Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Oroszország megpróbálja magához csatolni a megszállt ukrán területeket

Access to the comments Kommentek
Írta: Magyar Ádám  & Euronews
Segélyosztást felügyel a Luhanszki Népköztársaság katonája Liszicsanszkban 2022. júliusában
Segélyosztást felügyel a Luhanszki Népköztársaság katonája Liszicsanszkban 2022. júliusában   -   Szerzői jogok  AP   -  

Népszavazást írnak ki Ukrajna mind a négy, oroszok által részben vagy egészben megszállt megyéjében az Oroszországhoz való csatlakozásról. Ha meg is tartják ezeket, az fordulatot hoz a háborúban. Arra is vannak jelek, hogy Moszkva hamarosan elrendelheti az általános mozgósítást.

Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja megyék orosz kollaboráns vezetése kedden sorra bejelentette, hogy szeptember 23. és 27. között népszavazást akarnak rendezni az Oroszországhoz való csatlakozásról. Bár a referendumok előkészítése már korábban elkezdődött, kétséges, hogy ilyen rövid idő alatt valóban meg tudják majd szervezni őket.

A Zaporizzsja megyei orosz hatóságok képviselői a népszavazás szót skandálják

A cél azonban minden bizonnyal nem is az, hogy érvényes és demokratikus népszavazást tartsanak az elfoglalt területeken. Az orosz befolyás alatt álló Donyecki Népköztársaság vezetője, Gyenisz Pusilin a bejelentéskor ki is hangsúlyozta, hogy nincs kétsége a pozitív végkifejlet felől.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a Twitteren reagált a hírekre. A politikus azt írta, hogy az álnépszavazások nem változtatnak a helyzeten, továbbra is Oroszország az agresszor, az ukrán erők pedig folytatják a meghódított területek visszafoglalását.

Az ukrán külügyminiszter reakciója

A referendumok hírére már a nemzetközi közösség fontos tagjaitól is elkezdtek érkezni a reakciók. Emmanuel Macron francia elnök sürgős telefonbeszélgetést kért Vlagyimir Putyintól, Az amerikai igazságügyi minisztérium pedig arra kérte a Kongresszust, hogy tegye lehetővé a befagyasztott orosz vagyontárgyak átadását Ukrajnának. Nagyjából 300 milliárd dollárnyi vagyonról lehet szó.

Ha valóban megtartják a népszavazásokat, és kimondják, hogy az érintett megyék Oroszország részei, annak óriási következménye lesz a háború alakulására. Innentől kezdve ugyanis az orosz hadsereg már a „saját" területét védené, legalábbis orosz értelmezésben, ami lehetőséget nyújtana arra, hogy Moszkva elszakadjon a különleges katonai művelet mantrázásától, és másképp keretezze a konfliktust.

Aggodalomra ad okot, hogy kedden az orosz parlament elfogadott egy törvényt, amely szigorítja a katonai mozgósítás idején a parancsmegtagadókra és a dezertálókra kiszabható büntetéseket. A félelem a háború felpörgetésétől az orosz tőzsdén is jól látszik: az árfolyamok zuhanni kezdtek, a tőzsdeindex június óta nem látott mélyrepülésbe kezdett.

Részvényárfolyamok a moszkvai tőzsdén

A helyzetet bonyolítja, hogy a négy érintett ukrán megye közül jelenleg csupán egy, Luhanszk áll teljes mértékben orosz ellenőrzés alatt - illetve már ez a megye sem, az ukránok ugyanis épp a napokban foglalták el a donyecki határhoz közel, de már Luhanszkban található falut, Bilohorivkát.

A népszavazások ügye a szeptember első felében lezajlott ukrán ellentámadást is új fénybe helyezi. Az ukrán előrenyomulás hatására az oroszok teljesen kivonultak Harkiv megyéből, ahol most nem is jelentettek be népszavazást. 

A front állása

Az Institute for the Study of War agytröszt szerint a referendumok sürgetése arra utal, hogy az ukrán ellentámadás pánikba ejti az orosz erőket és a Kreml egyes döntéshozóit. Az elemzők az elmúlt hetek történései alapján arra számítottak, hogy a népszavazásokat a harcok miatt egyelőre nem tudják megtartani a megszállt területek orosz hatóságai.

Több hírforrás szerint Vlagyimir Putyin beszédre készül a keddi fejlemények kapcsán, ezt azonban a Kreml egyelőre nem erősítette meg.