyik ok az, hogy a fiatalok túlnyomó többsége, a Youtrend felmérése szerint 84 százalékuk, úgy érzi, hogy nem tesznek értük semmit a politikusok.
Az alapján, hogy miért nem szavaznak, három fő csoportja van a távolmaradóknak:
- 16-18 százalékuk egyszerűen nem tud elmenni voksolni (egészségügyi probléma miatt, vagy más miatt akadályozottak)
- 9-11 százalékukat egyáltalán nem érdekli a politika
- 16-20 százalékuk elidegenedett, vagy a radikális bírálata a rendszernek a részükről, hogy nem mennek el szavazni, de lehet a politikusokban való teljes bizalomvesztés, elégedetlenség is.
4. Európa vigyázó szemei Rómára vetülnek
Míg az Európai Központi Bank elnökével, Mario Draghival szemmel láthatóan jó volt Brüsszel kapcsolata, Giorgia Melonival szemmel láthatóan nagy az óvatosság.
Erre utaló jel volt, mikor Ursula von der Leyen bizottsági elnök egy csütörtök esti New York-i rendezvényen, burkoltan szankciókkal fenyegette meg Rómát, ha az új kormány alatt esetleg gondok támadnak.
"Meglátjuk majd. Ha a dolgok rossz irányba haladnak majd, akkor vannak erre eszközeink. Beszéltem már Magyarországról és Lengyelországról" - magyarázta a bizottsági elnök.
Von der Leyen üzenetét szégyentelen arroganciának nevezte és visszautasította Matteo Salvini, a Liga politikusa. A Twitteren azt írta, hogy "mindenki barátai leszünk, de senkinek a rabszolgája".
Nem meglepő, hogy Brüsszelből aggódva figyelik az olasz eseményeket, hiszen az unió harmadik legnagyobb gazdaságáról van szó, melynek nagy befolyása van az eurózónában, illetve a migrációs ügyekről folyó vitában.
HIRDETÉS5. Változik-e az új kormánnyal az orosz-ukrán háború megítélése?
A jobbközép koalíció programjában két olyan alapvetés is benne van a külpolitikáról, ami alapján nem várható változás az új olasz kormánytól sem Oroszország ukrajnai háborújának elítélésben és az ukránok támogatásában.
Az egyik ilyen a NATO-kötelezettségvállalások tiszteletben tartása. A másik pedig Ukrajna támogatása az orosz invázióval szemben, és a konfliktus megoldására irányuló minden diplomáciai kezdeményezés segítése.
Ami miatt mégis felmerülhet a kérdés, hogy mennyire marad ez az irányvonal az a koalíciós pártok vezetőjének a személye. Egyrészt Matteo Salvini, aki a konfliktus kitörése óta igyekszik "elfeledtetni" az olaszokkal és a világgal, hogy mekkora rajongója volt Vlagyimir Putyin orosz elnöknek és a politikájának. (Nem mindig járt sikerrel - a szerk.)
A másik a harmadik legnagyobb párt, a Forza Italia vezetője. Silvio Berlusconit régóta köti barátság Putyinhoz. Ennek legutóbb a választási hajrában, az olasz köztévének adott interjúban adott hangot, mikor arról beszélt, a hivatalos orosz megfogalmazást használva, hogy az orosz elnököt "belekényszerítették a katonai műveletbe". Berlusconi azt is mondta, hogy Moszkva terve az volt, hogy egy hét alatt bevegyék Kijevet, és a demokratikus úton megválasztott ukrán elnök, Zelenszkij helyére "egy tisztességes emberekből álló kormányt" tegyenek, majd egy hét múlva távozzanak.