A közzétett videón egy fegyveres férfi látható, aki lövéseket ad le a sorozási irodában, az ott dolgozók sikítva menekültek.
HIRDETÉSA kelet-szibériai irkutszki területen található Uszty-Ilimszkben egy férfi tüzet nyitott a katonai sorozóirodában, ahol a tisztek közül lelőtt egy parancsnokot. A férfi életét vesztette a lövésben.
Tüzet nyitott egy mozgósított helyi lakos hétfőn az Irkutszk megyei Uszt-Ilimszk város katonai sorozóirodában, súlyosan megsebesítve a járási katonai biztost. Egy orosz csatornákon közzétett videón egy fegyveres férfi látható, amint lövéseket ad le, a katonai nyilvántartási és sorozási iroda egyik helyiségében tartózkodó emberek pedig sikítva menekülnek el - írja helyi beszámolók alapján a Mediazona független orosz lap.
Az információt Igor Kobzev, a régió kormányzója is megerősítette, amikor úgy nyilatkozott: Alekszandr Elisejev katonai parancsnok súlyos állapotban az intenzív osztályra került, majd életét vesztette.
A támadót - sajtóforrások szerint Ruszlan Zinyin 25 éves helyi munkanélküli lakost - őrizetbe vették. Az orosz nemzeti gárda szerint a gyanúsítottnak nem volt fegyvertartási engedélye és Zinyin nem volt hivatalosan bejegyzett fegyverbirtokos sem. Egy szemtanú szerint mielőtt lőni kezdett, azt mondta: "most menjünk haza mindannyian".
A gyanúsított anyja sajtóforrások szerint elmondta, hogy a mozgósítási értesítést nem is a fia, hanem az ő legjobb barátja kapta, aki korábban nem volt katona, ami a gyanúsítottat "nagyon feldúlta". Marina Zinyina úgy nyilatkozott: "Ruszlán maga nem kapott idézést, de tegnap a legjobb barátja igen. Ruszlán nagyon feldúlt volt, mert barátja még nem szolgált a hadseregben. Azt mondták, hogy részleges mozgósítás lesz, de kiderült, hogy mindenkit visznek" - idézték az asszonyt az újságírók. Zinyin előzetesen azt mondta a nagymamájának, akinél lakott, hogy önkéntesként megy a sorozóirodába.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) az ügyben büntetőeljárást indított. "Szégyellem, hogy ilyen dolgok történnek egy olyan időszakban, amikor egységben kellene lennünk. Nem egymás ellen, hanem a valós fenyegetések ellen kell harcolnunk" - tette hozzá a kormányzó.
A Taiga.Info pedig a nyomozóbizottság sajtószolgálatára hivatkozva azt írja, hogy a lövöldözés miatt a katonai behívó életbe lépésébe való beavatkozásról és a lőfegyverek és lőszerek illegális megszerzéséről szóló cikkelyek alapján indult büntető eljárás.
Sokan nem akarnak menni a behívottak közül
A Meduza Lettországban szerkesztett ellenzéki hírportál szerint Oroszországban a részleges mozgósítás szerdai bejelentése után újabb gyújtogatási hullám indult a katonai nyilvántartó és sorozóirodák ellen. Szeptember 21. óta legalább 11 ilyen kísérlet történt, és több közigazgatási épületet is megtámadtak. A sorozóirodák elleni gyújtogatások az Ukrajna elleni invázió elején kezdődtek, de az utóbbi időben megritkultak a támadások. A Meduza szerint hat hónap alatt körülbelül 20 eset történt.
Az elmúlt napokban orosz állami médiában is sorra jelentek meg nyilatkozatok, amelyek elismerték, a részleges mozgósítás során olyan embereknek is küldtek behívót, akiknek a Vlagyimir Putyin orosz elnök és Szergej Sojgu védelmi miniszter által meghirdetett kritériumok alapján nem kellett volna. Sojgu szerint a szándék 300 ezer szolgálati és lehetőleg harci tapasztalattal rendelkező tartalékos mozgósítása, a mobilizálás a nappali tagozatos egyetemistákat nem érinti - ám a gyakorlatban ez mégsem így van.
"Vannak olyan esetek, amikor a rendeletet megsértik, egyes régiókban a kormányzók aktívan dolgoznak a helyzet orvoslásán. Aktív és nagyon szükséges munkát végeznek ezen a téren hazai újságíróink, valamint a társadalmi szervezetek és a civil szervezetek képviselői. És ez nagyon fontos" - mondta hétfőn Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő, kifejezve reményét, hogy a hibákat gyorsan kijavítják.
Több regionális vezető és más hivatalos személy is tett az elmúlt napokban ígéretet a mozgósítás meghirdetett kritériumait megsértő behívások visszavonására. A védelmi tárca közleménye szerint egyébként a részleges mozgósítás első napján tízezren jelentkeztek önként katonai szolgálatra.
Putyin szombaton aláírta a mozgósítás, hadiállapot, harci cselekmények vagy fegyveres konfliktus alatt elkövetett bűncselekmények büntetését megszigorító törvénymódosítás-csomagot. Az új szabályok értelmében egyebek között a dezertálásért, a katonai behívó megtagadásáért, az önkéntes megadásért és az ellenségeskedésben való részvétel megtagadásáért akár 10 évig terjedő börtönbüntetést is kiszabhatnak.
Peszkov hétfőn óvatosságra intett a részleges mozgósítás ügyében lábra kapott hamis híresztelésekkel kapcsolatban és hangsúlyozta, hogy Moszkva nem hozott döntést a határok lezárásáról.