A katonai behívó elől menekülők nem kapnak menedékjogot sem Észtországban, sem Lettországban. Kérdés, hogyan lép Finnország, Litvánia és Lengyelország.
HIRDETÉSMár órákkal Vlagyimir Putyin sorozási bejelentése után alig tudtak repülőjegyeket foglalni mindazok a tartalékosok, akik el akarják kerülni, hogy behívják őket az ukrán frontra. Az új menekülthullám az európai menedékjogot is próbára teszi.
"Nem akarok ágyútöltelék lenni" - így indokolta a független The Moscow Timesnak egy 30 éves, névtelenséget kérő moszkvai, miért akar elmenekülni az országból. Nem ő az egyetlen: tömegével keresik a menekülés lehetőségét mindazok, akiket érinthet Putyin elnök szerdán bejelentett részleges katonai mozgósítása.
A férfiak számára a legkézenfekvőbb módja a sorozás elkerülésének az, ha elhagyják az országot. Így aztán villámgyorsan elkeltek a szerdai közvetlen járatok Oroszországból Örményországba, Törökországba, Szerbiába és Azerbajdzsánba - azokba a közeli országokba, ahová az oroszok vízum nélkül utazhatnak.
Kereslet egyirányú repülőjegyek iránt
A népszerű célállomásokra szóló egyirányú repülőjegyek ára legalább a nyolcszorosára emelkedett: csütörtökön az orosz fővárosból Jerevánba körülbelül 160 ezer rubelért (kb. 2700 euró), Moszkvából Dubajba pedig 170 ezer rubelért (kb. 2800 euró) lehetett jegyet venni.
Belgrádba az Air Serbia járatával szerdán már csak október 14-ére, péntekre lehetett repülőjegyet kapni, az árak a szerb nemzeti légitársaság honlapja szerint elérik a 850 eurót.
Putyin bejelentése után mindenesetre azonnal az egekbe szökött a Google-en a "hogyan hagyjam el Oroszországot" keresések száma:
Bár az orosz törvények katonai mozgósítás esetén korlátozzák a mozgást, a Kreml egyelőre nem tett lépéseket Oroszország határainak lezárására. Andrej Kartapolov, az orosz Állami Duma védelmi bizottságának vezetője szerdán azt mondta, a határok valószínűleg nyitva maradnak, Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője viszont nem kívánta kommentálni a kérdést.
Bár a szűkszavű hivatalos bejelentés szerint 300 ezer tartalékost akarnak behívni, ami tehát a már kiképzett katonákat jelenti, valójában teljes a zűrzavar akörül, kiket érinthet ténylegesen a részleges sorozás. A Kreml szerdán közzétett hivatalos rendelete ugyanis már sokkal homályosabb volt azzal kapcsolatban, hogy kiket lehet behívni - írja a független, angol nyelvű orosz lap. A védelmi tárca azt sem zárta ki, hogy akár 25 millió emberről is szó lehet.
Kihívás az európai menedékjog számára
A katonai behívó elől menekülő oroszok nem kapnak menedékjogot Észtországban és Lettországban, és kérdés, hogy Finnország, Litvánia és Lengyelország hogyan fog lépni, ha nagyarányú elvándorlásra kerül sor Oroszországból - írja az EU Observer.
"Az oroszországi állampolgári kötelesség teljesítésének megtagadása nem jelent elegendő indokot arra, hogy menedékjogot kapjanak" - közölte a Reuters-szel Urmas Reinsalu észt külügyminiszter. Lett kollégája, Edgars Rinkēvičs is azt mondta, "biztonsági okok miatt Lettország nem fog humanitárius vagy másfajta vízumot adni ezeknek az orosz lakosoknak, akik távol tartják magukat a mozgósítástól."
A litván külügyminisztérium úgy fogalmazott, hogy a menedékjogi funkciókat "a szokásos módon, minden körülményt figyelembe véve és személyre szabottan fogják elbírálni", de hozzátette, országának "nem célja és nem képes humanitárius okokból megadni a vízumot minden oroszországi lakosnak, aki azt kérelmezi".
Ugyanakkor Finnország, amelynek az EU-tagállamok közül a leghosszabb határa van Oroszországgal, nem zárja le teljesen a kapuit az oroszok előtt - tájékoztatta a sajtót Pekka Haavisto finn külügyminiszter New York-ban. Antti Kaikkonen finn védelmi miniszter azonban megemlítette, hogy Putyin mozgósítása miatt "minden bizonnyal van okunk a szigorúbb uniós vízumszabályozásra".